Január 22-én a Magyar Kultúra  Napját ünnepeljük. 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz szövegének letisztázását, a költemény utóbb, Erkel Ferenc által megzenésítve a magyarok Himnusza lett szerte a világon.

A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester 1844-ben szerezte, amikor részt vett a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton, ahol első díjat nyert művével a Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. Első nyilvános, szabadtéri előadása az Óbudai Hajógyárban 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik. Magyarország 2012-ben életbe lépett új Alaptörvényének preambuluma is Kölcsey soraival kezdődik: Isten áldd meg a magyart! Az aradi magyar iskolák is megemlékezéssel, vetélkedőkkel vagy makettpályázattal készülnek a Magyar Kultúra Napjára. Nem mindenütt Kölcsey Ferenchez és a Himnusz születésének évfordulójához kötődnek a rendezvények, mert lesz, ahol más jeles személyiségre is emlékeznek a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Aradról Pataky Lehel Zsolt jelentkezik kultúra-napi összeállításával majd Lövétei Lázár László költővel, műfordítóval készített interjúnkat hallják Feketemunka(2021, Kalligram) című kötetéről – tartsanak velünk!