Műsorok

Fel nem foghatom, mi lehet az oka annak, hogy erdélyi magyar honfitársaim elsöprő többsége eleddig még a nemzetiregiok.eu című internetes oldalon sem kötelezte el magát az európai autonómia törekvések mellett. Attól félni, hogy valakik valahol számon tarthatják, hogy megtettük, botorság. Mellesleg, akit akarnak, amúgy is számon tartanak. Számolhatatlan site-okon. Már a bevásárlásaink, az általunk nézett tévéadók, a megvásárolt könyvek, barátaink listája, szexuális szokásaink, minden-minden lajstromozva van.

Az 1899. esztendő kilencedik hónapjának kilencedik napján Brassóban született Halász Gyula, aki később Brassaï néven vált világhírű fotóssá, gyakran emlegette a különböző interjúkban, hogy ennek a négy kilencesnek a születési évében meghatározó szerepe volt pályája alakulásában, persze mindezt inkább tréfásan semmint komolyan jegyezve meg.

A politikai korrektség tudatos vagy öntudatlan, ádáz vagy kevésbé ádáz ellenfelei nem nagy barátai a szabályoknak. Különösen a friss demokráciák egyes politikusai és jobboldali értelmiségi rétegei hamar felismerték a lehetőséget, hogy a véleményszabadság jegyében ki lehet törni a szabályok börtönéből, borítani lehet a régi elvet, miszerint menet közben nem illik, sőt nem szabad átírni a játékszabályokat. Ma már ezt az elvet sokszor nem tartják be, sajnos, a nyugati demokráciákban sem. Esetek sokasága bizonyítja ezt.

Ősbemutató volt Bukarestben, a Nemzeti Színházban. Stela Giurgeanu darabját láthattuk, a Matilda és a sírásók című drámát, amelyet tavaly az év legjobb színműveként díjazott az UNITER. Jó dolog, hogy a Bukaresti Nemzeti Színház bemutatja az Országos Színházi Szövetség által nagyra értékelt művet. Csupán az a baj, hogy az előadás rendezőjének, Mircea Rusunak valójában még nincs rálátása a darabra.