A méh számára a virág az élet forrása, és a virág számára a méh a szeretet követe, és mindkettőjük számára, méhnek és virágnak egyaránt, örömöt adni és kapni, egyszerre szükség és boldogság. (Kahlil Gibran)

A méhcsalád-összeomlási rendellenesség (CCD), vagy másik nevén, az elnéptelenedési szindróma már hazánkban sem számít ismeretlen jelenségnek, amelyet mai adásunk vendége is tapasztal. A gyergyószárhegyi Mezei Attila méhészetében több különlegességet találhatnak az odalátogatók: a környéken egyedülálló (tárgyi ritkaságokkal rendelkező) Méhészeti Múzeumot, hasznos kaptártermékeket, egy – országos szinten is ritkaságnak számító – apiterápiás házat.

Az apiterápia elnevezés Dr. Beck Bódog nyomán terjedt el a világon. A magyar orvos egész életét a méhek kutatásának szentelte. Az apiterápia főleg a keleti országokban népszerű. Kínában a legfejlettebb és a legelterjedtebb, az ottani társadalombiztosító is támogatja ezt a fajta kezelési módot. De Törökországban is belendült az elmúlt években, az orvosi egyetemen oktatják.

Milyen tapasztalatokról számolnak be a Hargita megyei apiterápiás ház használói? Mi történik egy apiterápiás kezelés során? Mit rejt(het) egy csaknem 100 éves méhesház? Milyen méhészkedni az ország egyik leghidegebb vidékén? Mi a tennivalójuk a méhészeknek és a méheknek télen? Mezei Attila, gyergyószárhegyi méhész válaszol.

Hallgassa meg a műsort!