Jiddis nyelv napja lett május 30

A Képviselőház egyöntetűen elfogadta azt a törvénytervezetet, amely május 30-át a jiddis nyelv és színház napjává nyilvánítja. A zsidó közösség képviselője, a kezdeményező szerint a jogszabály lényegesen hozzájárul a jiddis hagyományok és nyelv megőrzéséhez, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus leküzdéséhez. A jiddis nyelv és színház napját minden központi és helyi közigazgatási hatóság megszervezheti, illetve az alárendeltségükben működő intézmények, a civil társadalom, magán és jogi személyek kulturális programok szervezésével ezen a napon népszerűsíthetik a jiddis nyelvet és színházat.

A történelemben vannak időszakok, amikor a magánember nem tudja, mi történik a világban, de még saját országában sem. Ceausescu idején Romániában, vagy a Rákosi-korszak Magyarországán a filmhíradókból és a vérszegény televíziós hírekből legfeljebb arról értesültünk, hogy hol, melyik kollektíva teljesítette a tervet, s hogy milyen sanyarú a sorsa a nyugati munkásnak, aki nem élvezi a kommunista lét örömeit.

In status nascendi. A keletkezés állapotában. Először ez a latin kifejezés jutott eszembe, ahogyan a hét elején Tompa Andreát hallgattam Csíkszeredában, a Csíki Moziban, aki péntekre már túl van a Magyar Kultúra Napjának nevében megtartott székelyföldi körútjának valamennyi állomásán, ahol gondolom ugyanolyan érdeklődés övezte mondanivalóját, mint Hargita megye székhelyén.