Hétköznapok

Pro Urbe díjjal tüntették ki Daczó Katalin csíkszeredai újságírót, helytörténészt az augusztus 20-i Szent István-napi megemlékezésen Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán.

Több mint egy tucat személyt tüntettek ki péntek este Aradon, a városnapok alkalmával tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen, amit az óvárosban, az egykori Tököli-téren szerveztek meg. 1834. augusztus 22-én kapta meg Arad a bécsi császári udvartól a Szabad királyi város címet, ami annak idején pénzügyi autonómiát jelentett, és az ipari-gazdasági fejlődéshez vezetett.

„A hagyomány a magyarság megmaradásának utolsó bástyája” – véli Pál István „Szalonna” népzenész. A Magyar Állami Népi Együttes vezetőjével a…

Augusztus 14. és 23. között zajlik Kolozsvár mellett a Lombi-erdőben a Romániai Magyar Cserkészszövetség jubileumi emléktábora, amelyet a szövetség 35. évfordulója alkalmából szerveznek.

A világjárvány után megszakadt a falunapok rendezésének sorozata. Ezt újították fel az elmúlt hétvégén Kászon községi napok címén a Hargita megyei öt faluból álló településen.

Szokatlan témájú könyvet mutattak be a hétvégén Bihar megyében. Vasárnap az érsemjéni Fráter Lóránd Művelődési Otthonban vehették kézbe elsőként az érdeklődők a Balázsi József, az értékteremtő polgármester című kötetet.

Elkészült az aradi Darányi János-szobor talapzata, és az andezit tömbből faragott posztamenst elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán. Ott őrzik átmenetileg a néhai aradi főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is.

A szórványlét minden jegyét magán viseli a tornyai magyarság. A Battonyával közös határátkelőjéről ismert Arad megyei faluban a Trianon utáni hatalomváltás, az 1968-as közigazgatási átszervezés, amikor megfosztották közigazgatási rangjától, a szocializmus erőltetett iparosítása mind hozzájárult a magyarság beolvadásához vagy elvándorlásához, aminek következtében maroknyira csökkent és elöregedett a közösség.

Tavaly kicserélték a Pécskai Magyar Közösségi Ház tetejét, idén falaznak, belső javítási munkálatokat végeznek az épületben. Közadakozásból, adományokból, jótékonysági előadásokon és téglajegyek árusításából befolyt összegekből fedezik a több mint 100 éves porta javítását.

A következő közel fél órában Zilahi Csaba, a kolozsvári rádió szerkesztője beszélget Mihály István kolozsvári rádióssal, költővel, illetve Csutak Istvánnal…

Olyan jó tulajdonságokat is a felszínre hoz a gyerekekben a színpadi játék, a közös alkotói folyamatban való részvétel, amelyet még osztálytársaik, tanáraik, sőt a legközelebbi hozzátartozóik sem ismernek – vallja Ujj Ágnes több mint egy emberöltőnyi tapasztalattal a háta mögött.

Június közepén tartotta aranymiséjét Máriaradna első nem szerzetespapja, Reinholz András. A római katolikus plébános hivatásának eddigi 50 éve alatt csak két helyen szolgált: 28 évig papi pályafutása első állomásán, Temesváron a Józsefvárosban, 2003 óta pedig a több százéves Mária-kegyhelyen, az Arad megyei Máriaradnán gondozza a rábízott hívek lelkét, illetve a bazilikát és az egykori ferences rendházat.