A Legfelsőbb Bírói Tanács január 14-én nem hagyta jóvá a Korrupcióellenes Ügyészség ploiesti-i elitalakulata két vezetőjének, Laura Codruta Kövesi egykori kedvenceinek előzetes letartóztatását. A döntés mögött kimutathatóan „apokaliptikus” zsarolás áll. Január 15-én a leleplező oknyomozásairól híres tévéadó bemutatta a dokumentumot, amelyből kiderül, hogy ugyanazok a ploiesti-i vezetők a vizsgálati, nyomozati anyagokat, az ügyészi ki- és lehallgatások, megfigyelések dokumentumait sok esetben nem a bíróságokra, hanem egyenesen a Román Hírszerző Szolgálat mindenható igazgatóhelyetteséhez, Florian Coldeához, a „Dossziék Urához” küldték.
Romániában az elmúlt két évben százezrek tüntettek úgymond az igazságszolgáltatás függetlenségéért. Függetlenségnek a titkosszolgálatok és az azok által manipulált ügyészek terrorját tekintették. Az igazságügyi rendszer elodázhatatlan reformja a hazai és nyugat-európai jobboldali propagandában a harmadik hatalmi ág működésébe való illetéktelen „beavatkozásként” jelenik meg. Sajnálatos módon az Európai Unió uralgó diskurzusában is. Ugyanakkor a titkosszolgálatok beavatkozását, törvénytelenségeit, például a hírhedt protokollumokat, alapjában véve az emberi jogok durva megsértését Romániában Európa urai mindmáig nem voltak hajlandók komolyan venni.
Cinikusabb valósághamisítás aligha képzelhető el. Mint ahogy az is nehezen képzelhető el, ahogyan Klaus Iohannis tisztára mosása történik. Románia elnöke rendszeresen semmibe veszi alkotmányos kötelezettségeit, bojkottálja a kormányt. Az EU-t vezető román kabinetnek hiányzik két minisztere, a korrupcióellenes ügyészségnek nincs kinevezett vezetője, nyolc külképviseleten nincs nagykövet – Klaus Iohannis „felső engedéllyel” szabotálja az alapintézmények működését s élvez monopóliumot a politikai rendőrséggel, az erőszervezetekkel való együttműködésben. Sorra derülnek ki ugyanakkor múltbeli törvénytelenségei, amelyek börtön helyett az elnöki székbe juttatták őt, kétes ügyeit pedig (örökbefogadások, különórák…) nem tisztázzák, hanem eltussolják.
Iohannis harca a korrupció ellen a tolvajt kiáltó rabló fedőakciója. Megalapozott ugyanis a gyanú, vádiratokban is szerepel, hogy Szebenben polgármestersége alatt ingatlanbizniszre szakosodott valóságos szervezett bűnszövetkezet működött.
Érintettük már jegyzeteinkben, de most, hogy nyilvános feltárások is bizonyítják, s világosan látszik, minek köszönhetően örökölhetett Iohannis és a Romániai Német Demokrata Fórum (Forumul Democrat al Germanilor din România, FDGR; Demokratisches Forum der Deutschen in Rumänien, DFDR) annyi tulajdont, ideje részletesebben kitérni e szövetség elődjének, a második világháború idején náci, fasiszta vonalat képviselő Német Etnikai Csoportnak (Grupul Etnic German din România, Deutsche Volksgruppe in Rumänien, DVGR) a tevékenységére. Ugyanis ennek az ingatlanvagyonát szerezték meg Iohannisék.
2007-ben a Német Demokrata Fórum elnöke, Klaus Iohannis kéréssel fordult Szeben polgármesteréhez, Klaus Iohannishoz, hogy ismerje el a szervezet jogfolytonosságát a fasiszta vonalat képviselő Német Etnikai Csoporthoz képest, ami elengedhetetlen volt a nácik által tulajdonba vett ingatlanok visszaigényléséhez. Iohannis polgármester jóváhagyta Iohannis fórumelnök kérését, s a magyarnál körülbelül hatvanszor kisebb létszámú romániai német közösség futószalagon kapott vissza az államtól palotákat, múzeumokat, iskolákat, óvodákat, házakat, lakásokat. Problémátlanul, nem úgy, mint a magyarok. (Lásd a Mikó Kollégium, szegény Markó Attila esetét…)
Erdélyben 1940 és 1944 között más szervezet nem képviselte a szászokat, pontosabban a Harmadik Birodalmat. Hogy látszat és valóság egymásba játszásához kétség ne férjen, említsük meg, hogy a DFDR első elnöke az a Paul Philippi volt, aki 1942-ben önként vált Hitler „pretoriánus gárdájának”, a Waffen SS-nek a tagjává, a keleti fronton harcolt, 1945-ben Németországban amerikai hadifogságba esett, teológiát végzett, a teológia doktora lett; 1989-ben visszatért Romániába, részt vett a Fórum megalapításában, 1992 és 1998 között volt az elnöke. Díszpolgár, kitüntetések birtokosa – nem az a sors jutott neki, mint nálunk Wass Albertnek vagy Nyirő Józsefnek.
Kíváncsian várjuk a szebeni korrupciós ankét folytatását, még inkább a DNA viszonyulását, Iohannis (és felesége, az ország „első asszonya”) számonkérését. Ami persze naivitás, hiszen a jelenlegi elnök új mandátumra hajt, s ha a múltban lehetséges volt, hogy egy visszaélési ügyben, amelyhez hasonlóért önkormányzati vezetők sokaságát ítélték súlyos büntetésre, neki hajaszála sem görbült (Livia Stanciu jelenleg alkotmánybíró), s ha lehetséges volt, hogy a szebeni ingatlanmaffiázás dossziéit lezárják (Augustin Lazar jelenleg országos főügyész), nagy reményeket a korrekt igazságszolgáltatásnak ehhez a próbájához nem fűzhetünk.
A valósághamisításban nagy szerepe van a propaganda diverzióinak, manipulációinak, karaktergyilkosságainak, amelyek fő eszköze a sajtó. Meg kell nézni, hány kiadvány használ forrásként a tájékoztatáshoz és a befolyásoláshoz szekus forrásokat, hamis információkat!
Ideje tudatosítanunk, hogy a világ, amelyben élünk, Románia: látszatvilág csupán – mögötte kegyetlen valóság van. Talán többet meg tudunk erről a valóságról a szenzációs fejlemény után, amelyet csattanóként jegyzetem végére hagytam: az Alkotmánybíróság január 16-án kimondta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a legfőbb ügyészség közötti együttműködés, amelyről 2009-ben, illetve 2016-ban kötöttek megállapodást, sérti az alaptörvényt!
Hivatalossá vált és közhírré tétetett: a protokollumok alkotmánysértőek. Vajon lehet ezt is figyelmen kívül hagyni? Maradhatnak bűntetlenek alkotmánysértők? Akik durván belegázolva emberi jogokba politikai leszámolásra, személyes bosszúra vagy meggazdagodásra használták a koorupció elleni harcot? Folytatása következik! Meteorológiai jelentések szerint Szeben megyében, a hegyekben lavinaveszély van.