Követett már el bűnt? Torkoskodott vagy lustálkodott? Dühbe gurult? Netán bujálkodott?

A hét főbűn mai nevükön: büszkeség, kapzsiság, harag, irigység, bujaság, falánkság és lustaság.

Az üdvösség elnyerését leginkább veszélyeztető hét főbűn nem a Bibliából származik. A főbűnök lajstromát Gergely pápa vette fel a katolikus egyház katekizmusába a hatodik században. Ekkor még közéjük tartozott a szomorúság is, melyet utóbb a restségre cseréltek. Legsúlyosabbnak a kevélység, legenyhébbnek a bujaság számított. A főbűnök nem azonosak a halálos bűnökkel, sőt pontos erkölcstani kategóriák szerint nem is bűnök, hanem viciumok, azaz a rossz cselekedetekből kialakuló bűnös készségek, hétköznapibb kifejezéssel rossz szokások. Veszélyüket, fontosságukat az adja, hogy belőlük további viciumok és konkrét bűnök – akár halálosak is – forrásozhatnak.

A főbűn szó valójában nem a legsúlyosabb bűn jelentésű, ahogy mai nyelvhasználatunk szerint érthetjük, hanem fő előtagja forrás, (kút)fő jelentésű, tehát tulajdonképpen ‘bűnforrás, a bűnök forrása’ az eredeti értelme.

A BBC egyes csatornájának vallási showműsora közvélemény-kutatást végzett. Arra voltak kíváncsiak, hogyan állnak ma a bűnökkel a britek.

A felmérésből kiderült, hogy többségük kárhozatra van ítélve. A megkérdezettek mindössze kilenc százaléka állította, hogy sosem követett el főbűnt. (A hazugság ugyanis nem tartozik a hét főbűn közé.)

Kiderült az is, hogy különösen veszélyeztetettek elkárhozás szempontjából a fiatalok és a gazdagok. Az ő lelkükön szárad a legtöbb bűn.

Ami borzasztó, hogy a válaszadók háromnegyede élvezi a bűnbeesést. Ezt leginkább a bujálkodók vallják be.

A showman Ross Kelly szerint megváltozott a bűnnel szembeni viszonyunk. Sokkal kevésbé aggódunk a vétkeink miatt. Nietzsche gőgös blaszfémiáját ismételgetjük mentségünkre: Isten megbocsájt, az a mestersége.

A közvélemény-kutatás azt is megmutatta, hogy ha módjukban állna, a britek változtatnának a halálos bűnök listáján. A jelenlegiek közül csak az irigységet tartanák meg. A legnagyobb bűn pedig a kegyetlenség lenne. Következne a házasságtörés. A halálos bűnök új listáján a vakbuzgóság lenne a harmadik.

Aki mégis szeretné elkerülni a hét főbűnt, megelőzésként gyakorolnia kellene a hét erényt a 3 isteni erényt, amely a hit, a remény és a szeretet és 4 sarkalatos erényt: az igazságosságot, okosságot, mértékletességet, lelki erőt. Aki berzenkedve ezek ellen, mondván, hogy elavult keresztényi értékek lennének, elmondom, hogy még ósdibbak: a négy sarkalatos  erény Platón nevéhez fűződik, majd tanítványa, Arisztotelész folytatta az erények azonosítását és kategorizálását.

Világunk, társadalmunk mai állapotát tekintve, elmondhatjuk, hogy a főbaj az, hogy a bűnöket kényelmesebb elkövetnünk, később magunkat feloldoznunk, mint az erények kedvéért feláldoznunk magunkat.

Nádasdy Ádám ajánlotta: A „főbűnök” tehát nem bűnök (és némelyik még víciumnak is gyenge lábakon áll), legyen hát a nevük „jellemhiba”. Az erények viszont tényleg erények, csak ajánlatosabb másképp hívni őket, legyen hát a nevük „jellemerő”.

És ha lehet, utóbbit gyakoroljuk.