Nagyajtán diakóniai központot avattak

Nagyajtán múlt szombaton adták át a felújított Diakóniai központot, amelyet a volt kántorlakban alakítottak ki. Az új épületben adminisztrációs munka folyik, de lesznek egyházi tevékenységek is, illetve bárki betérhet egy kávéra és egy beszélgetésre is. A részletekről Fekete Leventét, nagyajtai unitárius lelkipásztort kérdezte Nagy-Bodó Szilárd.

Újabban genderelméletektől hangos a sajtó, a közvélemény, sőt időről időre a közterek is. Nem férhet hozzá kétség, hogy fontos dologról van szó, hiszen – természeti adottságaitól korántsem függetlenül – mindenkinek joga van eldönteni, hogy férfi-e vagy nő, vagy ott szédeleg a két véglet közti állítólag 70 alternatívát kínáló homályos útvesztőben.

„Reggelve kelve, ahogyan ez így szokás, közértbe megy le tejért János és Tamás”. Cseh Tamás és Másik János dalának szövege bújt a minap az emlékezetembe. Benne van a hetvenes évek Budapestjének unalmas, szikrázó jókedvet hírből sem ismerő légköre, melyben ott volt a gondokba belesüppedt sorsok kilátástalansága, a Kádár-korszak minden izmot ellazító, mégis nyomasztó békéje. Ugyanezen a Budapesten egy másik korban egy tüzes fiatal költő éljenző tömeg előtt szavalta: „Sehonnai bitangember, ki most, ha kell, halni nem mer!”.