Ma két témát érintek, a legvégén pedig hallgatói kérdésekre is fogok válaszolni. Ezen a héten két világnap szerepel a naptárban, október elsején volt az idősek világnapja, ma pedig az állatok világnapja. Bár nagyon sok ellenpéldát találunk a világhálón, a helyesírási szabályzat szerint mindkét jeles esemény nevét csupa kisbetűvel írjuk.

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Jelenleg körülbelül hatszázmillió hatvan év feletti személy él világszerte, és az előrejelzések szerint akár meg is kétszereződhet a számuk 2025-re.

E világnap kapcsán szeretném megemlíteni a kék zónákat, amelyekről a világutazó újságíró, Dan Buettner írt először „A hosszú élet oázisai – Földünk kék zónái” című könyvében. Azt kutatta, hogy a föld mely részén élnek az emberek a legtovább. És minek köszönhetően érik el a százéves vagy annál idősebb életkort? Buettner öt olyan helyszínt talált a kutatásai során, amely ideális lehet a több mint egy évszázados kor megélésére.

Az Olaszországhoz tartozó Szardínia szigetéről, a Japán legdélibb csücskében fekvő Okinava-szigetéről, Costa Rica Nicoya-félszigetéről, a görögországi Ikária szigetéről, illetve az Egyesült Államokban lévő Loma Lindáról van szó, ahol a Hetednapi Adventista közösség központja található.

Buettner megállapította, hogy a kék zónákban élő emberek étrendje tápláló, egészséges ételekben gazdag, és kevés az állati eredetű táplálék. Az okinawaiak például főként barna rizst, szójatermékeket, zöldségeket, édesburgonyát, illetve halat fogyasztanak, és az sem mellékes, hogy csak addig esznek, amíg 80%-ban telítettnek nem érzik magukat, így csökkentik az elhízás veszélyét. A kék zónák lakói ugyanakkor rendkívül fontosnak tartják a családi köteléket és a testmozgást, legtöbben még idős korukban is fizikai munkát végeznek, illetve sportolnak.

Egyébként nemrég olvastam az Ikigai – A hosszú élet japán titka című könyvet, amely érdekes kérdéseket boncolgatott. Többek között a japán kultúrában ismert ikigai főnév értelmét kereste. Legismertebb jelentése: az élet értelme. A már említetett Okinawa szigetén úgy értelmezik, hogy az ok, ami miatt nekivágsz a napnak. És ez nem más, mint a szenvedély, ami előre viszi az életet.

Vajon mi miért kelünk fel minden reggel? Mi hajt előre? Van-e olyan szenvedélyünk, amely kirángat a mindennapi taposómalomból? Jó lenne ezekre a kérdésekre is választ adni.

Most pedig rátérnék a másik világnapra, amelyet ma ünneplünk. Ez az állatok világnapja, amelyet Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napján tartanak. Jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk néhány állat nevének helyesírásán. Itt főként a gólyára, a bivalyra, a papagájra, illetve a karvalyra gondoltam. Melyiket írjuk j betűvel és melyiket ly-al? Önök azonnal tudnának rá felelni?

A mai rész vége felé közeledve igyekszem eleget tenni az ígéretemnek, és válaszolok a hallgatói kérdésekre. Az egyik az volt, hogy a csütörtök reggel vagy a csütörtökön reggel a helyes. A magyar nyelv értelmező szótára szerint mindkét változat elfogadott, ám ha azt akarjuk mondani, hogy csütörtökön lesz a humorest, és nem áruljuk el, hogy reggel, délben vagy este, természetesen nem hagyható el az határozórag. A másik kérdés az, hogy kell-e határozott névelő a főnévként és határozószóként is használt tegnap elé. Nincs szükség rá, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy tegnap érkeztem haza vagy tegnap múlt egy hete, és még hosszasan folytathatnám a sort.