A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Hétfőn az élettani és orvostudományi díj nyertesének nevét hozzák nyilvánosságra, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj következik. A békedíj kitüntetettjét pénteken, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjét pedig október 12-én jelentik be.
A Nobel-díjakkal idén 1,2 millió dollár pénzjutalom jár. A kitüntetéseket minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. A békedíjat Oslóban, a többi díjat Stockholmban nyújtják át.
Szeptemberben az elemzői várakozásoknál erőteljesebben, hároméves csúcsra gyorsult az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat mai adatai alapján.
Az euróövezet éves inflációs rátája szeptemberben 3,8 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabb szintre emelkedett az augusztusi 3,2 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján.
Az elemzői várakozásokban 3,6 százalékos infláció szerepelt. Havi bázison az euróövezeti fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az augusztusi 0,4 százalékot követően.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállama legyen, ehhez azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen Podgoricában.
Az Európai Bizottság elnöke méltatta Montenegró reformeredményeit, különösen a jogállamiság területén, és közölte: az EB azon dolgozik, hogy az év végéig valamennyi hátralévő tárgyalási fejezetet lezárjanak. A bizottság hamarosan konkrét ütemtervet is bemutat a folyamatban élen járó tagjelöltek számára. A montenegrói miniszterelnök megerősítette: kormánya 2026 végéig szeretné lezárni a tárgyalási fejezeteket, és 2028-as uniós csatlakozással számol.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Az Ukrajna elleni légitámadásokra használt orosz drónok becsapódásának veszélyére figyelmeztették RO-ALERT üzenetben a hatóságok tegnapra virradóra Tulcea megye 16 községe…
2017-ben fogadta el a szenátus, majd 2020-ban a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében december 18-a a nemzeti kisebbségek ünnepnapja…
December 17-én gyásznapot tartottak Temesváron, az 1989. decemberi forradalomban életüket vesztett mártírok emlékére, a zavaros napokban elesett emelékére gyászmiséket tartottak,…
Elkezdik ma a parlamenti szakbizottságok a 2024-es állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés vitáját. A kormánykoalíció tervei szerint a jogszabályt…
Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A…
Tánczos Barna szenátor szerint az RMDSZ-nek sikerült megakadályoznia a környezetvédelmi támogatási programok „tönkretételét”. A szövetség szenátora szerint a napelemrendszerekre vonatkozó…
Az Európai Unió megkezdi a felkészülést arra, hogy Magyarország megkerülésével küldjön pénzügyi segítséget Ukrajnának. Ez a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó zárónapján…
Románia azt szorgalmazza, hogy a légi közlekedésre kiterjesztett schengeni csatlakozás dátuma mellett az uniós döntéshozók tűzzék ki a szárazföldi határellenőrzés…
Életét vesztette egy 17 éves diák Székelyudvarhelyen, akit a Tamási Áron Gimnázium diákotthonának egy leomlott épületrésze temetett maga alá hétfőn. A romok alól három diákot sikerült kimenteni, kettő közülük nincs életveszélyben a harmadik kómában van - közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem (ISU).
Alina Maria Ciobotariu, az ISU szóvivője a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: a nagy erőkkel helyszínre érkező tűzoltók három 15-17 év közötti diáklányt mentettek ki a romok alól, ketten eszméletüknél voltak, a harmadik, szívleállással kihozott lányt sikerült újraéleszteni, de állapota továbbra is súlyos, lélegeztetőgépen van.
A romok alá szorult negyedik áldozatot órákig keresték a mentőegységek. Végül helyi idő szerint 19 óra előtt tíz perccel eszméletlen állapotban emelték ki a romok közül. A katasztrófavédelem 19:30-kor közölte, hogy az áldozat újraélesztése nem járt sikerrel.
A Székelyhon.ro hírportál információ szerint az összedőlt kollégium a Tamási Áron Gimnázium egyetlen, még renoválásra váró épülete volt, miután az utóbbi években a tanintézmény főépületét és az Iskola utcában található régi zárda épületét is teljesen felújították a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Laczkó György igazgató a lapnak úgy nyilatkozott: a diákotthon felújítására jövőre érkezhet további anyaországi támogatás, de máris zajlanak halaszthatatlan munkálatok a Márton Áron téren található épület udvarán.
A leomlott épületrész mellett nemrég árkot ástak, hogy elvezessék a talajvizet és szennyvizet a most részben összedőlt épület alól. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a csatornázási munkálatokra létezett érvényes építési engedély. A diákotthonban 97 tanuló lakott, akik a város különböző tanintézményeibe jártak. Elmondása szerint szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fal nem 17 óra után, például nem éjszaka omlott le. Délután négykor aránylag kevés diák tartózkodott az épületben, mert 17 óráig a kollégium házirendje szerint szabadfoglalkozás volt.
Klaus Iohannis államfő Facebook-bejegyzésben reagált a székelyudvarhelyi tragédiára, részvétét fejezve ki az életét vesztő diák családjának, és mielőbbi felépülést kívánva a balesetben megsérült tanulóknak.
"Ez a dráma brutális figyelmeztetés számunkra, hogy az iskolák biztonsága elsődleges prioritás. Azoknak a tereknek, ahol a gyerekek idejük nagy részét töltik, védelmet kell nyújtaniuk számukra a mai kor biztonsági követelményeinek megfelelően. Az épület összeomlásához vezető okokat mielőbb tisztázni kell és a felelősöket meg kell büntetni" - írta közösségi oldalán a román államfő.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette hétfőn a Digi24-nek adott interjúban, hogy meg kell fizetniük azoknak, akik felelősek a tragikus kimenetelű székelyudvarhelyi falomlásért.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek is közölte: fájdalommal értesült a székelyudvarhelyi tragédiáról és azonnal a helyszínre indult. Mélységesen megrendítette, amikor útközben közölték, hogy e katasztrófa áldozatokat is követelt. “Együttérző szívvel állok a családok mellett, tudva azt, hogy a veszteséget semmi sem pótolhatja” - olvasható a közleményben.
A magyar kormány részvétét fejezi ki az elhunyt gyermek hozzátartozóinak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánt – közölte Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: Magyarország kormánya minden segítséget megad az épület állapotának stabilizálásához és újjáépítéséhez. A Székelyhon.ro információi szerint az összedőlt kollégium a Tamási Áron Gimnázium egyetlen, még renoválásra váró épülete volt. Ugyanis a tanintézmény főépületét és a régi zárda épületét is teljesen felújították a magyar állami támogatásoknak köszönhetően.
Az előzetes eredmények szerint Aleksandar Vucic szerb elnök pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) a szavazatok 46,5 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy meglesz az abszolút többsége a parlamentben. Az ellenzéki pártszövetség Szerbia az erőszak ellen nevű listája a voksok 23,5 százalékát szerezte meg, míg a harmadik helyen a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 6,5 százalékkal. A parlamentbe bekerült még a jobboldali Remény koalíció 4,9 tized százalékkal, valamint A nép egy hangja nevű pártfüggetlen lista 4,7 tized százalékkal.
A Vajdasági Magyar Szövetség öt vagy hat parlamenti helyet szerzett meg a 250 fős törvényhozásban.A "Szerbia nem állhat meg" listának biztosan több mint 127 mandátuma lesz. Akár 128, akár 129 vagy 130 lesz, bármi lesz is a választások eredménye, a "Szerbia nem állhat meg" listának abszolút többsége lesz a Szerb Köztársaság parlamentjében – nyilatkozta Aleksandar Vucic.
Az Ukrajna elleni légitámadásokra használt orosz drónok becsapódásának veszélyére figyelmeztették RO-ALERT üzenetben a hatóságok tegnapra virradóra Tulcea megye 16 községe és a megyeszékhely lakosságát.
A Tulcea megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) az üzenetben azt írta, hogy orosz támadások várhatók a román határ közelében lévő ukrán célpontok ellen, és azt tanácsolta a lakosságnak, hogy a következő 90 percben keressen menedéket biztonságos helyen.
2017-ben fogadta el a szenátus, majd 2020-ban a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében december 18-a a nemzeti kisebbségek ünnepnapja Romániában. A tervezet egy erre vonatkozó, már 1998-ban elfogadott kormányhatározatot emelt törvényerőre.
A Nemzeti Kisebbségek Napja nem összetévesztendő az egyes nemzeti kisebbségek hivatalos ünnepeivel – december 18-án a Romániában élő összes kisebbség közös ünnepe van – ennek előzménye pedig az, hogy 1992. december 18-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez a döntés nemzetközi jogi és társadalmi szempontból is mérföldkövet jelent – a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala pedig már megalakulása óta dolgozott azért, hogy ezt a döntést országunkban is életbe léptessék. A hivatalos adatok szerint Romániában 19 nemzeti avagy történelmi kisebbség él.
December 17-én gyásznapot tartottak Temesváron, az 1989. decemberi forradalomban életüket vesztett mártírok emlékére, a zavaros napokban elesett emelékére gyászmiséket tartottak, illete megkoszorúzták az 1989-es helyszíneket is. 1989. december 17. az a nap, amikor Nicolae Ceausescu utasítására az elnyomó erők tüzet nyitottak a tüntetőkre, gyermekeket, nőket és férfiakat megölve és megnyomorítva. A temesváriak, akik akkor az utcán voltak, nem tudják elfelejteni a terrort, amelyet átéltek és csalódottak, mert még 34 év után sem teljesültek be a forradalom eszméi.
Dominic Fritz polgármester hangsúlyozta, hogy Temesvárnak felelőssége életben tartani a forradalom emlékét. Kifejtette: szerinte 1989 decemberében a temesváriak ráébredtek arra, hogy ‘joguk van szabadon eldönteni, melyik templomba járnak, milyen szakmát választanak, kit vesznek feleségül, milyen országban élnek’.
Elkezdik ma a parlamenti szakbizottságok a 2024-es állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés vitáját. A kormánykoalíció tervei szerint a jogszabályt december 22-én szavazzák meg a képviselőház és a szenátus együttes ülésén.A képviselők és a szenátorok tegnapig nyújthattak be módosító indítványokat a két tervezethez.
A házbizottságok együttes ülésükön szabják meg a jelentéstevő parlamenti testület – a két ház összevont költségvetési-pénzügyi szakbizottsága – munkarendjét. A véleményező szakbizottságoknak ma 11 és 15 óra között kellett kialakítaniuk az álláspontjukat a két jogszabályjavaslatról.A költségvetési-pénzügyi szakbizottságoknak holnap 18 óráig kell továbbítaniuk a jelentést a házbizottságoknak. Aznap 20 órától a képviselőház és a szenátus együttes plénuma megvitatja a jelentést,a végső szavazást pedig szerdán tartják.
Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A pénzügyminisztérium által közzétett büdzsétervezet a jövő évi bruttó hazai tereméket (GDP) 1733 milliárd lejre, a költségvetési bevételeket 586 milliárd lejre, míg a kiadásokat 673 milliárd lejre becsüli. A jövő évi 5 százalékos hiánycél magasabb a 2023-as költségvetési törvényben előirányzott 4,4 százaléknál, de alacsonyabb annál az 5,7 százalékos deficitnél, amellyel – a kormányfő bejelentése szerint – Románia zárhatja az idei pénzügyi évet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a kilencórás késéssel megkezdett csütörtöki kormányülés elején kiemelte: a büdzsét elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra építik, amelyek a GDP 7 százalékát teszik majd ki, és a gazdasági növekedés mintegy felét idézik majd elő. A kormányfő ismételten leszögezte: a nyugdíjemelésekre, a pedagógusok bérének emelésére, kórházépítésre és az életkörülmények javítását célzó beruházásokra nem adóemeléssel fognak fedezetet teremteni. A büdzsé megtervezésénél a pénzügyi tárca 6 százalékos átlagos inflációval és havi 4733 lejes nettó átlagbérrel számolt. Marcel Ciolacu szerint a minimálbért 2024 júliusától fogják ismét emelni, a kormány javaslata szerint – a jelenlegi 3300-ról – 3700 lejre.
A munkáltatók szövetsége szerint a kormány idén is indokolatlanul optimista volt a költségvetési bevételek megtervezésekor, ezért negatívan véleményezte a jogszabályt. Radu Burnete, a Concordia munkáltatói szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóhatóságnak 30 milliárd lejjel többet kellene behajtania jövőre, amikor az idei bevételek 12 milliárd lejjel elmaradtak a tervezettől. Hasonlóképpen a kormány 60 milliárd lejnyi európai uniós támogatást akar lehívni az újjáépítési alapból, pedig az idei évre kitűzött 55 milliárd helyett 29 milliárd lejt tudott csak elkölteni – tette hozzá.
Tánczos Barna szenátor szerint az RMDSZ-nek sikerült megakadályoznia a környezetvédelmi támogatási programok "tönkretételét".
A szövetség szenátora szerint a napelemrendszerekre vonatkozó program változatlan marad, a roncsautóprogramnál pedig a tervezetthez képest kisebb mértékben csökken az állami támogatás. A korábbi környezetvédelmi miniszter kifejtette: az RMDSZ határozott fellépésének eredménye, hogy a kormány nem rombolja le a klasszikus és a plusz roncsautóprogramot, valamint a napelemes programot is. Napelemekre marad a 20 ezer lejes megpályázható összeg, de a roncsprogramokban csökken a támogatás összege ahhoz képest, amit az RMDSZ kormányzása alatt biztosítottak a lakosságnak - idézte Tánczos Barnát az RMDSZ közleménye. A kormány néhány napja közzétett takarékossági tervezete szerint a roncsautóprogram utalványát 7000 lejről 3500-re csökkentették volna, az elektromos autók támogatását több mint 50 ezer lejről 10 ezerre. Ezzel egyidejűleg a napelemrendszerek támogatását a jelenlegi 20 ezer lejről 10 ezerre akarták csökkenteni.
Az Európai Unió megkezdi a felkészülést arra, hogy Magyarország megkerülésével küldjön pénzügyi segítséget Ukrajnának.
Ez a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó zárónapján derült ki. Az EU eredetileg egy 50 milliárd eurós csomagot javasolt a következő négy évre Ukrajnának a hétéves költségvetés részeként. Magyarország azonban megvétózta ezt a lehetőséget. Emiatt a jövő év elején újabb uniós csúcstalálkozót hívnak össze, addig pedig feltérképezik az alternatívákat is. Ursula von der Leyen bizottsági elnök elmondta, keményen dolgoznak azért, hogy egyezség szülessen a 27 tagállam között, de úgy vélte, eljött az ideje a lehetséges alternatívák feltérképezésének is, hogy legyen működőképes megoldás arra az esetre, ha az egyhangú döntés nem lehetséges. Egy nappal korábban az Európai Unió állam- és kormányfői döntöttek arról, hogy megkezdik a tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával az EU-csatlakozásról. E döntés meghozatala úgy vált lehetségessé, hogy Orbán elhagyta a termet, nem élt vétójogával, így 26 tagállam meghozhatta az uniós szerződések által megkövetelt egyhangú döntést.
Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcs végén úgy nyilatkozott: Orbán Viktor miniszterelnök pozitív jelzéseket adott számára Ukrajna csatlakozási folyamatának jövőbeli lépéseivel kapcsolatban, amennyiben az ország teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott feltételeket. Azt is megjegyezte: reméli, hogy a magyar kormányfő nem ejti túszul Európát az Ukrajnával folytatott tárgyalások következő szakaszában. Macron szerint a következő hónapok döntőek lesznek Európa és Magyarország számára.
Temesváron 1989-ben a románok és a magyarok, valamint a többi nemzetiségek felismerték, hogy közös az ellenségük, közös az érdekük, a szabadság pedig egy és oszthatatlan - mutatott rá Tőkés László a népfelkelés megindulásának 34. évfordulója alkalmából rendezett temesvári megemlékezésen.
Az egykori temesvári lelkész, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Temesvári Rádiónak nyilatkozva úgy értékelte: Temesvár egyik csodája volt az az előreláthatatlan fordulat, hogy a Ceaușescu-féle történelemhamisítás és a Securitate megosztó politikája pillanatok alatt kudarcot vallott, a románok és a magyarok összefogtak a kommunista rendszer elleni fellépés és a szabadság kivívása érdekében. Ezért is rendkívül zavarónak nevezte, hogy azóta etnikai alapon kettészakadt a forradalom emlékezete.
Románia azt szorgalmazza, hogy a légi közlekedésre kiterjesztett schengeni csatlakozás dátuma mellett az uniós döntéshozók tűzzék ki a szárazföldi határellenőrzés megszüntetését is úgy, hogy ez minél közelebb essen 2024-hez.
Emellett hazánk kéri, hogy dolgozzák ki a kettő közötti átmenet mechanizmusát is - nyilatkozták névtelen politikai források az Agerpres hírügynökségnek. Csütörtökön Klaus Iohannis államfő és Nikolai Denkov bolgár miniszterelnök Karl Nehammer osztrák kancellárral egyeztetett Brüsszelben. A találkozót Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte. Az említett források szerint Ausztria csak a légi határokkal kapcsolatban tett javaslatokat, sőt visszalépett a korábbi álláspontjától, és nem kíván a jövő év folyamán tárgyalni a szárazföldi határellenőrzés megszüntetéséről. Ausztria álláspontjának hátterében az áll, hogy szeretne megszabadulni minél több illegális bevándorlótól. Ezért támasztotta feltételként hazánkkal szemben a migránsok befogadását a schengeni csatlakozásért cserében.
Életét vesztette egy 17 éves diák Székelyudvarhelyen, akit a Tamási Áron Gimnázium diákotthonának egy leomlott épületrésze temetett maga alá hétfőn. A romok alól három diákot sikerült kimenteni, kettő közülük nincs életveszélyben a harmadik kómában van - közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem (ISU).
Alina Maria Ciobotariu, az ISU szóvivője a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: a nagy erőkkel helyszínre érkező tűzoltók három 15-17 év közötti diáklányt mentettek ki a romok alól, ketten eszméletüknél voltak, a harmadik, szívleállással kihozott lányt sikerült újraéleszteni, de állapota továbbra is súlyos, lélegeztetőgépen van.
A romok alá szorult negyedik áldozatot órákig keresték a mentőegységek. Végül helyi idő szerint 19 óra előtt tíz perccel eszméletlen állapotban emelték ki a romok közül. A katasztrófavédelem 19:30-kor közölte, hogy az áldozat újraélesztése nem járt sikerrel.
A Székelyhon.ro hírportál információ szerint az összedőlt kollégium a Tamási Áron Gimnázium egyetlen, még renoválásra váró épülete volt, miután az utóbbi években a tanintézmény főépületét és az Iskola utcában található régi zárda épületét is teljesen felújították a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Laczkó György igazgató a lapnak úgy nyilatkozott: a diákotthon felújítására jövőre érkezhet további anyaországi támogatás, de máris zajlanak halaszthatatlan munkálatok a Márton Áron téren található épület udvarán.
A leomlott épületrész mellett nemrég árkot ástak, hogy elvezessék a talajvizet és szennyvizet a most részben összedőlt épület alól. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a csatornázási munkálatokra létezett érvényes építési engedély. A diákotthonban 97 tanuló lakott, akik a város különböző tanintézményeibe jártak. Elmondása szerint szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fal nem 17 óra után, például nem éjszaka omlott le. Délután négykor aránylag kevés diák tartózkodott az épületben, mert 17 óráig a kollégium házirendje szerint szabadfoglalkozás volt.
Klaus Iohannis államfő Facebook-bejegyzésben reagált a székelyudvarhelyi tragédiára, részvétét fejezve ki az életét vesztő diák családjának, és mielőbbi felépülést kívánva a balesetben megsérült tanulóknak.
"Ez a dráma brutális figyelmeztetés számunkra, hogy az iskolák biztonsága elsődleges prioritás. Azoknak a tereknek, ahol a gyerekek idejük nagy részét töltik, védelmet kell nyújtaniuk számukra a mai kor biztonsági követelményeinek megfelelően. Az épület összeomlásához vezető okokat mielőbb tisztázni kell és a felelősöket meg kell büntetni" - írta közösségi oldalán a román államfő.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette hétfőn a Digi24-nek adott interjúban, hogy meg kell fizetniük azoknak, akik felelősek a tragikus kimenetelű székelyudvarhelyi falomlásért.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek is közölte: fájdalommal értesült a székelyudvarhelyi tragédiáról és azonnal a helyszínre indult. Mélységesen megrendítette, amikor útközben közölték, hogy e katasztrófa áldozatokat is követelt. “Együttérző szívvel állok a családok mellett, tudva azt, hogy a veszteséget semmi sem pótolhatja” - olvasható a közleményben.
A magyar kormány részvétét fejezi ki az elhunyt gyermek hozzátartozóinak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánt – közölte Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: Magyarország kormánya minden segítséget megad az épület állapotának stabilizálásához és újjáépítéséhez. A Székelyhon.ro információi szerint az összedőlt kollégium a Tamási Áron Gimnázium egyetlen, még renoválásra váró épülete volt. Ugyanis a tanintézmény főépületét és a régi zárda épületét is teljesen felújították a magyar állami támogatásoknak köszönhetően.
