Az út és a visszaút

Jó, hogyha az RMDSZ három évtizedének az értékelésében mindenekelőtt azokból az alapelvekből  és programpontokból indulunk ki, amelyeket megalakításának az időpontjában megfogalmaztak. Nos, hadd idézzek fel szószerint néhányat, ahogyan az a korabeli közleményekben megjelent. Nemzetiségi képviselet biztosítása a törvényhozásban és az államigazgatásban. Anyanyelvi oktatási hálózat kiépítése az óvodától az egyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással. A magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek a létrehozása és működésük biztosítása. A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozása. A kollektív nemzetiségi jogok alkotmányos szavatolása és gyakorlatba ültetése a különböző törvények és végrehajtási utasításaik által. Akadálytalan kapcsolattartás a magyar nemzet más részeivel. Nemzetiségi minisztérium létrehozása. Nem folytatom. De hogyha visszatekintünk minderre kiderül, hogy az alapítók, a romániai magyarság korabeli neves személyiségei, nagyon is tisztán látták a jövőt, és a felvázolt irányvonalak közül a legtöbb tekintetben sikerült jelentős előrelépéseket elérni. Persze, mindehhez hozzájárult az is, hogy Románia általában a demokratikus átalakulások útjára lépett, tagja lett annak az európai intézményrendszernek, amely lebontotta a határokat és gazdasági támogatásokkal segítette a ketel-közép európai államok felzárkozását. Kétségtelen azonban, menetközben, az idő múlásával, megjelentek olyan újabb problémakörök is, amelyek akkoriban nem lehetett ennyire pontosan látni. A nagyfokú romániai elvándorlás, amely a hazai magyar közösséget is sújtja, a regionális gazdasági széttagozódás, avagy egyértelműbben fogalmazva, a magyarok is lakta régiók gazdasági lemaradása más romániai  területekhez képest, jelkép- és szimbólumhasználatok, valamint a kollektív jogok erőteljesebbé tétele, ahol meglehetősen nehéz az áttörés, a romániai magyarság képviseletének és a mindenkori magyarországi kormányzatnak a viszonya, a romániai magyarság belső politikai tagolódása. Ám úgy tűnik, hogy a holnapi nap ez utóbbi  tekintetben is változásokat hoz. A belső harcoktól szabdalt Magyar Polgári Párt és a különböző személyi viharok megrázta Erdélyi Magyar Néppárt holnap Csíkszeredában külön-külön tart küldöttgyűléseket és közös összejövetelen is találkoznak, amelyen megbeszélik a fúzió, az egyesülés kérdéseit, és véleményem szerint nem kétséges, hogy a végső cél nem lesz más, mint a visszatérés oda, ahonnan elindultak. Bárhogyan is nevezik, de az RMDSZ, amely már megalapításánál ernyőszervezetként határozta meg önmagát, ahová bárki befér, aki a romániai magyarság érdekeit szolgálja.