„Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esni fog” – tartja a népi mondás. Szerdán írtam meg a mai rész szövegét, kint sűrű cseppek csapkodták az ablakpárkányt, és csak megjósolni lehetett, hogy milyen idő várható másnap, azaz június 8-án. De mi történik akkor, ha mégis tiszta az idő Medárd napján? Az egyik változat szerint negyven napig szárazság lesz, míg a másik változat szép, napsütéses nyarat sejtet.

A Magyar Katolikus Lexikon szerint a mai Észak-Franciaország területén született, Medárdként is emlegetett Medardus püspök „atyja frank, anyja gall–római nemzetségbeli nemesi családból származott. Szülővárosát egész életében nem hagyta el, itt tanult, itt szentelték pappá. Messze földön híre volt jótékonyságának, mely még rablókkal szemben is megmutatkozott. Feljegyezték, hogy egy éjszaka valaki meglopta a szőlőjét, de eltévedt és megfogták. Másnap Medárd elé vezették, aki zsákmányával együtt elbocsátotta. […] A munkások, napszámosok, méhészek védőszentje, jó termésért, esőért, a szőlőért, foglyok szabadulásáért fohászkodnak hozzá, láz, fogfájás ellen kérik oltalmát.”

Egyébként a néphagyomány szerint Medárd napján kezdődött az özönvíz. Európa-szerte időjárási előrejelzések kötődnek a mai naphoz, amely negyvenes nap. Mit is jelent ez pontosan? Ugyancsak a Magyar Katolikus Lexikon szerint „az 1930-as években még élő népszokásban a jeles napok egyike, rámutatónap, melynek jeleiből következtetni lehet a következő negyven nap időjárására, termésére. A negyvenes napok időjárásával a következő negyven napé egyező vagy ellentétes lesz. Valójában két vagy négy holdváltozásra szabja meg az időt, de a Medárd napján kezdődő özönvíz tartama miatt ez az idő negyven napban állandósult”. És ne feledkezzünk meg arról, hogy a negyven bibliai szent szám.

Medárdra visszatérve, egy utólag született mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság tagjai nem hallgattak az intelmeire, ezért a püspök imádságára negyven napos eső mosta szét őket.

A nyolckötetes Magyar néprajz című összefoglaló munkában ez olvasható még a mai napról: „Topolyán úgy vélik, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés. Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön.”

Eddig tartott az idézet, közben pedig eszembe jutott, hogy két nap múlva, június 10-én lesz Margit napja, amikor szintén lehet eső. A szabadkaiak például rigmust költöttek Margit időjós tehetségéről; így hangzik: „Margit felhőtől fél, égi háborút vél.”