A hazai sajtó a szükségállapot idején kirótt bírságok ügyéről ír, amelyeket még szerdán  alkotmányellenesnek ítélt a taláros testület, és ez újabb politikai vitákhoz vezetett – a kormány és Klaus Johannis azzal mentegetőzik, hogy a bírságokat csakis az emberek védelmébe vezették be. A kormány ugyanakkor azt is meglebegtette, hogy módosítaná az alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályt – népszavazással. Ugyancsak elkaszálták az alkotmánybírák a Szociáldemokrata Párt két törvénytervezetét: a bankrészletek kilenc hónappal való elhalasztását és bizonyos kiadások (köztük a közköltség) három hónapra való felfüggesztését is alaptörvénybe ütközőnek találta az alkotmánybíróság. Ez utóbbi jogszabály többek között kimondja, hogy azok a cégek, amelyek a koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy amelyek bevételei legalább 15 százalékkal csökkentek, három hónapig elhalaszthatják a társadalombiztosítási járulékok befizetését, és utána is csak a felét kell átutalniuk 12 havi részletben – tudósít többek között a Háromszék napilap. Még nem tudjuk, milyen szabályok szerint közlekedhetünk, és élhetünk társadalmi életet május 15-e után, és azt sem, milyen bírságokat róhatnak majd ki ránk – írja a Hotnews.ro. Az Edupeu.ro arról ír, hogy Monica Anisie oktatási miniszter tegnap este bemutatta, milyen óvintézkedéseket hajtanak végre azokban az iskolákban,ahol a nyolcadikos és végzős diákok felkészítőit tartják, illetve arról is beszélt, milyen szabályokat kell a diákok betartsanak a felkészítők illetve a vizsgák ideje alatt. A képességvizsga június 15-én, az érettségi június 22-én kezdődik az írásbeli vizsgákkal. A miniszter szerint előfordulhat, hogy a szakvizsgákat online oldják meg – de hogy pontosabban hogy, arról még nem tudott konkrét adatokat mondani  – jegyzi meg az Edupedu.ro.

Az Unifarm állami vállalat beismerte a Libertatea lapnak, hogy árverezés nélkül vásárolt 1,2 millió FFP2 típusú egészségügyi maszkot Kínából, a pelenkagyártásra szakosodott Daddy Baby vállalattól. Az importőr dr. Streinu Cercel régi ismerőse és üzleti partnere, akivel közösen hozták létre 2007-ben a Ducos Trading SRL magánvállalkozást. A Daddy Baby vállalat által gyártott maszkokat az Európai Unió egész területén veszélyesnek, használhatatlannak minősítették és betiltották. A maszkokat 113 romániai kórháznak osztották ki. Az állami vállalat azt írja sajtóközleményében, hogy a szerződés megkötésekor ezek a maszkok minden törvényes kritériumnak megfeleltek, és javarészt visszavonták őket, miután az uniós figyelmeztetést megkapták. A lapnak sikerült megszereznie a megvásárolt maszkokat igazoló számlát is, ebből az derül ki, hogy egy 5 millió dolláros üzlet köttetett az Unifarm és a Daddy Baby között. Ezek a a maszkok ugyanakkor egyáltalán nem hasonlítanak az általában hasznát FFP2 egészségügyi maszkokra, volt olyan sürgősségi részleg az országban, ahol azt nyilatkozták a lapnak, hogy Daddy Baby egészségügyi maszkjainak anyaga inkább pelenkára emlékeztet, és még annyi védelmet sem nyújtanak mint az egyszerű védőmaszkok írja a Transindex.ro portál.

Az Unión belül a járványhelyzet csillapodásával régebbi témák és terítékre kerülnek, például az Európai Unió bővítése, amely számos vitára ad okot:  az Euronews Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézi, aki kijelentette, hogy a Nyugat-Balkán az Európai Unióhoz tartozik. De vajon valóban szívesen fogadják a Nyugat-Balkán országait az EU-ban? – teszi fel a kérdést a France Culture, amely arra emlékeztet, hogyan fagyasztotta be Emanuel Macron francia elnök a hangulatot a Balkánon,azzal, hogy nem volt hajlandó Albánia és Észak Macedónia csatlakozási tárgyalásait megnyitni. Azóta kicsit árnyaltabb lett a francia álláspont, írja  lap de Tirana, Skopje, Podgorica és  Belgrád ügye lóg a levegőben azóta is.Nem Franciaország az egyetlen ellenálló ami a bővítést illeti, Hollandia és Dánia is ellenzi ezt, csak diszkrétebben – írja a France Culture, amely szerint az ellenkezést leginkább az váltja ki, hogy a Nyugat balkáni régióban nagy a szegénység, a szervezett bűnözés, és nyomasztó a kommunista szellemi, kulturális örökség is. Albánia éppen egy elég súlyos politikai válság kellős közepén van: Edi Rama szocialista kormánya és Luizim Basha demokratikus ellenzéke vérre menő harcokat folytat. Belgrád reménykedhet abban, hogy 2025-ben csatlakozhat az Unióhoz, de vajon tényleg ennyire gyorsan mennek majd a dolgok? Nem biztos, hogy Szerbiát az EU nem szankcionálja majd amiatt, hogy tavaly októberben szabad-kereskedelmi megállapodást írt alá az Eurázsiai Gazdasági Unióval – azaz egy Oroszországból és annak szatellitállamaiból álló szervezettel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung mai számában szintén ír az EU bővítésének témájáról, visszafogott véleménynek adva hangot a bővítés szükségességét, és feltételeit illetően: Miért ne hozhatnánk létre egy erős partnerséget amely  európai pénzügyi támogatásra épülne? Ez egy tiszta játék lenne, kártyákkal az asztalon. Most a felek egy tartalmatlan tárgyalási folyamatban vannak – ami értelmetlen. Hogyha a teljes jogú csatlakozásnak egyelőre nincsenek esélyei (a Nyugat-Balkán országai számára azaz), akkor ezt az Unió nyilvánvalóvá kellene tegye, mint ahogy azt is, mit kellene a régió országai megvalósítsanak ahhoz, hogy kimásszanak végre a tekintélyelvű rendszerekből. Hogyha tisztáznák mindezeket a kérdéseket, talán lecsillapodhatna végre az EU-n belüli geopolitikai versengés is – fogalmaz a  Frankfurter Allgemeine Zeitung.