Politikai gondokkal küzd Kína – tudhatjuk meg a South China Morning Post-ból. A független lap arról tájékoztat, hogy a részleges önkormányzatot élvező Hongkongban több ezer ember vonult tegnap az utcára – fittyet hányva a pekingi hatóságok korlátozásaira -, és megemlékezett az 1989. júniusi Tienanmen téri vérengzésről. A sziget patinás angol nyelvű napilapja megjegyzi: Hongkong az egyetlen olyan kínai közigazgatási terület, ahol megemlékeztek a kínai kommunista vezetés által vérbe fojtotott Tienanmen téri diáktüntetésekről. A hatóságok több mint 3 ezer rendfenntartót rendeltek ki tegnap az utcára, hogy szükség esetén bevethessék őket. A kínai kormány hivatalos lapja, a China People’s Daily ennek kapcsán azt írja, hogy a nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági törvényt csak célzott esetekben alkalmazzák, és csakis az államellenesnek ítélt bűncselekmények elkövetőire vonatkozóan. A lap idézi a Kínai Külügyi Minisztérium szóvivőjét, aki szerint a Honkongra érvényes jogszabály kimondottan Kína belügye, egyetlen más államnak sem áll jogában beleszólni.
A The Wall Stret Journal napilap Relatív a nyugalom az amerikai nagyvárosokban címmel utal a brutális rendőri túlkapás áldozatává lett 46 éves afroamerikai George Floyd halála utáni zavargásokra, és arról tájékoztat, hogy az incidens helyszínén, Minneapolisban megtartották az első virrasztást Floyd emlékére. Egy másik amerikai újság, a USA Today közvéleménykutatásokra hivatkozva arról számol be, hogy az amerikaiak elutasítják Donald Trump elnök hozzáállását Floyd halálához, valamint az ezt követő tiltakozó megmozdulásokhoz és zavargásokhoz. A The New York Times azon a véleményen van, hogy amíg léteznek brutális rendőri túlkapások, addig tiltakozások is lesznek. Az Egyesült Államokban ugyanis a tüntetés hazafias gesztusnak számít, Trump pedig a bravúr kedvéért vetette be a katonaságot a demonstrálók kiszorítására.
A sárgamellényes mozgalom és a koranavírus-járvány okozta válság ellenére stabil a politikai helyzet Franciaországban – írja a L’Express. A francia újság szerint erről árulkodik az a közvéleménykutatás is, amelyben a megkérdezettek 65 százaléka kormányátalakítást szeretne, de a jelenlegi kormányfő, Edouard Philippe tisztségben való megtartása mellett. Ugyancsak a francia politikai helyzetre utalva a Le Figaro úgy látja, Emmanuel Macron elnök megváltozna, de csakis önmaga megtagadása nélkül. A Le Monde a francia önkormányzati választások közelgő második fordulója előtt úgy látja feszültségek vannak mind a jobb, mind a baloldalon.
A trianoni évforduló kapcsán a német Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap 100 éve megy a vita Erdélyről címmel megjegyzi: június 4-e Romániában ünnepnap, Magyarországon a nemzeti katasztrófa része. Nacionalisták mindkét oldalon a mai napig gerjesztik a bizalmatlanságot. Magyar részről különösen azóta tartják ébren a békeszerződés emlékét, amióta Orbán Viktor ismét hatalomra jutott. A mostani emlékév is ellentmondásos, mert az igaz, hogy Orbán idáig semmi provokatívat nem mondott, viszont megépítette a Nemzeti összetartozás emlékművét a budapesti Alkotmány utcában, és ezen magyarul tüntették fel a történelmi Magyarország valamennyi – összesen több mint 12 ezer – településének nevét, köztük olyanokét is, amelyeket a kaiserlich und königlich, vagyis a császári és királyi időkben erővel kereszteltek át szlávról vagy románról. Ugyanakkor – teszi hozzá a konzervatív német lap – az évfordulón Erdélyben is felhúzzák a román zászlót a középületeken és eljátsszák a nemzeti himnuszt. El lehet képzelni, hogy esik ez a magyar kisebbségnek – írja a lap, és megjegyzi: másfelől viszont az Orbán-kormány és hozzá közelálló magyar üzletemberek nagy pénzeket fektetnek be Erdélyben, amit Bukarest úgy értelmez, hogy nő a magyar befolyás román területen.