Érdekes számsorokat tett közzé a napokban Hargita megye tanfelügyelősége: a tavalyi végzősök több mint fele egyetemen folytatta tanulmányait, a továbbtanulók kétharmada lány volt. Ugyanakkor a tavaly kicsengetett fiatalok majdnem 30 százaléka kezdett el dolgozni a középiskola befejezése után, 22 százalékuk viszont novemberben még munka nélkül volt. A munkába állók 60 százaléka fiú.
A tanügyi statisztikákból az is kiderül, hogy a jobb – avagy jobbnak tartott – középiskolákban magasabb a lányok aránya, a fiúk a szakközépiskolákban kerülnek többségbe, tehát a nemek közti differenciálódás már a kilencedik osztályba való felvételi eljárás során megtörténik. Szakemberek hívták fel a figyelmet már évekkel ezelőtt arra, hogy a jelenlegi felvételi rendszer nem veszi figyelembe a fiúk és a lányok életkori sajátosságait, így nem azonos eséllyel pályáznak egyik vagy másik középiskolai osztályba. Így az egyenlőtlenség a továbbtanulásban is megmutatkozik.
A tavaly végzettek körében a továbbtanulók aránya közel három százalékkal magasabb az előző évhez képest. Az elmúlt időszakban 2009-ben volt a legmagasabb a továbbtanulók aránya (54,38 százalék), 2013-ban pedig a legalacsonyabb, a végzősök csupán 34,81 százaléka folytatta tanulmányait.
Hogy milyen egyetemi központokat részesítenek előnyben a Hargita megyei fiatalok? A kedvenc célpont továbbra is Kolozsvár, ezt követi Marosvásárhely és Brassó, illetve a továbbtanuló 7 százaléka által preferált csíkszeredai Sapientia. 49 fiatal választotta a külföldi továbbtanulás lehetőségét, többségük Magyarországon tanul, de folyamatosan emelkedik az angliai egyetemeket választók száma.
A továbbtanulók negyede humán, 16 százaléka műszaki, 12 százaléka gazdasági tudományokat sajátít el, az orvosi egyetemet választók aránya valamivel több, mint 10 százalék.
Legnagyobb arányban a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző végzettjei folytatják tanulmányaikat, a rangsorban a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium következik, 90 százalék körüli továbbtanulási aránnyal. Ezzel szemben tavaly egyetlen továbbtanuló sem került ki a szentegyházi Gábor Áron és a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola végzősei közül.
A munkaerőpiacon érvényesülő tavalyi végzettek adatait vizsgálva kiderül, hogy ezen a téren a legeredményesebbeknek a szentegyházi Gábor Áron, a korondi, a borszéki Zimmethausen, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály és a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola bizonyult, végzettjeiknek több mint hetven százaléka munkába állt. A megyében két oktatási intézmény van, amelynek egyetlen tavalyi végzettje sem állt munkába: a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium és a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium. A számok a tavaly novemberi helyzetképet mutatják, így valószínű, azóta többen is találtak munkahelyet.
Mint észrevehető, nagy a különbség pár elitnek mondott középiskola és pár szakközépiskola között. Mindkettőre szükség van: elitképzésre és minőségi szakmunkásképzésre egyaránt. Sajnos, a gyermekeket és szüleiket túl korán választás elé állítják azzal, hogy milyen középiskolában kívánják folytatni tanulmányaikat az általános iskola felső tagozatának elvégzése után, a jelenlegi számítógépes elosztási rendszer a magas beiratkozási jeggyel rendelkezőknek kedvez, viszont nehezen ledolgozható hátrányba hozza a jó képességű, de kisebb beiratkozási jeggyel rendelkezőket.
A számokat vizsgálva azonban az is megállapítható, hogy egyre nagyobb a minőségibb képzést nyújtó szakközépiskolák száma, végzettjeik a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben is jeleskednek. Erre világítanak rá a vizsgált számsorok.