Ezer Székely Leány Napja

Holnap újból Ezer SzékelyLeány Napot tartanak Csíksomlyón. A találkozó menetrendje az előző évekhez képest nem módosult, a résztvevő székelyruhás csoportok fél tízkor Csíkszereda főterén gyűlekeznek, majd tizenegy órától szentmisén vesznek részt a Csíksomlyói Kegytemplomban, utána pedig felvonulnak a Hármashalom-oltárhoz és a szabadtéri színpadon kora estig mutatják be táncaikat, dalaikat és természetesen népviseletüket. Előzetesen mintegy háromezren jelentkeztek be Hargita, Kovászna, Maros és Fehér megyékből, de a tapasztalatok szerint a nézőkkel együtt több mint tízezer résztvevőre lehet számítani. Újdonságot jelent viszont a több mint nyolc évtizedes rendezvény történetiségében Darvas Kozma József csíkszeredai esperesnek világhálós blogjában is közzétett véleménye. Szerinte a két világháború között a találkozók megszervezésének ötlete nem a neves néprajzkutató, az egykori csíksomlyói tanár, Domokos Pál Péter fejéből pattant ki, amint eddig tartották, hanem Páter Takács Gábor, a csíksomlyói ferences kolostor korabeli házfőnöke vetette fel ennek gondolatát, már 1930-ban, és ő fogalmazta meg jelmondatát, illetve célját is: hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúság nevelése. Darvas szerint Domokos Pál Péter csupán két esztendőre rá, 1932-ben csatlakozott a második találkozóhoz, mint az esemény konferansziéja. Az 1912-ben Budapesten született és 1974-ben az Egyesült Államokbeli Youngstown-ban elhunyt atyát már aligha lehet megkérdezni, mint ahogyan Domokos Pál Pétert sem, akivel a kilencvenes évek elején, Budapesten, jómagam készítettem az egyik utolsó interjút, és ebben a rendezvény ötletadójának nevezte magát. Szerzői vita ide vagy oda, de annyi bizonyos, hogy az 1929 őszén rajztanárként Csíkszeredába került Vámszer Géza szerint ? és hadd idézzem – .„a  népi művészet és háziipar felelevenítése, illetve megörökítése annyira a levegőben volt már, hogy minden értelmiségi – aki tehette ? munkakörében e területen tevékenykedett.” Eddig az idézet, amelyből kiderült, hogy az elindítók az idők szavára válaszoltak. Az első találkozót egyébként 1931 május 31.-re tervezték, de végül a korabeli romániai választások miatt június 7.-re halasztották. A Csíki Néplap korabeli tudósítója így számolt be a nyolcvanöt esztendővel ezelőtti, első találkozó történéseiről: ?A magyar népviseleti akció Erdélyben, 1931 június hó 7-én fordulóponthoz érkezett. Hosszú, fáradságos és sokszor csaknem meddőnek látszó előkészítő munkálatok után, a Missziós nővérek Csíksomlyón és Csíkszeredán sikerült népviseleti ünnepélyt rendeztek. A csíksomlyói „Ezer székely leányok napja” a magyar nemzeti viselet feltámadásának ünnepe volt! A szokásos úrnapi körmenet messze kimagaslott az egyházi események sorából azáltal, hogy azon a székely leányok, a missziós nővérek – elsősorban Stettner Andrea testvér ? buzdítására, falujuk népi viseletébe öltözve jelentek meg, virágos kertté varázsolva a poros utcákat is. A gyönyörűséges körmenetben 42 falu leányai vonultak fel, nemcsak Csíkból, hanem a távolabbi megyékben fekvő székely falvakból is.? Eddig az idézet, amelyhez csak annyit tehetnék hozzá: az utcák már nem porosok, a lányok népviseletben viszont egyre szebbek, érdemes holnap kimenni Csíksomlyóra és megnézni őket.