Shakespeare, Bayer József véleménye szerint – „első ízben egyesítette az 1848-as szabadságharc elbukása után szétzüllött íróvilágunkat a közös munkára” – a nagy angol drámaíró műveinek magyar megszólaltatására. Tehát a nagy cél és a nagy érték teremtésének lehetősége talpra állította íróinkat, költőinket – új teremtő erőt adott nekik.

         És Shakespeare magyar létének megteremtéséből kivették a részüket az erdélyi magyar művészek is. Kolozsváron került sor az első magyar nyelvű Hamlet-bemutatóra, még 1793-ban. Érdemes megjegyezni. De arra is érdemes odafigyelni, hogy 1894 októberétől 1895 február közepéig, tehát mindössze négy hónap alatt Shakespeare-nek 17 színműve került színpadra a Kolozsvári Nemzeti Színházban – vagyis hetente egy. Hogy voltak képesek rá? Úgy, hogy a kolozsvári nézők nagyon kívánták látni Shakespeare műveit, és a színészek engedelmeskedtek nekik, sőt, megtettek mindent, hogy Shakespeare darabjaival a nézők kedvében járjanak. Nem biztos, hogy a legjobb előadások voltak, hogy valóban ki tudták érlelni azokat, de a szövegük a legjobb drámai szöveg volt. A néző pedig hazavitte, és agyában, lelkében tovább futtatta Shakespeare szavait. Hozzájutott egy hatalmas kincshez.

         Dr. Nagy Attila könyvében részletesen bemutatja a Nemzetközi Shakespeare Kert létrehozásának tervét. Miután Sepsiszentgyörgyön létrehozta a Shakespeare Kingdom House-t (a Nemzetközi Shakespeare Kultúrközpontot), ahol értekezleteket szerveznek hazai és külföldi Shakespeare-kutatók számára, hogy együtt gondolkozzanak a nagy drámaíró műveinek hozományáról, dr. Nagy Attila most egy Shakespeare kertet akar létrehozni Sepsiszentkirály határában, ahol a különböző fajtájú fenyőfák jelenítenék meg a nagy drámaíró műveit. Felépítené ott az egykori londoni Globe Színház hasonmását is – ahol Shakespeare színműveit eredetileg játszották. Székházat építene a Nemzetközi Shakespeare Kultúrközpontnak és szállodát a vendégeknek, játszóteret a gyermekeknek stb. Csak az a gond, hogy az egykori támogatók – nem tudni mi okból – visszaléptek. A Nemzetközi Shakespeare Kert létrehozásához minimum 6 millió dollárra lenne szükség – ez meg is volt ígérve. De dr. Nagy eddig mindössze 10.000 dollárt kapott, egy maléziai cégtől. És természetesen sok szóbeli támogatást és biztatást a hazai és a külföldi Shakespeare-szakértőktől. Csak hogy abból nem építheti fel ezt a rendkívül érdekesnek ígérkező kulturális létesítményt.

         Ennek a rendkívül jó kezdeményezésnek tényleg nincs több anyagi támogatója? Nagy kár lenne.