Nem született megoldás a magyar és a lengyel vétóra a tagállami vezetők csütörtöki videokonferenciáján. A Népszava brüsszeli tudósítója szerint az uniós videócsúcson negyedórát fordítottak az EU költségvetésének elfogadására, miután az állam- és kormányfői tanácsot elnöklő Charles Michel már előre tisztázta a résztvevőkkel, hogy nem kíván vitát nyitni a témáról, viszont a színfalak mögött már megy az alkudozás a magyar és a lengyel vétó leszereléséről.
A decemberi brüsszeli csúcson dőlhet csak el, mi történik, ha a magyar és a lengyel kormány kitart az álláspontja mellett, és megakadályozza az EU 1800 milliárd eurós költségvetési és helyreállítási csomagjának elfogadását a jogállami feltételrendszer bevezetése miatt. Sajtóértesülések szerint érik egy kompromisszumos javaslat, amelynek értelmében néhány évvel elhalasztanák a lengyel és a magyar fél által ellenzett mechanizmus bevezetését. Magyarország és Lengyelország garanciát kapna, hogy tényleges nem kötnék az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához addig, amíg az Európai Unió Bíróság ki nem mondja, hogy a friss rendelet megfelel-e az uniós jognak. A tagállam ugyanis azt állítja, hogy a jogszabály megkerüli az EU Szerződéseit, és a bíróságra készül.
Lát lehetőséget az uniós kompromisszumra
– nyilatkozta a magyar miniszterelnök. Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor ismét Soros Györgyöt támadta. A világpolitika legkorruptabb emberének nevezte az üzletembert, aki – mint fogalmazott – „korrumpálja a brüsszeli bürokratákat, akik zsarolják, fenyegetik Magyarországot”.
Soros György az elmúlt napokban nagy írást tett közzé, amelyben utasításokat adott a brüsszeli bürokratáknak, hogy mit tegyenek. Erre egy higgadt reakció született az Európai Unió miniszterelnökeinek ülésén: ők tudják, hogyan kell egy vitát rendezni, majd megoldják „belül” – mondta a kormányfő. Orbán hozzátette: az EU-ban a viták rendezésének módja a tárgyalás. Az unió történetében nem ritkák a késhegyig menő költségvetési viták, ez természetesen fakad abból, hogy 27 tagállam érdekeit kell összehangolni. A magyar miniszterelnök azt mondta: lát lehetőséget az uniós kompromisszumra, de csak olyan megoldás elfogadható, amelyben valóban jogi szempontok érvényesülnek, nem pedig politikaiak.