A kör négyszögesítése – azaz kvadratúrája – az adott kör területével egyenlő területű négyzet szerkesztését jelenti. A mindentudó internetes lexikon szócikke szerint a körkvadratúra – bár egyszerűen megfogalmazható, mégis rendkívül nehéznek bizonyult. A történelem során egyike volt a matematika igen népszerű problémáinak. Számosan foglalkoztak vele, s nemcsak matematikusok, hanem műkedvelők is, ami figyelemre méltó, annál is inkább, hogy a feladat megoldásának a gyakorlati életben nem sok jelentősége van. Megoldás azonban nem született, s utólag beigazolódott, hogy a feladat megoldhatatlan.
Ez a történet jutott eszembe a múlt héten zajlott Székelyföld Kerékpáros Körversenye – közismert nevén a székely kör – kapcsán. Jobban mondva az azt övező politikai hisztériakampány kapcsán.
A székely kör csak egyike a székely, székelyföldi jelzővel ellátott fogalomnak, amely minduntalan kivágja a politikai biztosítékot. Kétségtelen, hogy a sport nagyon sok érzelmet hordoz. Gyakran túlfűtött érzelmeket gerjeszt, gondoljunk csak a focirangadókra vagy a hokimérkőzésekre, s ez a hangulat, az érzelemhullám még markánsabb lesz, ha etnikai töltetet is kap az összecsapás. Ezért kíséri nagyobb figyelem a magyarnak tartott csapatok szereplését – legyen az a kolozsvári CFR vagy a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK, netán a a csíkszeredai sportklub jégkorongcsapata –, ezért akarják a román ultrák még az országból is kiebrudalni a „magyar” csapatot szurkolóstól, de ha azt már nem lehet, legalább a pályán jó elpáholni az ellenfél csapatát, s jól leordítani a szurkolóit. Bár viccesnek szánják a mondást, én nem tartom egyáltalán annak, hogy azért szeretik az etnikai töltettel is rendelkező mérkőzéseken a játékosok, meg olykor a szurkolók is ütlegelni az ellenfél játékosait-szurkolóit, mert büntetlenül üthetik a románok a magyarokat, illetve a magyarok a románokat. Holott, ha jól megnézzük a csapatok összetételét, alig találunk a játékosok között mutatóban tősgyökeres magyart vagy dzsetbedzset románt, annál több a kelet-európai országokból, Afrikából, netán a tengerentúlról igazolt idegenlégiós.
Visszatérve a székely körre: a román nemzetféltők – legyenek politikusok vagy újságírók – a kör négyszögesítésére tett kísérletet látnak benne. Azt hiszik, hogy ha elfogadják a Székelyföld Kerékpáros Körversenye megnevezést, máris elfogadták a Székelyföld területi autonómiáját, ami értelmezésükben nem jelent mást, mint az ország testének megcsonkítását, a közepébe ejtett lyukat, Erdély Magyarország általi elözönlését és még ki tudja miféle más istentelenséget. Ezért használják az Úgynevezett Székelyföld – asa zisul Tinut Secuiesc – szókapcsolatot, vagy csak körülírják a fogalmat, hogy még nyelvükre se vegyék az ominózus szót. Úgy vannak vele, mint ahogy az egyik népszerű horrorregény-trilógia ajánlószövegében írja: „Bárhol vagy, a gonosz utolér… A nevét nem lehet kimondani, mert a nyelvedre ég, nem lehet leírni, mert a szemed világa bánja.”
Nem titok, hogy a kezdeményezők, a szervezők azzal a szándékkal indították útjára a székely kört, hogy megpróbálkozzanak a kör négyszögesítésével: azaz bevigyék a köztudatba a politikai ellenszél dacára is a Székelyföld megnevezést, azt a tényt, hogy van az ország közepében két megye – Hargita és Kovászna –, ahol a magyar lakosság számbeli többségben van kisebbségi helyzete dacára, és ott van Maros megye, amelynek fele a történelmi-kulturális régió, a Székelyföld szerves része. A másik nem titkolt, s talán jelen körülmények között a legfontosabb szándék a térség turisztikai potenciáljának népszerűsítése – a közlekedési infrastruktúra fejletlensége, korszerűtlensége dacára.
A geometriai kör esetében sikertelen volt a vállalkozás, a székely kör kezdeményezést hátha előbb-utóbb siker koronázza, s a legádázabb nemzetféltők is rájönnek, hogy a ’székely’ nem a ’gonosz’ szinonimája, csupán az országot alkotó etnikai-kulturális régiók egyikének és többségi lakóinak jelzője, megnevezése.