Traian (Petrov) Băsescu egykori igazságügyi minisztere, Monica Macovei 2006-ban készíttette el a büntetőtörvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv módosításának törvényét, amitől szerinte a korrupcióellenes harc és Románia európai integrációja függött. Mint mondta olyan fontos jogszabályról van szó, hogy amennyiben azon a parlament egyetlen vesszőt is módosítana, azonnal romba döntené az igazságügy reformját, ezért a jogszabályt a kormány felelősségvállalásával fogadták el (más kérdés, hogy ugyanannak a tárcavezetőnek a javaslatára később legalább négyszer módosították sürgősségi kormányrendelettel az „érinthetetlen” törvényt). A büntetőtörvénykönyv módosításának egyik újdonsága az volt, hogy a szólásszabadság nagyobb dicsősségére törölték a jogszabálynak a 205-ös és 206-os cikkelyeit, amelyek a becsületsértést és a rágalmazást inkriminálták. A döntést a hazai sajtó szinte egyhangúan üdvözölte, akárcsak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi újságírói egyesület pedig azonnal javított Románia sajtószabadság-indexén.
Az akkor ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt ellenvetéseire, miszerint a szabad vélemény-nyilvánításnak semmi köze a rágalmazáshoz vagy a becsületsértéshez és a törvény valójában összemossa a tisztességes újságírókat a rágalmazókkal, Monica Macovei meglehetősen arrogánsan válaszolt. „Ez nem jelenti azt, hogy az újságírók és a médiaintézmények egyáltalán nem felelősek, ha megsértik egy személy méltóságát, imázsát, becsületét. Az újságírók és a sajtóintézmények polgári jogi felelőssége pedig ugyanolyan feltételek mellett történik majd, mint bármely személy polgári jogi felelőssége, a követelt összeg tíz százalékának megfelelő bélyegilleték megfizetésével”. A miniszterasszony csak épp azt felejtette el hozzátenni, hogy a becsületsértés és rágalmazás büntetőjogi jellegének megvonásával és az ilyen jellegű keresetek polgári útra terelésével a sértettek erkölcsi elégtételt nem kaphatnak és anyagit is csak abban az esetben, ha bizonyítani tudják, hogy a becsületsértő, rágalmazó kijelentések nekik számszerűsíthető anyagi kárt okoztak. Magyarán az emberi méltóság megsértését nem büntetik, az elkövető legfeljebb kártérítésre kötelezhető, amelynek lepengetése után tovább rágalmazhat (notórius becsületsértők esetleg kedvezményes bérletet is válthatnak).
Nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság két döntésével is (2010-ben és 2013-ban) az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a becsületsértés és rágalmazás törlését a Btk-ból, azonban a hazai joggyakorlat megosztott, a bíróságok úgy értelmezik, hogy a taláros testület döntése csak azokra az ügyekre vonatkozik, amelyekben hozzájuk fordultak.
Macovei asszony nekibuzdulásának nyomós politikai okai voltak. Ez a törvénymódosítás adta meg a keretet ahhoz, hogy Băsescu pártsajtója lejáratási- és gyűlöletkampányokat indítson az exelnök politikai ellenfelei ellen, lélektanilag előkészítse az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szakmai szempontból igencsak aggályos tisztogató akcióit.
Ugyancsak hasonló forradalmi hevülettel vetette el valamennyi posztforradalmi kormányzat a sajtótörvény elfogadásának szükségességét, megelégedve az Audiovizuális Tanács létrehozásával, amelyiknek a hatásköre azonban csak a rádió- és televízióműsorok felügyeletére terjed ki.
Manapság, amikor a karaktergyilkosságokat, a hamis híreket kommunikációs stratégák fegyverként használják ismét felvetődik annak a kérdése, hogy miért nem lehet ezeket visszaszorítani a honi sajtóban. Miért nyomulhatnak a putyinista trollok mindenféle akadály nélkül elhintve a legbizarrabb összeesküvés-elméleteket? Csak az elmúlt két napban szembesültem olyan álhírekkel miszerint a parlament eldönteni készül Románia hadbalépését Ukrajna oldalán és, hogy a rovarokból készült élelmiszerek nemváltást okoznak (bár ez utóbbi izgalmasan hangzik). Nos, a jelenség egyik oka az, hogy az ilyen cikkek szerzői semmiféle szankciótól nem kell, hogy tartsanak. Rágalmazni, hamis híreket gyártani és terjeszteni ma Romániában tisztes polgári foglalkozás. Az újságírói egyesületek etikai testületeinek döntéseiben pedig még csak reménykedni sem érdemes, de ha hoznak is ilyeneket, annak szinte lehetetlen érvényt szerezni. A Macovei-bumeráng visszaütött.