A román diaszpóra, vagyis a külföldön élő és dolgozó, pénzüket és szavazataikat az országba küldő állampolgárok holnapra, augusztus tizedikére meghirdetett milliós részvételű tiltakozó tüntetése előtt a helyzet a kánikulában képletesen is felforrósodott. Nem lehet még tudni, mi ellen tiltakoznak konkrétan a diaszpórások, úgy általában nyilván a kormány(pártok) ellen; „elviekben” egyelőre minden jel szerint a gyalázkodáshoz és a fenyegetőzéshez, a trágársághoz való jogot vindikálják.

A korábbi hasonló itthoni tüntetések kedvenc jelszava volt a Le a vörös pestissel!, a nácik által is hangoztatott felhívás. Most azonban megjelent egy másik, ideológiamentesebb, egyben direktebb kifejezés: MUIE PSD! Első tagját hiába keressük a nagy román értelmező szótárban (Dictionar Universal al Limbii Romane), amolyan szlengnek számító, a cigányból betű szerint átvitt gyalázkodó kifejezés, káromkodás, talán a legocsmányabb román szó – jelentése (elnézést kérek) körülbelül „kapd be!”, de méginkább „szopjál le!” (Angolul – suck, franciául – sucer.)

A címzettjét is megjelölő idézett hét betű, a tüntetéseknek már eddig is kedvenc felirata legutóbb egy személygépkocsi rendszámtábláján bukkant fel. A hatóságok az autó tulajdonosát először büntetni akarták, aztán minden jel szerint a fészbuk népének felzúdulása nyomán leszálltak róla. Feliratáról maga a szászosan puritán Klaus Iohannis államelnök jelentette ki, hogy indokolt politikai véleményt fejezett ki az elnyomó, inkompetens stb. kormánypárt ellen… Ezek után a rendszámtáblást a tüntetésen várhatóan nemzeti hősnek kiáltják ki.

A másik fejlemény egy egzaltált fickó tévészereplése volt, aki önmagát a forradalom szikrájának nevezve kijelentette, hogy a diaszpóra megmozdulását az utcákon „lángok, füst és vér” kell hogy kísérje; ha pedig a csendőrök, akik hivatalból kísérik a tüntetést, erőszakhoz, megtorláshoz folyamodnak, akkor a forradalmároknak – mert forradalom, egyfajta statáriális állapot van/lesz ám, nem egyszerű tiltakozás – „joguk van megölni őket”. Mivel senki sem mondott orvosi látleletet, az illetőt csupán igazságügyi ellenőrzés alá helyezték, nem vehet részt a pénteki tiltakozáson.

Hát ide jutottunk, mondhatnánk: a gyűlöletbeszéd, a káromlás, a gyalázkodás, az erőszakkal való fenyegetés már-már hitelesített normává vált, a náci indulatok szabadon garázdálkodnak és uszítanak. A fészbuk csőcseléke lassan társadalmi tényezővé, diffúz erővé alakul, büntetlenül képes becsületbe gázolni, „vádolni”, gyalázkodni, imázst rombolni, sőt fizikai erőszakkal, akár lincseléssel és gyilkossággal fenyegetőzni.

Az államelnök közismert bunkóságában, talán fel sem fogva, hogy mit művel, maga mögött tudva az Európai Néppárt támogatását (?), mintegy politikai krédóként hitelesítette, ellenjegyezte a mocskos, egyáltalán nem mellesleg a nőket súlyosan megalázó obszcenitást, a szopás hatalmát. És mintha ez nem lett volna elég, utána színpadra ugrott a filozófus, aki meg is ideologizálta a „jelenséget”, összekapcsolva a két esetet: a MUIE kifejezésben nem csupán egy új román néplélek-filozófiai irányzat, a muizmus megalapozásának, de egyben egy új FORRADALOM kirobbantásának a lehetőségét találta meg. Gabriel Liiceanu, a tökéletes konjunktúralovag, korábban Traian Basescu elnök legvisszataszítóbb seggnyalója, Laura Codruta Kövesi magasztalója most az orális szexre való felbujtásban lelte meg azt a pontot, amely körül a nemzeti felszabadító forradalom – a diaszpóra és a #rezist, a parlamenti szekuspárt és más szélsőjobb szerveződések segítségével – kibontakozhat.

Korábban Liiceanu többször indulatosan kikelt mindenféle közönségesség, gyalázkodás és hasonlók ellen, most annál inkább érdemes idézni újabb delíriumos szómaszturbációjából: „Tekintve a politikai valóságunkat, mi lehet vele inkább összhangban, mint egy káromkodásból, injúriából kiinduló forradalom? Amelynek spontán cinkosságból jövő üzenete, akár egy álomból való ébredés, átfogná egész Romániát. Egy tökéletes egyszerűségű, mindenki által megértett, hahotából és kétségbeesésből született üzenet forradalma.” Valljuk be, ilyen emelkedettségre még Alpári Bayer Zsolt sem képes…

Még annyit, hogy két – baloldalinak nem nevezhető – fontos értelmiségi is akadt, az író Mircea Cartarescu és a politológus Alina Mungiu Pippidi, akik lesújtó véleményt fogalmaztak meg a förtelmes kifejezésről. Mint várható volt, a szennycsatornákon beindult a kiközösítésük. Pedig természetesen nekik van igazuk, akik az emberi méltóságra és értelemre apellálnak, nem az ösztönvilág felszabadítóinak. Mungiu a Romaniacurata.ro felületen a trágárkodókról többek között ezt írta: „Ezek az emberek, akik kőolajcsempészetből és használhatatlan IT szoftokból élnek, és teljesen nyugodtak, noha n dossziéjuk van a DNA-nál, de nem veszik elő őket, amikor ott vannak a magyarok, akik iskolákat alapítanak Marosvásárhelyen (a korrupció csúcsa), a centenárium évében megtalálták a minden románt egyesítő jelszót: Muie PSD”. Közvetlenül jegyzetem beolvasása előtt olvasom, hogy Cartarescu visszavonja írását. Nagy a Facebook és a Szeku állatkertje!

Befejezésül Iohannisnak és Liiceanunak meg a többi muistának azt üzenem: jó lenne, ha leszoknának! Szokjanak le mihamarabb – arról, hogy tovább mérgezzék a közbeszédet és a tudatokat, még akkor is, ha céljuk ismét (mert már nem egyszer megtörtént) a választói akarat erőszakos megváltoztatása, a kormány megbuktatása. Van elég baj úgyis. És ne feledjék, ne feledjük: minden a szavakkal kezdődik!