A jelentős eseményeken egy-egy mellékszálon futó történet néha fontos üzenetet hordoz. Így volt ez a református egység napján is, amikor egy szenátor provokációnak, magyarellenes tüntetésnek szánt akciója a keresztényi szeretet nyomán szimbolikus gesztusba fulladt.

A szenátor – akinek nevét sem érdemes megörökíteni – a kapunál álló teológusoknak azt hazudta, hogy a Custozza-térre nyíló múzeum munkatársa, így ők beengedték a szoboravatás helyszínére. A hazug politikusnak ma már nem kell tartania attól, hogy bukik, ha kiderül a hanta, sőt, népszerű lesz azok körében, akik szerint dicső tett alakoskodni, átverni valakiket. Más idők, más erkölcsök…

A népviseletbe öltözött férfi, kezében egy bekeretezett képet szorongatva elbújt a tér egyik sarkában, a biztonságiak bár keresték, nem találtak rá.

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere, Kató Béla erdélyi református püspök leleplezték Bethlen Gábor szobrát. (Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotása nem a hadvezér fejedelmet idézi meg, hanem a bibliaolvasó, a kultúra összekötő erejében hívő humanista uralkodót. A jelenlevők így megtapasztalhatták, hogy Gyulafehérváron is lejárt a felejtés ideje, azoknak az ideje, akik a fejedelem emlékét ki akarták törölni. Ma már a többség képviselői is úgy gondolják, gazdagabbak lesznek, ha beemelik magyar református értékeinket a város történetébe.

A többség is, de nem mindenki.

Miután a szoborról lehullt a lepel, a lapuló, hazudozó szenátor Bethlen Gábor szobra elé helyezte Avram Iancu képét, és azt követelte, hogy a mócvezérnek állítsanak szobrot Budapesten is.

Pillanatnyi tanácstalanság után Balog Zoltán püspök kilépett a palástos lelkészek közül, békítő jobbot nyújtott a férfinak, majd megölelte és megcsókolta a Nacionalistaként bemutatkozó, időközben teljesen megzavarodott politikust.

Az incidensnek induló történet nagyszerű leütése volt Balog Zoltán igehirdetésének, amelyben a keresztyéni szeretetről is beszélt.  „Ha nem tudunk átlépni határokat és megölelni a másikat, ahogy Jézus Krisztus is magához ölelt minden embert, akkor nincs esélyünk megmaradni. Csak a szeretet képes legyőzni minden gyűlöletet.”

A sajtónak nyilatkozó Balog Zoltán később azt mondta:  értékeljük azt, hogy Gyulafehérvárnak egy olyan román polgármestere van, aki engedélyezte, hogy a város egyik legfrekventáltabb helyén, az egykori palota mellé felállítsuk Bethlen Gábor szobrát!

A román–magyar kapcsolatok megrontásán ügyködő, a magyar köztársasági elnököt minden lehetséges és lehetetlen váddal illető nacionalista politikusok és újságírók figyelhetnének Novák Katalin szavaira. Bethlen Gábor akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak – mondta el ünnepi beszédében a magyar köztársasági elnök. 400 év telt el, de bennünket ma is lenyűgöz és kötelez a református fejedelem arra, hogy „építsünk téglából és habarcsból épületeket, igéből és hitből lelki, szellemi védőbástyákat. A kettő együtt, anyag és szellem, test és lélek – ez a templom.” Novák Katalin hangsúlyozta, a határon túli magyar közösségek építése és megmaradása olyan közös érdek, amely soha mások ellen nem szól.

A fejedelem pedig biztatásul azt hagyományozta ránk, ami ott áll a szobor talapzatára vésve: SI DEUS PRO NOBIS, QUIS CONTRA NOS. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk.