A híres hálózatkutató, Barabási Albert László értetlenül áll az előtt, amit Székelyföldön tapasztal. „Megdöbbent, hogy amikor végre van megoldás a problémára, van működő vakcina, a legjobb barátaim, legkedvesebb ismerőseim, akiket tisztelek, nem hajlandók azt elfogadni. Olyan hihetetlen hírkeverék van, és annyira hiányoznak a hiteles források, hogy azt látom, még a nagyon intelligens, egyetemet végzett emberek is megkérdőjelezik, hogy a vakcina működik-e” – mondta el csíkszeredai sajtótalálkozóján Barabási Albert-László. Kézenfekvő volna azt feltételezni, hogy az oltásellenességet az állammal és az elittel szembeni bizalmatlanság, illetve a közösségi médiában terjedő összeesküvés-elméletek magyarázzák. De nem csak! „A Coviddal kapcsolatos téves információk azért terjedhetnek, mert az emberek gyengék matekból” – írja James Surowiecki a Washington Postban. A pandémia rácáfolni látszik ama optimista feltevésre, miszerint az átlagember fel tudja mérni a kockázatokat, és képes racionális döntést hozni, feltéve, hogy megbízik az elé tárt számokban és tényekben. Surowiecki amerikai tapasztalatokból indul ki, és cáfolja az előbbi megállapítást. Az egyetemi alapképzésre beiratkozó amerikai fiatalok harmadának felzárkóztató foglalkozásra kell járnia szövegértésből és matematikából, mivel alapvető aritmetikai és szövegértési problémákkal küszködnek. A bölcsészek és a társadalomtudósok körében ráadásul divat is a természettudományos tudatlanság. Az amerikai felnőttek hatvan százaléka az egyszerűbb, két lépcsős számításokat sem érti. Márpedig ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy értelmezni tudják az alapvető koronavírus-statisztikákat. Például annak megértéséhez is, hogy a kórházban ápolt oltottak aránya önmagában nem jelent semmit, hanem csak az átoltottság arányával összevetve értelmezhető. Surowiecki az oklahomai statisztikát említi példaként, amely szerint az államban kórházi ellátásra szoruló idős Covid-fertőzötteknek 30 százaléka oltott. Ebből sokan le is vonják azt a következtetést, hogy az oltatlanok kockázata alig kétszerese az oltottakénak. Holott figyelembe kellene venni, hogy az összes idősnek 83 százaléka oltott, ami alapján világos, hogy az oltatlanok kórházba kerülésének kockázata 11-szeres. Aki az ilyen viszonylag egyszerű arányszámítást nem képes elvégezni, azt az egyéb statisztikák is félrevezetik – jegyzi meg Surowiecki. Az
oltásellenesek például előszeretettel idézik Izraelt, ahol a magas átoltottság ellenére is több a fertőzött, mint számos alacsonyan átoltott amerikai államban. Igen ám, csakhogy Izraelben rengeteget tesztelnek, így számos tünetmentes beteget is azonosítanak. A tudatlanság ellen nehéz tenni, de azért a hiteles tájékoztatás talán enyhíthetne az oltásellenességen – teszi hozzá Surowiecki. Ehhez elengedhetetlen, hogy a mértékadó média ne közöljön ostobaságokat. A CNN például tévesen azt állította, hogy a 90 százalékos vakcinahatékonyság azt jelenti, hogy az oltottak 10 százaléka valószínűleg meg fog fertőződni (a szám valójában azt fejezi ki, hogy az oltottaknak 90 százalékkal kevesebb az esélye a megfertőződésre, mint az oltatlanoknak). Surowiecki utal rá, hogy a közölt statisztikák sokszor többet ártanak, mint használnak: olyan zavarosak, hogy utat nyitnak az oltásellenes félreértelmezéseknek. „Úgy érzem, hogy elszalasztjuk a lehetőséget, hogy megállítsuk a vírust Székelyföldön. És ennek ára van, mert minden fiatal, aki nem éli túl a vírust, annak a gyermekei, unokái nem születnek meg. Nekünk, székelyeknek tényleg nemzeti érdek, hogy ezt felvállaljuk, megmaradjunk. Mert az az egy százalék is, aki elvesz, érték számunkra. Ezt kellene felismernünk” – apellált nemzeti érzelmeinkre Barabási Albert-László. Ha matematikai ismereteinkre nem apellálhatott, mert e téren utolértük Amerikát.