A nemzetközi sajtó fő témája sajnos még mindig a koronavírus, és a gyötrő kérdés: mikor lesz vége? – vagy legalábbis mikor oldható fel az emberek házi elszigetelődése, és a szükségállapot – a The Guardian mai számában arról ír, hogy Németország és Olaszország is nagy óvatosan nyilatkozik ebben a tekintetben. Angela Merkel német kancellár a lap szerint azt mondta, a „karantén-állapot” a Húsvéti ünnepekig, de inkább annál tovább tart, de hogy pontosan meddig, arra nem tért ki. Az olasz sajtó hasonló dátumokat, azaz április közepét emlegeti, de csak lehetséges időpontként – ez azonban kevés valószínűséggel bír. Az USA Today és a Politico is arról ír, hogy Amerikában még nem tetőzött a járvány, de meglátásuk szerint Európában is csak a Húsvéti ünnepek utánra várható az igazi csúcspont. Mindkét sajtóorgánum örömmel nyugtázza viszont, hogy Anthony Fauci és Deborah Brix – (járványügyi szakemberek és a Fehér Ház tanácsosa) – erőfeszítéseinek köszönhetően Donald Trump letett arról, hogy feloldja a szükségállapotot.
A Radio France International romániai oldalán ma is olvasható a Paris Special rovatban Matei Vișniec író és drámaíró tárcája – amelyben ma többek között arról ír, hogy Izraelben az ultra-ortodox közösségek okoznak galibát – és sajnos köreikben sok a fertőzött is, mivel számos előírást vallási okokra hivatkozva nem tartanak be, de jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében az is, hogy meglehetősen zsúfolt lakhatási körülmények között élnek.
A ma Krónika napilap Vélemény rovatában Rostás Szabolcs Orvosi etika háborús helyzetben című írásában arra világít rá, ami sokunk számára nyilvánvaló, egyszermind szomorú és főként ijesztő: Az állam egészének működésén, számtalan szakmai ágazat felkészültségén, hozzáállásán túlmenően talán az egészségügyről nyújtja a legpontosabb látleletet a Romániát is egyre aggasztóbb mértékben sújtó koronavírus-járvány. A rendszer egészét átható, kormányzati ciklusokon átnyúló, egymást váltó miniszterek ígéretei, különböző reformkísérletek ellenére is fennmaradó problémákat legutóbb a bukaresti Colectiv klubban 2015-ben bekövetkezett tűzvész világította meg vakító élességgel, ám teljes valójában mégis a jelenlegi járványhelyzet hozta felszínre az egészségügy összes buktatóját (…) Megannyi „reformer” miniszter, államtitkár és menedzser lelkén szárad, hogy a romániai orvosok, asszisztensek, ápolók, mentősök nem jutnak elegendő védőmaszkhoz, -öltözethez, hogy a kórházakban kötszerből, fertőtlenítőszerből sincs elegendő. Most üt vissza igazán a bukaresti kormányzatok és a teljes politikai osztály eléggé el nem ítélhető viszonyulása a társadalom stratégiai fontosságú kérdéseihez: a katonai védelemre, fegyverkezésre eurómilliárdokat szórnak el, eközben új kórházak építésére, orvosi felszerelésekre nincs pénz – írja Rostás Szabolcs a mai Krónikában.
Az orvosi védőfelszerelések mizériájáról beszélt Ludovic Orban miniszterelnök is tegnap az EuropaFm műsorában, amelyet a Republica online lap is idéz. A miniszterelnök elismerte, hogy hiány van a szükséges védőeszközökből, és nem képesek ellátni a kórházakat, de mindezt a nemzetközi piac rovására írja, hiszen itthon bármelyik pillanatban elkezdhetik a maszkok, védőruhák gyártását, csak éppen nyersanyag nincsen. Orban az EuropaFm-nek azt nyilatkozta, hogy diplomáciai szinten próbálnak egyezségre jutni az Uniós és más egészségügyi miniszterekkel, hogy a szükséges anyagok behozatalát megoldhassák. Úgy véli ez néhány napon belül megoldódik, de a helyi hatóságoknak is dolgozniuk kell azért, hogy hozzájussanak a szükséges anyagokhoz, felszerelésekhez – egyes önkormányzatok ügyesen és gyorsan beszereztek minden szükségeset, másoknak fájt a hátuk, most meg hoppon maradtak. A Republica lap szerint Orban igyekezett meggyőzni az orvosokat, ne mondjanak fel, hamarosan megoldódik a mostani áldatlan helyzet. Az „áldatlan helyzet” azonban országos szinten elharapózott, a hazai sajtó tele van azokkal a hírekkel, amelyek vagy rosszul ellátott kórházi egységekről, vagy karanténból kiszökött avagy kilopott személyekről, vagy túlbuzgó rendőrökről szól – a szükségállapot lassan az agyára megy mindenkinek, és sajnos, ahogy ez hazánkra jellemző volt eddig is: sok a visszaélés, akár a hatóságok részéről is.