Hétköznapok

Petőfi arcai – ez a címe Sarány István újságíró újabb kötetének. A nagyváradi Holnap Könyvek Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált művet szerda délután mutatták be Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban.

A szórványlét minden jegyét magán viseli a tornyai magyarság. A Battonyával közös határátkelőjéről ismert Arad megyei faluban a Trianon utáni hatalomváltás, az 1968-as közigazgatási átszervezés, amikor megfosztották közigazgatási rangjától, a szocializmus erőltetett iparosítása mind hozzájárult a magyarság beolvadásához vagy elvándorlásához, aminek következtében maroknyira csökkent és elöregedett a közösség.

Minden év július első szombatján szervezik Csíkszeredában, illetve Csíksomlyón a Hármashalom-oltárnál a népdal, a néptánc, a népzene és az imádság ünnepét, vagyis az Ezer Székely Leány Napját.

Több mint száz kisiratosi áldozata ismert az első és második világháborúnak, ami azt jelenti, hogy az egykori kelet-csanádi, ma Arad megyei település a korabeli lakosságszámhoz képest nagyobb arányban adott hősi halottakat, mint például az egész magyar társadalom 1914 és 1918 között.

A Csomád-hegységben található Szent Anna-tó Közép-Kelet-Európa egyetlen vulkanikus eredetű tava. Közkedvelt turisztikai hely Hargita megyében.

A kórusmozgalom nem csak az éneklésről és a gyakorlásról szól, ez közösséggé kovácsolódást és lelki feltöltődést is jelent – vallják a Szentpáli Asszonykórus tagjai.

A magyarság arányának megfelelő szavazatszámokat kaptak az RMDSZ jelöltjei és jelöltlistái Arad megyében a helyhatósági választásokon.