A Román Kultúra Napja alkalmából a mai műsorban a Grupul Iza együttessel készült interjúnkat hallhatják.

A Grupul Iza együttes 33 éve képviseli a Máramaros-vidéki autentikus román népzenét, amelyre az évszázadok során hatást gyakorolt a magyar, a ruszin, a zsidó népzene is. Bartók Béla különös figyelmet szentelt a régió zenéjének, első tanulmányköteteinek egyikében a máramarosi hangszeres román népzenével, annak eredetével, elemeivel foglalkozik. A világhírű zeneszerző, népzenekutató az első világháború előtt kezdte kutatni a vidék zenéjét, majd – míg megtehette, sokszor visszatért Máramarosba, és megtanult románul is. Élete végéig legkedvesebb gyűjtései egyikének tartotta az ott feljegyzett dallamokat. 1913 márciusában máramarosi gyűjteményének kiadását a Román Akadémia tervbe vette, ezúttal két román szakember gyűjteményével egybefoglalva. Ha megjelent volna, egyedülálló lenne a maga nemében: két szomszédnemzet népzenetudományos együttműködésének értékes gyümölcse. De a tervet a világháború kitörése meghiúsította, így Bartók máramarosi gyűjteménye csaknem tízéves késéssel jelent meg Németországban. Később – igaz csak halála után jelentek meg azok az átfogó zene és folklórtudományi művek, amelyek a román népzene sajátosságait, eredetét, az őt ért hatásokat vizsgálja.

A Grupul Iza több mint három évtizede játszik máramarosi népzenét – az együttes valamennyi tagja szorosan kötődik ehhez a régióhoz, muzsikájukkal azt az autentikus hangzásvilágot adják vissza, amelyet apáiktól, nagyapáiktól vettek át, és igyekeznek a következő generációkkal is megismertetni. Varázslatos és virtuóz zenéjükkel az emberi érzelmek teljes skáláját végigjárják néhány perc alatt. 1988 óta a Máramaros vidéki népzene nagykövetei, alig van a világon olyan ország, ahol az együttes még nem játszott, óriás-fesztiválokon is többször felléptek, például a kolozsvári Untoldon is, ahol 40 ezer ember előtt zenéltek, de ugyanitt a Scorpions előzenekaraként is muzsikáltak. Több színházi produkcióban is közreműködtek, az egyik legismertebb az antik görög dráma, az Elektra Mihai Măniuţiu rendező feldolgozása, amellyel itthon és külföldön is szerepeltek. A mai Észpresszóban az együttes vezetőjével Ioan Poppal, valamint Ioachim Făt hegedűssel és Gheorghe Cohut dobossal készült interjúnkat hallják – amelyben szó lesz az együttes történetéről, céljairól és üzenetéről, a hagyományos erdélyi hangszerekről,  például a zongorăról, amely jelen esetben egyáltalán nem billentyűs hangszer, az eltűnőfélben levő paraszti világról és életmódról – amely Máramaros térségében is érinti. Az interjú a Méra World Music világzenei fesztiválon készült 2018-ban, ahol az együttes meghívottként adott fergeteges koncertet – tartsanak velünk!