A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A reformáció napját megelőző hétvégén emlékeztek meg a zimándközi református templom felszentelésének 30. évfordulójáról.
Az Arad melletti település református közössége szórványgyülekezetnek számít, a hívek száma néhány tucatnyi, és többségük az 1970-es, '80-as években a Szilágyságból Arad megyébe települt reformátusok leszármazottai, kiegészülve néhány fiatal, a megyeszékhelyről nemrég kiköltözött családdal. A zimándközi reformátusok összetartó közösséget alkotnak, egy régi házból kialakított templomuknak gondját viselik, a környékbeli testvérgyülekezetekkel együtt ünnepelnek, és ha kell, a közösségi munkából is kiveszik a részüket. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdető Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a tömbben élőknek is el kell látogatniuk a szórványba, ahol a hit, az imádság többszörös erővel bír. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az ünnepségen készült.
2016. november 3-án kopogtam be Önökhöz először a rádió hullámhosszán, és alig hiszem el, hogy azóta eltelt tíz esztendő. Hálás vagyok Önöknek, hogy hétről hétre meghallgatták az anyanyelvünkkel kapcsolatos eszmefuttatásaimat, remélem, sikerült hasznos, akár azonnal gyakorlatba ültethető információkat megosztanom.
Már az első részben kihangsúlyoztam, hogy magázódó stílust fogok használni, az elhatározásom mellett pedig azóta is kitartottam, legalábbis ebben a rovatban. A Szövegkovács Facebook-oldalán két-három éve átváltottam a tegeződős változatra, ami szokatlan volt az elején, de nem bántam meg, sőt a követők is elfogadták. Itt viszont továbbra is marad a szokásos megszólítás.
Mi történt az elmúlt tíz évben? A Szövegkovács megjelentetett öt kiadványt Szóbuborékok, Anyanyelvi villámtanácsok, Rendőr-e a fekvőrendőr?, Olvasóból korrektor, illetve Szelfizzünk Bernadett-tel címmel, elsősorban azért, hogy közelebb vigye a helyesírást az olvasóhoz a lehető legjátékosabb módon, egy pillanatig sem feledkezve meg az anyanyelvünk iránti tiszteletről. Emellett különféle kiadványok megjelenésénél is bábáskodtunk, és bár egyre több jel kezdett arra utalni, hogy nincs szükség helyesírás-ellenőrzésre, kitartottunk az eredeti elképzelésünk mellett, ugyanakkor egyre erősebbé vált bennünk az a meggyőződés, hogy továbbra is szükség van saját gondolatokra alapozott szövegekre.
Miért használtam többes számot? A Szövegkovácsot a korrektorként dolgozó első unokatestvéremmel, Kósa Erikával alapítottam 2012 nyarán, azaz lassan tizenöt éve, emellett Horváth Évával, a Maros megyei Népújság korrektorával, illetve Benedek-Székedy Sándorral, a Hargita Népe című napilap olvasószerkesztőjével is dolgoztam együtt. Természetesen még felsorolhatnék jó néhány személyt, aki fontos szerepet játszott például egy kiadvány megjelenésénél, idő híján azonban kénytelen vagyok visszafogni magam.
Mit tartottunk mindvégig szem előtt? Egy Sebő Ferenctől származó idézetet, amely így szól: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket”. A Szövegkovács esetében a hagyomány szót az anyanyelv helyettesíti, amelyet akkor tarthatunk tisztán, ha nap mint nap figyelünk rá.
A mai rész vége felé közeledve szeretném megköszönni Forró László kollégámnak a támogatást, illetve a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének a lehetőséget és a bizalmat.
Luca Niculescu kormányfő csütörtökön délelőtt a Victoria palotában tárgyalt Elbridge Colby amerikai védelmi miniszter helyettessel a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség és a Fekete-tengeri biztonság megszilárdításáról.
A miniszterelnök közölte, hogy Románia érdekelt a hangsúlyosabb amerikai katonai és gazdasági jelenlétben Románia területén. Az amerikai védelmi miniszter helyettesét szerdán fogadta Nicuşor Dan államfő is, aki hangsúlyozta, jelenleg a Fekete-tenger az egyik legveszélyesebb és instabilabb térség, Románia pedig számít az Egyesült Államok és a szövetségesek állandó elkötelezettségére.
A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai román és magyar tannyelvű 2-es számú általános iskolát, amely a köztudatban „a magyar” iskolaként szerepel.
Népi muzsikaszóra dolgoztak a polgármesteri hivatal munkatársai, a település központjában nem autók parkoltak, hanem táncegyüttesek ropták, a piactéren kovácsüllő szólt és gyermekek sokasága nemezelés közben mókázott.
A Natura Stúdió mai adásában előbb egy nagyvárosi kiskertről, majd az ember-állat interakciók egészségügyi előnyeiről hallhatnak. Hallgassa meg a műsort!
A szülők több mint 80 százaléka fizet évente bizonyos összegeket tankönyvekre vagy iskolai segédeszközökre, derült ki az IRES felméréséből, amelyet az Edupedu szakportál ismertetett.
Bejelentette szerdán Mircea Geoană, hogy jelölteti magát az idei államfőválasztáson. A NATO volt főtitkárhelyettese a Facebookon ismertette a döntését. Videoüzenete…
A képviselőház ma szavaz döntő házként arról a sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy 200 lej adómentes összeggel emeljék a minimálbéren foglalkoztatottak számát.
A pénzügyminisztérium 3000 lejre emelné az adómentességi küszöböt a katonai nyugdíjak esetében is. A szaktárca honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezet szerint a jelenlegi 2000 lejről 3000 lejre nő a katonai nyugdíjak adómentességi küszöbe.
Az úgynevezett lassú turizmus számára alakítanak ki 40 útvonalat a Duna-deltában. Az Ivan Patzaichin egyesület már az elmúlt hétvégén felavatta az első ilyen útvonalat, az Ivan deltája nevűt, amelyet evezős járművekkel lehet bejárni.
Hét milliárd 560 millió lejt utalt ki a kormány a tartalékalapból elkezdett beruházások folytatására. A tegnapi kormányülést követő sajtótájékoztatón Adrian Veştea fejlesztési miniszter elmondta, az összegből összesen 2 milliárd 560 millió lejt fordítanak a Helyi Fejlesztések Országos Programja, az Anghel Saligny program, a köz- vagy szociális érdekű építkezések országos programja és az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében az építővállalatok által kiállított számlák kifizetésére.
Az Országos Beruházási Társaság (CNI) számára 5 milliárd lejt különítettek el kötelezettségvállalási előirányzatként.
Ugyancsak tegnap esti ülésén 573 millió lejt utalt ki a kormány a tartalékalapból a PNRR-be foglalt közlekedési projektek finanszírozására.
"
["post_title"]=>
string(51) "Hét milliárd 560 millió lejt utalt ki a kormány"
["post_excerpt"]=>
string(136) "Az Országos Beruházási Társaság (CNI) számára 5 milliárd lejt különítettek el kötelezettségvállalási előirányzatként. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(47) "het-milliard-560-millio-lejt-utalt-ki-a-kormany"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-09-12 13:45:23"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-09-12 10:45:23"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=442371"
["menu_order"]=>
int(8701)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3785 (24) {
["ID"]=>
int(442368)
["post_author"]=>
string(3) "205"
["post_date"]=>
string(19) "2024-09-12 11:18:36"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-09-12 08:18:36"
["post_content"]=>
string(1010) "
A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai román és magyar tannyelvű 2-es számú általános iskolát, amely a köztudatban „a magyar” iskolaként szerepel.
Ormós Zsigmond politikus, író, művészettörténész és műgyűjtő 1813. február 20-án született Pécskán. Személyes képtára és numizmatikai gyűjteménye a mai Temesvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapjait jelentette. A névadó ünnepséget hétfőn a tanévnyitóval egy időben tartották. Pataky Lehel Zsolt is jelen volt.
Népi muzsikaszóra dolgoztak a polgármesteri hivatal munkatársai, a település központjában nem autók parkoltak, hanem táncegyüttesek ropták, a piactéren kovácsüllő szólt és gyermekek sokasága nemezelés közben mókázott.
Ez nem holmi április elseji tréfa, hanem augusztus utolsó hétvégéjén a székelyföldi Csíkszentdomokoson szervezett Folkmaraton egy-egy mozzanata. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és partnerei szervezte rendezvényen akárcsak a mesében csaknem három éjjel három nap mulattak helyiek és valamennyi székelyföldi táncegyüttes tagjai. Bíró István összeállítása.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a másodikos, negyedikes és hatodikos diákok tudásfelmérő dolgozatainak menetrendje.
A tanügyminisztérium által jóváhagyott módszertan szerint a másodikosok román nyelvből, matematikából és környezetismeretből vizsgáznak május 13-15 között, a negyedikesek ugyanezekből a tantárgyakból május 20-21-én, a hatodikosok pedig május 27-28-án. A kisebbségek nyelvén tanuló diákokat anyanyelvből is tesztelik.
A szülők több mint 80 százaléka fizet évente bizonyos összegeket tankönyvekre vagy iskolai segédeszközökre, derült ki az IRES felméréséből, amelyet az Edupedu szakportál ismertetett.
69 százaléknak csak segédeszközöket kell vásárolnia a gyermekének, de 10 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem csak a segédeszközöknek, hanem a tankönyveknek is csak egy részét kapják ingyenesen.
A szülők nagy többsége, 96 százaléka támogatja a mobiltelefonok kitiltását a tanórákról. Az órát zavaró tanulók különterembe küldését csak 72 százalék támogatja. 90 százalékuk pedig egyetért azzal is, hogy minden modul végén magaviseleti jegyet kapnak a diákok. A felmérés szeptember 2. és 5. között készült 6 és 19 év közötti iskolások szüleiből álló, országos szinten reprezentatív, 727 fős mintán.
Bejelentette szerdán Mircea Geoană, hogy jelölteti magát az idei államfőválasztáson. A NATO volt főtitkárhelyettese a Facebookon ismertette a döntését. Videoüzenete Geoană szlogenjével ér véget, amely a következő: "Független. Jövőkép. Tisztelet".
A júliusi 5,42 százalékról augusztusban 5,1 százalékra csökkent az éves infláció Romániában - közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Az élelmiszerek 4,25 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,35 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,60 százalékkal nőtt 2023 augusztusához képest. A Román Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében a korábbi 4,9 százalékról 4 százalékra módosította a 2024-re szóló inflációs előrejelzését, a jövő év végére pedig 3,4 százalékos pénzromlást prognosztizált.
Több bűncselekmény, köztük a szexuális zaklatás és a gyermekpornográfia áldozatai számára is ingyenessé válik a jogi segítségnyújtás – jelentette be az igazságügyi miniszter. Alina Gorghiu elmondta, a törvénytervezetet a szenátus már megszavazta, a végső döntés a képviselőházé.
A képviselőház ma szavaz döntő házként arról a sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy 200 lej adómentes összeggel emeljék a minimálbéren foglalkoztatottak számát.
A keddi általános vitán az ellenzék próbálta megváltoztatni a rendeletet úgy, hogy az mindenkire érvényes legyen, de ez nem sikerült. Marius Budăi szociáldemokrata képviselő emlékeztetett, a kormány a döntést megelőzően konzultált a szakszervezetekkel és munkáltatókkal.
A pénzügyminisztérium 3000 lejre emelné az adómentességi küszöböt a katonai nyugdíjak esetében is. A szaktárca honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezet szerint a jelenlegi 2000 lejről 3000 lejre nő a katonai nyugdíjak adómentességi küszöbe.
Az intézkedésre azért van szükség, mert a nyugdíjak adómentességi küszöbét 3000 lejre emelő törvény nem terjed ki a katonai nyugdíjakra is - magyarázta Facebook-oldalán Marcel Boloş miniszter. A tárcavezető szerint az intézkedés mintegy 200 ezer személyt érint.
Az úgynevezett lassú turizmus számára alakítanak ki 40 útvonalat a Duna-deltában. Az Ivan Patzaichin egyesület már az elmúlt hétvégén felavatta az első ilyen útvonalat, az Ivan deltája nevűt, amelyet evezős járművekkel lehet bejárni.
A környezetvédelmi miniszter elmondta, a turisták érdekeltek abban, hogy kajakkal vagy kerékpárral járják be a deltát, de ehhez külön útvonalakra van szükség, amelyek ne keresztezzék a motorcsónakok útját, így olyan turizmus fejleszthető ki, amely a delta természeti örökségének védelmére helyezi a hangsúlyt. Mircea Fechet szerint a lassú turizmus fejlesztése annál is inkább fontos, mert hosszú távon fenntarthatatlan a kereskedelmi turisztikai tevékenység, amint az napjainkban folyik.
Hét milliárd 560 millió lejt utalt ki a kormány a tartalékalapból elkezdett beruházások folytatására. A tegnapi kormányülést követő sajtótájékoztatón Adrian Veştea fejlesztési miniszter elmondta, az összegből összesen 2 milliárd 560 millió lejt fordítanak a Helyi Fejlesztések Országos Programja, az Anghel Saligny program, a köz- vagy szociális érdekű építkezések országos programja és az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében az építővállalatok által kiállított számlák kifizetésére.
Az Országos Beruházási Társaság (CNI) számára 5 milliárd lejt különítettek el kötelezettségvállalási előirányzatként.
Ugyancsak tegnap esti ülésén 573 millió lejt utalt ki a kormány a tartalékalapból a PNRR-be foglalt közlekedési projektek finanszírozására.
