Csíkszereda két búcsúja – ezt a fő címet viseli a város polgármesteri hivatalának a színes programfüzete. Az elsőn már túl vagyunk, Ferenc pápa múlt szombati csíksomlyói látogatása és szentmiséje történelmi emlékként marad meg, a második, a hagyományos pünkösdszombati búcsú pedig holnap következik, majdhogynem ugyanolyan díszletek között, és persze, a szigorú biztonsági intézkedések nélkül.
Hargita megye székhelyén már napok óta szóbeszéd tárgya, hogy vajon többen vagy kevesebben lesznek holnap Csíksomlyón, mind a pápalátogatáson, de ezt aligha lehet majd pontosan megállapítani. Ami viszont egészen biztos: a múlt szombatról kitiltott árusok holnap nagy számban lepik el a búcsú színhelyére vezető utakat, sátraikat már több száz méteren felállították. Persze, Ferenc pápa látogatásának a visszhangjai még más tekintetben sem csengtek le.
Igen érdekes, hogy nagyon sokan foglalkoznak a romániai görög-katolikus püspökök boldoggá avatásával, és nem nagyon értik, hogy ugyanazt miért nem lehetett Márton Áron püspök esetében is megtenni. A különböző beszélgetésekből az is kiderül, hogy bizony a nagyközönség meglehetősen keveset tud a romániai görög-katolikus egyházról, és ez nem véletlen, hiszen 1948-as betiltása, amely több mint negyven évig tartott, egész egyszerűen kivette ezt az egyházat több nemzedék fejéből, és általában a romániai magyar köztudatból. Pedig az 1700 körül Rómához csatlakozott, úgymond részben katolizált ortodox egyházrész annak idején Erdély népességének több mint harminc százalékát tette ki, körülbelül tíz százalékkal többet, mint az ortodoxok száma. A két világháború között egyre-másra jelentek meg Erdélyben új görög-katolikus templomok, ám azt is meglehetősen kevesen tudják, hogy Marosvásárhely főterének jelenlegi nagy ortodox temploma, amely 1926-1936 között a római Szent Péter bazilika mintájára épült, Biserica Buna Vestire, azaz Angyali üdvözlet néven, szintén a görög-katolikusok otthonának számított. Amikor a kommunista rendszer a Rómához kapcsolódó egyházat felszámolta, valamennyi templomuk a Román Ortodox Egyház tulajdonába ment át.
Az 1989-es romániai változások után a görög-katolikus egyház feltámadt ugyan haló poraiból és igyekezett visszaszerezni a maga javait, de Marosvásárhelyen például ez nem sikerült. Róma elkötelezett híveit, a boldoggá avatott hét püspököt, a múlt század ötvenes éveiben bebörtönözték, a legtöbbjük fogságban halt meg, vagy rabságuk hozzájárult mártíromságukhoz. A boldoggá avatást 1994-ben indították el, 25 esztendő alatt az üggyel foglalkozó posztulátorok vatikáni és hazai levéltárakból közel háromezer oldalas iratcsomót állítottak össze, ezt hagyta jóvá az év elején Ferenc pápa. Azt is kevesen tudják, hogy néhány évvel ezelőtt ugyancsak ő emelte magasabb rangra a magyarországi görög-katolikus egyházat, amely immár érsekségnek számít, mintegy kettőszázezer követővel. A legutóbbi romániai népszámlálás hivatalos adatai szerint egyébként ugyanennyi a lélekszáma a romániai görög-katolikus egyháznak is, amit ez utóbbi viszont nem ismer el: saját statisztikái szerint nyolcszázezer görög-katolikus gyakorolja hitét Romániában, és köztük mintegy húszezer magyar.
Persze, Márton Áron püspöknek is készül a boldoggá avatási dokumentumanyaga, csakhogy egyelőre a szigorú vatikáni kritériumok mindegyikébe még nem sikerült beilleszkedni, de a folyamat nincs lezárva és alighanem Csíkszereda első búcsúja, Ferenc pápa látogatása is hozzájárul majd a meggyorsításához. A másodikra viszont már érkeznek a zarándokok mindenféle járművel és gyalog is, a székelyföldi keresztalják azonban természetesen csak holnap vonulnak ki a hegyre.
Bízzunk benne, hogy ezúttal olyan záporok és zivatarok nélkül, amelyek az Úz-völgye fölött is elülnek.