Bár többeket meglepett, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, hogy augusztus 14-én bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. Ezzel kapcsolatban három kérdésre kell választ keresnünk: milyen politikai hasznot remél a legnagyobb ellenzéki párt a kormány bukásától? Mekkora az esélye a kezdeményezés parlamenti elfogadásának és végül, hogyan viszonyul az RMDSZ a bizalmatlansági indítványhoz, milyenek a kilátásai a szövetség esetleges együttműködésnek a baloldali párttal?
Ami az első kérdést illeti több érv is szól a Marcel Ciolacu ügyvezető elnök által bejelentett döntés mellett. Az első és talán a legfontosabb, hogy ősz végére várhatóan megérkezik az a közel 80 milliárd euró, amelyet a legutóbbi viharos brüsszeli csúcstalálkozón megítéltek Romániának. Bár egyes elemzők szerint ez a pénz több is lehetett volna, ha Klaus Iohannis határozottabban képviseli az ország érdekeit, fogadjuk el, hogy így is rekordösszegű támogatásról van szó. Bár a tekintélyes summa egy részét pályázatokon kell elnyerni, amelyet az EU fog elbírálni, azért a mindenkori kormánynak így is komoly befolyása van a tekintetben, hogy földrajzilag, illetve ágazatonként milyen területekre irányítsa a pénzt. A második érv az, hogy értesüléseim szerint a szociáldemokrata polgármesterek részéről egyre több panasz érkezik a pártvezetéshez, hogy rá akarják őket bírni: igazoljanak át a liberális pártba. A PSD mindig is olyan párt volt, amelyben a területi vezetők (azok is, akiket a román sajtó olykor helyi báróknak titulált) igen nagy befolyással bírnak a pártvezetésre. A harmadik – és csöppet sem elhanyagolható – ok az, hogy augusztus végére tervezik a szociáldemokraták annak a kongresszusnak a megtartását, amely megerősítheti Marcel Ciolacut az elnöki székben. A jelenlegi ügyvezető elnök esélyeit nagymértékben növelné, ha egy sikeres bizalmatlansági indítvány után, esetleg miniszterelnök-jelöltként indulhatna a tisztségért. A negyedik ok az, hogy a szociáldemokrata párteliten kívül a lakosság is egyre elégedetlenebb a liberális kormánnyal. Nemcsak azzal, ahogyan a koronavírus-válságot kezelte, de azzal is, hogy nem tartotta be a gyerekpénz megduplázására, illetve a nyugdíjak 40%-os emelésére vonatkozó törvényes előírásokat. Az ötödik érv az, hogy a kormány esetleges bukása nehéz helyzetbe hozná az államfőt. Ha Iohannis egy újabb liberális jelöltet bízna meg kormányalakítással, akkor azt kockáztathatná, hogy annak nem szavaz bizalmat a parlament és az elnök lelkén száradna, ha egy elhúzódó kormányválság miatt a járvány még a mostaninál is veszélyesebb méreteket öltene. Ha viszont elfogadná a szocdemek jelöltjét, akkor megromlana a viszonya a Nemzeti Liberális Párttal és csalódást okozna saját választói bázisának. Ráadásul ebben az esetben az elnök már nem fenyegetőzhetne az előrehozott választások kiírásával, hiszen az év vége előtt amúgy is lejár a jelenlegi parlament mandátuma.
A bizalmatlansági indítvány benyújtása ellen az egyik érv az lehetne, hogy kormányra kerülése esetén a Szociáldemokrata Párt eróziója óhatatlanul bekövetkezne, épp akkor, amikor a közvélemény-kutatások szerint támogatottsága még most is alacsonyabb, mint a nemzeti liberálisoké, bár a különbség csökkent közöttük. További érv lehet az, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben egyik kormány sem tudna csodákat művelni, talán bölcsebb lenne hagyni, hogy a rendes választásokig hátralévő időben hordozza a kormány a maga keresztjét és veszítsen tovább amúgy is apadó népszerűségéből.
A második kérdésre a válasz sokkal könnyebb. Bár a szociáldemokratáknak nincs abszolút többségük a törvényhozás két házában, a Pro Romaniával és az ALDE nevű liberális alakulattal meg tudják buktatni a kormányt abban az esetben, ha megvan közöttük a politikai egység. A jelek arra utalnak, hogy igen, ezt a PSD már többször letesztelte az egyes miniszterek ellen benyújtott parlamenti indítványok elfogadása révén. Nehéz elképzelni, hogy az ellenzéki pártok az egyes miniszterekkel elégedetlenek, de a kormány egészét viszont támogatják.
Ami az RMDSZ helyzetét illeti Iohannis ismételt magyarellenes megnyilvánulásai feszültté tették a viszonyt az „ő kormányával”. De az érzelmi szempontokon túl a szövetség viszonya egyébként sem volt súrlódásmentes a Ludovic Orban vezette kabinettel, gondoljunk csak a kétfordulós polgármester-választás ötletére, amit a liberálisok szorgalmaztak, Ezért az RMDSZ megszavazza a bizalmatlansági indítványt, s ezzel megteremti az alapját egy későbbi parlamenti együttműködésnek egy esetleges PSD-kormánnyal.