Bukarestben vendégszerepelt Bálint Zsuzsa zongoraművész. A marosvásárhelyi származású, jelenleg Berlinben élő zenész az idei Athenaeum Summer Festival zárónapján, június 25-én lépett színpadra a Tisztelgés Carl Orff előtt címet viselő hangversenyen, amelyen a Carmina Burana ritkán hallható, kórusra, szólistákra, zongorára és ütőegyüttesre komponált átiratát hallhatta a nagyérdemű.
Mai műsorunkban Pădureț Mónika beszélget Bálint Zsuzsával nemcsak a bukaresti előadás kapcsán, hanem pályájának alakulásáról, zenei útkereséséről, valamint arról a mély és megindító honvágyról is, amely mindmáig szülővárosához, Marosvásárhelyhez köti. Adásunk zenei illusztrációjaként Csajkovszkij Diótörő című balettzenéjének zongorára átírt részletei hangzanak el Bálint Zsuzsa előadásában.
Bukaresti Rádió/SRR
Bálint Zsuzsa zongoraművész 1968-ban született Marosvásárhelyen. Életének meghatározó fordulópontja volt az 1987-es esztendő, amikor családjával együtt Németországba települt. Kezdetben a neves zongorista, Boris Bloch szólista osztályában tanult Essenben, ahol később diplomát is szerzett, majd a berlini Művészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, ott a 2024-ben elhunyt, szintén romániai származású Georg Sava volt a mestere. Bálint Zsuzsa zenei látókörét és technikai tudását nemcsak formális képzése alakította, hanem számos nemzetközi mesterkurzuson való részvétele is, hiszen a kortárs zongoraiskola legkiválóbb képviselőivel dolgozhatott együtt.
Tehetségére és korai művészi érettségére már pályája kezdetén rangos versenyeredmények és díjak hívták fel a figyelmet. Napjainkban maga is oktat. A Berlini Művészeti Egyetem tanáraként, valamint az Egyesült Államokbeli Nebraskai Egyetem rendszeresen visszahívott vendégprofesszoraként ad mesterkurzusokat és koncerteket. 2005 óta meghatározó szereplője a Baden-Badeni Nemzetközi Mesterkurzusoknak is.
Koncerttevékenysége igen sokrétű: szólóestjeivel és zenekari fellépéseivel rendszeresen hallhatjuk a Berlini Filharmóniában, továbbá fellépett többek között Münchenben, Hannoverben, Párizsban, Bukarestben, Budapesten, Londonban, Portóban és Lisszabonban. Amerikai bemutatkozására 1999-ben került sor New Yorkban, hat nagysikerű koncerttel. 2007-ben Bálint Zsuzsa megalapította a Xinowa Sej nevű zongoratriót, amelyben a japán Kyoko Hosono-val és az olasz Dunja Robotti-val eredeti, három zongorára írt klasszikus műveket, valamint tangó-, jazz- és filmzenei átiratokat adnak elő. Ugyanakkor állandó zongoristája a Tango Efusion nevű együttesnek, saját feldolgozásokat készített Astor Piazzolla műveiből, és kidologozott egy szóló tangóprogramot is.
Művészi munkásságát rendszeres felvételeken is dokumentálja, különösen a Bajor Rádióban. 2009-ben az Egyesült Államokban jelent meg szólólemeze, amelyen Csajkovszkij Diótörő és A hattyúk tava című balettzenéje zongoraátiratai hallhatók.
Ukrajna „hatalmas mennyiségű” katonai felszerelést kap az Egyesült Államoktól egy újonnan létrejött megállapodás keretében – jelentette be Mark Rutte NATO-főtitkár, aki Donald Trump amerikai elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót a Fehér Házban.
Az amerikai elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverzet eljuttatását a NATO koordinálja majd. Beszámolt arról is, hogy a szállításra váró fegyverek között szerepelnek Patriot indítóállások és rakéták, amelyek "nagyon hamar" eljuthatnak Ukrajnába.
Trump hangsúlyozta, a NATO-val kötött új megállapodástól azt várja, hogy elvezet a béketárgyalásokhoz, és mind Oroszország, mind Ukrajna megteszi, amit "meg kell tennie" a béke érdekében.
Az amerikai elnök ismét elégedetlenségét fejezte ki Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállása miatt, majd úgy fogalmazott, hogy az orosz államfő "szépen beszél, majd éjszaka bombákat küld" Ukrajnába. A szavak után tettekre van szükség - tette hozzá Trump, aki azt is közölte, hogy 100 százalékos "másodlagos vámokat" vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nem jön létre békemegállapodás.
A mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA), a vidéki beruházások finanszírozási ügynöksége (AFIR) és a fejlesztési minisztérium alkalmazottainak négyórás akciója 10 és 14 óra között zajlott, és elsősorban a megszorító intézkedések ellen irányult.
Egy ötfős küldöttség memorandumot próbált átadni a kormány képviselőinek, sikertelenül azonban, ugyanis nem fogadták a tüntető szakszervezetek vezetőit. A tiltakozást végül iktatták az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A közlemény szerint a megszorító intézkedések jelentősen gyengítik Románia uniós forráslehívó képességét.
A „turbános tornádóként” ismert Faudzsa Szinget egy ismeretlen autos ütötte el az észak-indiai Pandzsáb államban – közölte a Hindustan Times című helyi angol nyelvű lap.
A 114 éves futólegenda akkor kezdett komolyan foglalkozni a futással, amikor az 1990-es években - felesége elvesztése után - Nagy-Britanniába költözött az egyik fiához. 89 éves volt ekkor. 2013-ban, 101 évesen még részt vett a hongkongi hosszú távú futóversenyen. A 10 kilométeres távot 1 óra 32 perc és 28 másodperc alatt tette meg.
Bukarestben vendégszerepelt Bálint Zsuzsa zongoraművész. A marosvásárhelyi származású, jelenleg Berlinben élő zenész az idei Athenaeum Summer Festival zárónapján, június 25-én lépett színpadra a Tisztelgés Carl Orff előtt címet viselő hangversenyen, amelyen a Carmina Burana ritkán hallható, kórusra, szólistákra, zongorára és ütőegyüttesre komponált átiratát hallhatta a nagyérdemű.
Mai műsorunkban Pădureț Mónika beszélget Bálint Zsuzsával nemcsak a bukaresti előadás kapcsán, hanem pályájának alakulásáról, zenei útkereséséről, valamint arról a mély és megindító honvágyról is, amely mindmáig szülővárosához, Marosvásárhelyhez köti. Adásunk zenei illusztrációjaként Csajkovszkij Diótörő című balettzenéjének zongorára átírt részletei hangzanak el Bálint Zsuzsa előadásában.
Bukaresti Rádió/SRR
Bálint Zsuzsa zongoraművész 1968-ban született Marosvásárhelyen. Életének meghatározó fordulópontja volt az 1987-es esztendő, amikor családjával együtt Németországba települt. Kezdetben a neves zongorista, Boris Bloch szólista osztályában tanult Essenben, ahol később diplomát is szerzett, majd a berlini Művészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, ott a 2024-ben elhunyt, szintén romániai származású Georg Sava volt a mestere. Bálint Zsuzsa zenei látókörét és technikai tudását nemcsak formális képzése alakította, hanem számos nemzetközi mesterkurzuson való részvétele is, hiszen a kortárs zongoraiskola legkiválóbb képviselőivel dolgozhatott együtt.
Tehetségére és korai művészi érettségére már pályája kezdetén rangos versenyeredmények és díjak hívták fel a figyelmet. Napjainkban maga is oktat. A Berlini Művészeti Egyetem tanáraként, valamint az Egyesült Államokbeli Nebraskai Egyetem rendszeresen visszahívott vendégprofesszoraként ad mesterkurzusokat és koncerteket. 2005 óta meghatározó szereplője a Baden-Badeni Nemzetközi Mesterkurzusoknak is.
Koncerttevékenysége igen sokrétű: szólóestjeivel és zenekari fellépéseivel rendszeresen hallhatjuk a Berlini Filharmóniában, továbbá fellépett többek között Münchenben, Hannoverben, Párizsban, Bukarestben, Budapesten, Londonban, Portóban és Lisszabonban. Amerikai bemutatkozására 1999-ben került sor New Yorkban, hat nagysikerű koncerttel. 2007-ben Bálint Zsuzsa megalapította a Xinowa Sej nevű zongoratriót, amelyben a japán Kyoko Hosono-val és az olasz Dunja Robotti-val eredeti, három zongorára írt klasszikus műveket, valamint tangó-, jazz- és filmzenei átiratokat adnak elő. Ugyanakkor állandó zongoristája a Tango Efusion nevű együttesnek, saját feldolgozásokat készített Astor Piazzolla műveiből, és kidologozott egy szóló tangóprogramot is.
Művészi munkásságát rendszeres felvételeken is dokumentálja, különösen a Bajor Rádióban. 2009-ben az Egyesült Államokban jelent meg szólólemeze, amelyen Csajkovszkij Diótörő és A hattyúk tava című balettzenéje zongoraátiratai hallhatók.
A kormányzó szociáldemokraták az egy hete elfogadott deficitcsökkentő törvény módosítását szorgalmazzák, illetve feltételekhez kötik a második deficitcsökkentő csomag támogatását. Az…
Az év eleje óta 5,7 százalékkal nőtt a háztartások villamosenergia-fogyasztása 2024 azonos időszakához képest. Összességében a román áramfelhasználás mindössze 1,3…
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta az alkotmánybíróságon a kormány deficitcsökkentő törvénytervezetét, amelyet kormányzati felelősségvállalással fogadtatott el a Bolojan-kabinet. Az…
Donald Trump tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok Patriot típusú légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának, amelyek elengedhetetlenek Kijev számára az orosz…
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást egy tegnap megjelent interjúban Frank-Walter Steinmeier német államfő. Szerinte meg kell vitatni…
17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból a kormány, az RMDSZ javaslatára, vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott…
Hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elégedetlen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség tevékenységével. Az…
llie Bolojan eddigi ügyvivő elnököt, miniszterelnököt választotta elnökévé szombaton Bukarestben tartott rendkívüli tisztújító kongresszusán a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Bolojan egyedüli…
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma. Elena-Simina Tănăsescu elnöki megbízatása három évre szól. Az alkotmánybíróság…
A románok kétharmada (65,2%) érezte úgy az elmúlt hat hónapban, hogy az ország nagy veszélyben van – derül ki az INSCOP Research június 20. és 26. között végzett felméréséből.
A veszélyérzékelés valamennyi társadalmi csoportban jelen van, a hátterében pedig a koronavírus-járvány, a három éve tartó ukrajnai háború és a múlt év végén bekövetkezett, az elmúlt három évtized legsúlyosabb demokratikus válsága áll – magyarázta Remus Ștefureac, az INSCOP igazgatója. Hozzátette: a politikai-ideológiai táborok eltérően értelmezik a veszélyforrásokat, de a szorongás intenzitása nagyon magas, függetlenül a válaszadók politikai opcióitól.
Az USR és AUR szavazói, a 18 és 29 év közöttiek és a bukarestiek érezték a leginkább, hogy Románia nagy vagy nagyon nagy veszélynek van kitéve. A veszélyérzékelés mérsékeltebb volt a liberális és a szociáldemokrata szavazók, valamint a kisvárosi környezetben élők körében.
A válaszadók 14,5 százaléka szerint a veszély az országon kívülről ered, 35 százalék szerint egyformán kívülről és belülről is.
A kormányzó szociáldemokraták az egy hete elfogadott deficitcsökkentő törvény módosítását szorgalmazzák, illetve feltételekhez kötik a második deficitcsökkentő csomag támogatását.
Az újabb tervezetnek ki kell küszöbölnie a méltánytalanságokat, hogy az adóterheket ne csak az alacsony és közepes jövedelmű polgárok viseljék – jelentette ki a Szociáldemokrata Pártot ideiglenes vezető Sorin Grindeanu egy hétfő esti tévéműsorban.
A politikus elmondása szerint pártja három fő irányt tart fontosnak a költségvetési korrekciók második szakaszában: csökkenteni kell az állami vállalatok igazgatótanácsait és a javadalmazásukat, szabályozni kell a multinacionális vállalatok tőketranszferét és adózását, végül át kell alakítani az energia- és bankszektort.
Grindeanu szerint vannak olyan nagy multinacionális vállalatok, amelyek még az irodai felszereléseket is magukkal hozzák, miközben a fizetésüket adóparadicsomokban működő cégeken keresztül veszik fel, hogy kikerüljék a romániai adószabályokat.
A PSD ügyvivője az energia romániai drágulásáért az „ügyeskedőket” okolta, akik az elmúlt 15-20 évben túlélték az összes kormányt, és hatalmas profitra tettek szert. Szerinte ezeknek a piaci rendellenességeknek a kiküszöbölése többé nem várathat magára. Ugyanakkor növelni kell a bankok adóját is, hogy a terheket ne csak az alacsony és közepes jövedelműek viseljék – részletezte.
Grindeanu hozzátette, a recesszió elkerüléséért ki kell dolgozni egy harmadik, gazdaságösztönző intézkedéscsomagot is. Egyben figyelmeztetett arra, hogy politikai következményekkel járhat, ha a PSD koalíciós partnerei elzárkóznának a felsorolt korrekcióktól.
„Ha nem fogadják el a javaslatainak, akkor ennek a kormánynak mennie kell. De optimista vagyok, mert a javaslataink helyesek” – mondta a PSD ügyvivő elnöke.
Az év eleje óta 5,7 százalékkal nőtt a háztartások villamosenergia-fogyasztása 2024 azonos időszakához képest. Összességében a román áramfelhasználás mindössze 1,3 százalékkal emelkedett, mivel a gazdaság fogyasztása stagnált, a közvilágításé pedig 8,4 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban - közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A belföldi áramtermelés 4,7 százalékkal kevesebbet tett ki – összesen 6,906 millió tonna kőolajegyenértéket (toe) –, mint 2024. január 1. és május 31. között, míg az import 19,3 százalékkal (6,612 millió toe-ra) nőtt. A legnagyobb mértékben a vízierőművek termelése csökkent – 28,5 százalékkal – az első öt hónapban, illetve egyedül a napelemek által termelt energia mennyisége nőtt számottevően, több mint 32 százalékkal (1 619 milliárd kilowattórára).
A villamosenergia-export közel 12 százalékkal volt kevesebb – 5,723 milliárd kilowattóra –, mint az előző év első öt hónapjában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta az alkotmánybíróságon a kormány deficitcsökkentő törvénytervezetét, amelyet kormányzati felelősségvállalással fogadtatott el a Bolojan-kabinet.
Az ellenzéki párt közleménye szerint ez egy mélységesen igazságtalan és alkotmányellenes jogszabály, amelyet a hatalmával visszaélve, a demokrácia alapelveinek cinikus semmibevételével terjesztett a parlament elé a koalíció.
Hétfő este a parlamentben elbukott az AUR bizalmatlansági indítványa, így a múlt héten kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül. Az indítványt még a beterjesztők sem szavazták meg maradéktalanul.
Donald Trump tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok Patriot típusú légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának, amelyek elengedhetetlenek Kijev számára az orosz csapások elleni védekezéshez.
Az amerikai elnök még nem döntötte el, hogy hány rendszert küldenek.Donald Trump ma találkozik Mark Rutte NATO-főtitkárral. Keith Kellogg amerikai nagykövet pedig szintén ma kezd újabb ukrajnai látogatást. A washingtoni fegyverszállítás része lesz egy olyan megállapodásnak, amelynek keretében Trump szerint a NATO fizet az Egyesült Államoknak az Ukrajnának küldendő fegyverekért.
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást egy tegnap megjelent interjúban Frank-Walter Steinmeier német államfő.
Szerinte meg kell vitatni a sorkatonai szolgálat visszaállításának kérdését, “lehetőleg pozitív kimenetellel annak érdekében, hogy ha nem lesz elegendő önkéntesünk, akkor visszatérhessünk egy olyan kötelező sorkatonai szolgálathoz, amely feltehetően más jellegű lesz, mint amit korábban eltöröltünk” – mondta Steinmeier a ZDF televízióban.
Németországban 2011-ben függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot. A jelenlegi védelmi miniszter azt javasolja, hogy szükség esetén – a szövetségi parlament jóváhagyásával – legyen újra lehetőség a sorozás visszaállítására.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint ma, hétfőn kezdődött el és július 21-én ér véget a beiratkozás az őszi pótérettségire.
A kompetenciavizsgákat augusztusban tartják: 4-én és 5-én román nyelvű kommunikációból, 5-én anyanyelvi kommunikációból, 6-án digitális készségekből, 7-én és 8-án idegen nyelvből. A pótérettségizők román nyelv és irodalomból augusztus 11-én, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból 12-én, a választott tantárgyból 13-án, anyanyelvből pedig 14-én írásbeliznek.
Az írásbeli vizsgák eredményeit augusztus 18-án délig teszik közzé.
17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból a kormány, az RMDSZ javaslatára, vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek.
A parajdi sóbánya elöntése után a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja példátlanul megnőtt, ami miatt a dicsőszentmártoni, gyulakutai és küküllőszéplaki víztisztító állomások több tízezer Maros megyei lakosnak nem tudtak ivóvizet biztosítani.
Az RMDSZ javaslatára korábban, az Országos Vészhelyzeti Bizottság döntése alapján, elkezdték a Kis-Küküllő vizének sótalanítását. A környezetvédelmi minisztérium gyors technológiai megoldást keresett arra, hogy a három település víztisztítói újra tiszta nyers vizet kapjanak. Ezt követően a megyei vészhelyzeti bizottság felmérte, mennyi pénz kell a munkához, a fejlesztési minisztérium pedig kormányhatározatot terjesztett elő, amely segítségével a szükséges, 17,8 millió lej finanszírozást kiutalják a kormány tartalékalapjából. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek többé kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
Hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elégedetlen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség tevékenységével.
Az államfő ezt azzal magyarázta, hogy két intézmény vezetői nem súlyoznak a bűncselekmények típusai szerint és az erőforrásokat sem ezeknek megfelelően osztják el. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a DNA főügyészének és a legfőbb ügyésznek is lejár a mandátuma hat-hét hónap múlva, ezért nem kívánja erőltetni a leváltásukat.Elmondta azt is, hogy közvetlenül a kormány megalakulása után tárgyalásokat kezdeményezett az igazságügyi szereplőkkel, és az egyeztetéseket folytatni kívánja.
Az állmelnök szintén a mai sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy viszonylag rövid időn belül új igazgatót fog jelölni a Románia Hírszerző Szolgálat élére, és a jelölt nevesítését a parlament következő rendkívüli ülésszakára időzíti. Nicușor Dan arról is beszélt, hogy Romániának új bértörvényre van szüksége, amely az összes közalkalmazotti kategóriát árnyaltan kezeli, ám ennek kidolgozása egy-másfél évet vesz igénybe.
llie Bolojan eddigi ügyvivő elnököt, miniszterelnököt választotta elnökévé szombaton Bukarestben tartott rendkívüli tisztújító kongresszusán a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
Bolojan egyedüli jelöltként indult a pártelnöki tisztségért, 976 szavazattal választották a politikai szervezet elnökévé. A parlament épületében tartott rendkívüli kongresszuson a párt első alelnökeit is megválasztották Cătălin Predoiu, Ciprian Ciucu, Adrian Vestea és Nicolae Paulicu személyében.Az elnökjelölt a szavazás előtt arról beszélt, hogy a párt neve korábban a modernizálással függött össze, és most is mindent megtesz, ami rajta múlik, hogy ez így maradjon.
Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestereként vált ismertté, 2008 és 2020 között három mandátumon keresztül vezette a partiumi várost, mely idő alatt jelentős összegű európai uniós támogatást szerzett. Felújította a szecessziós belvárosi épületeket, korszerűsítette az infrastruktúrát, új hidakat és utakat építtetett. 2020-ban a Bihar megyei önkormányzat elnökévé választották, és megyei szinten folytatta az infrastruktúrafejlesztést. 2024-ben újabb mandátumot nyert. Tavaly decemberben a parlamenti választásokon szenátori mandátumot szerzett, majd a szenátus elnökévé választották. Ebben a minőségében Klaus Iohannis lemondása után több mint három hónapig ő volt Románia ügyvivő államelnöke. Júniustól, az új kormány megalakulásával ő az ország miniszterelnöke.
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.
Elena-Simina Tănăsescu elnöki megbízatása három évre szól. Az alkotmánybíróság három új tagja, Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Dragoș vasárnap tette le a hivatali esküt, ezt követően ült össze a plénum, hogy megválassza az új elnököt – írta az Agerpres.
Július 13-val Asztalos Csaba vette át az alkotmánybíróságon a Varga Attila távozásával megüresedett helyet. Asztalos Csaba neve több mint két évtizeden keresztül egyet jelentett a diszkriminációellenes harccal. Az ő vezetése alatt épült fel az intézmény, amelynek fontos szerepe van a jogegyenlőség biztosításában. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál elért eredményeiről, illetve alkotmánybírói terveiről beszélgettünk az újdonsült alkotmánybíróval.
A románok kétharmada (65,2%) érezte úgy az elmúlt hat hónapban, hogy az ország nagy veszélyben van – derül ki az INSCOP Research június 20. és 26. között végzett felméréséből.
A veszélyérzékelés valamennyi társadalmi csoportban jelen van, a hátterében pedig a koronavírus-járvány, a három éve tartó ukrajnai háború és a múlt év végén bekövetkezett, az elmúlt három évtized legsúlyosabb demokratikus válsága áll – magyarázta Remus Ștefureac, az INSCOP igazgatója. Hozzátette: a politikai-ideológiai táborok eltérően értelmezik a veszélyforrásokat, de a szorongás intenzitása nagyon magas, függetlenül a válaszadók politikai opcióitól.
Az USR és AUR szavazói, a 18 és 29 év közöttiek és a bukarestiek érezték a leginkább, hogy Románia nagy vagy nagyon nagy veszélynek van kitéve. A veszélyérzékelés mérsékeltebb volt a liberális és a szociáldemokrata szavazók, valamint a kisvárosi környezetben élők körében.
A válaszadók 14,5 százaléka szerint a veszély az országon kívülről ered, 35 százalék szerint egyformán kívülről és belülről is.
