Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Jelentősen romlott a Tarom pénzügyi helyzete az emelkedő üzemanyagárak miatt. Az economica.net szerint az állami légitársaság az elmúlt hét hónapban 47 százalékkal többet költött kerozinra a tervezettnél, ami 18,2 millió dolláros többletkiadást jelent.
Míg egy évvel ezelőtt egy tonna repülőgép-üzemanyag körülbelül 950 dollárba került, jelenleg már 1400 dollár körül mozog az ára.
A vállalatnak még mindig nincs jóváhagyott éves költségvetése, miközben a járatok kihasználtsága elmarad a korábbi előrejelzésektől.
A Tarom ugyan 95 millió eurós állami támogatást kapott átszervezésre, de a hosszú távú nyereségesség továbbra is kétséges. A kormány ezért stratégiai befektető bevonását tervezi, amely akár a részvények közel felét is megszerezheti.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Hivatalosan november 22-én kezdődik a traktor-roncsprogram első szakasza, amelynek teljes költségvetése 500 millió lej.A gazdák akár 55 ezer euró értékben…
Románia felkészült a télre, a földgáztárolók telítettebbek, mint tavaly ilyenkor, a töltöttségi szintjük meghaladta a 101 százalékot – nyilatkozta hétfőn…
Donald Trump elleni merényletelőkészítésére adott megbízást hetekkel az amerikai elnökválasztást megelőzően az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda – derült ki az amerikai hatóságok által tegnap nyilvánosságra hozott büntetőfeljelentésből.
Hivatalosan november 22-én kezdődik a traktor-roncsprogram első szakasza, amelynek teljes költségvetése 500 millió lej.A gazdák akár 55 ezer euró értékben vásárolhatnak majd új mezőgazdasági gépeket.
A program első szakasza november 22-28. között zajlik, a kereskedők a Környezetvédelmi Alap Igazgatóságának honlapján regisztrálhatnak. Az állami támogatásra azok jogosultak, akik termelői igazolvánnyal rendelkeznek, és használt traktort, vagy egyéb mezőgazdasági gépet adnak le.
Az előrejelzés szerint november 12-én, kedden 20 óráig a Déli-Kárpátokban havazni fog, 10-20 centiméteres hóréteg rakódik le. A sárga hóriadó Fehér, Argeş, Brassó, Krassó-Szörény, Dâmboviţa, Gorj, Hunyad, Mehedinţi, Prahova, Szeben és Vâlcea megyére érvényes.
Konstanca és Tulcea megyében hétfőn este 20 óráig erős szél fúj, 50-60 km/h sebességű széllökésekkel. Szerda délelőttig enyhe esőzésekre kell felkészülni az ország egész területén, a Keleti- és Déli-Kárpátokban a csapadék havaseső vagy hó formáját ölti. A lehulló csapadék mennyisége eléri a 10-15 litert négyzetméterenként, Olténiában és Munténiában helyenként a 25 litert is meghaladhatja négyzetméterenként.
A Transalpinán hétfő reggel csúszásgátlót szórtak le az útkarbantartók. Cristi Tudor, a Craiova megyei Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság képviselője arról tájékoztatta az AGERPRES-t, hogy a DN67C jelzésű magashegyi út Rânca (Gorj megye) és Obârşia Lotrului (Vâlcea megye) közötti szakaszát hétfő reggel lezárták, és ha az időjárási feltételek nem kedveznek az újranyitásához, akkor tavaszig zárva is marad.
Románia felkészült a télre, a földgáztárolók telítettebbek, mint tavaly ilyenkor, a töltöttségi szintjük meghaladta a 101 százalékot - nyilatkozta hétfőn az energiaügyi miniszter.
Sebastian Burduja szerint Románia a november 1-jei határidőnél 70 nappal korábban elérte az Európai Bizottság (EB) által a tagállamok számára előírt 90 százalékos töltöttségi szintet, és jelenleg a tárolók 101 százalékos töltöttségével meghaladja az európai átlagot. A tárcavezető szerint a földgáztermelés növelése tekintetében is jól áll az ország, hiszen hétfőn üzembe helyeznek egy újabb kutat a Buzău megyei Caragele térségében levő földgázmezőn.
A Román Televízió Magyar Adásának évfordulós kiállításával rajtolt a 18. Bukaresti Magyar Filmhét, amely november 10. és 17. között zajlik. A fesztiválnak az idén is a Román Parasztmúzem Horia Bernea Stúdiója ad otthont.
A Liszt Intézet egyik legfontosabb fesztiválja ez, amely immár 18. éve mutatja be a friss magyar filmtermést a bukaresti közönségnek. A seregszemlén nemzetközi filmfesztiválokon díjazott alkotásokat is vetítenek, de olyan filmeket is láthat a közönség, amelyeket most először mutatnak be a román főváros közönségének. A szervezők fontosnak tartják a Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában az elmúlt időszakban felújított magyar filmek vetítését, valamint az erdélyi magyar filmes világ bemutatását is.
Híradónknak Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója foglalta össze az idei filmhét programját.
Vasárnap este a Liszt Intézet Gina Patrichi utcai székhelyén megnyílt az a tárlat, amely a Román Televízió Magyar Adása fennállásának 55. évfordulója alkalmából készült. A kiállítást Kósa András László és Mosoni Emőke, a Magyar Adás főszerkesztője nyitotta meg. A gazdag fényképanyagot bemutató tárlat a Magyar Adás egykori és jelenlegi munkatársait mutatja be, de ízelítőt nyújt arról is, hogy milyen szerepet töltött be az intézmény, amely értékes archívummal rendelkezik. A tárlat anyagáról Mosoni Emőke nyilatkozott híradónknak.
A tárlatmegnyitó után a közönség megtekinthette az 1989 A televízió valódi hatalma című filmet, amely Hámos Gusztáv videóesszéje az 1989-es rendszerváltozásról. A 18. Bukaresti Magyar Filmhét programjáról bővebben itt olvashatnak: https://culture.hu/hu/bucuresti/esemenyek/18-bukaresti-magyar-filmhet
Az izraeli légierő éjszaka tovább támadta a Hezbollah libanoni síita szervezet állásait Bejrút déli részén - közölte ma a hadsereg a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, miközben az izraeli fegyveres erők további támadásokat hajtottak végre a Gázai övezetben is.
A Hamász által ellenőrzött gázai egészségügyi hatóságok szerint eddig mintegy 43 ezer palesztin vesztette életét a folyamatban lévő háborúban.
A Gázai övezeti háború halálos áldozatainak csaknem 70 százaléka nő vagy gyerek volt a 2023 novembere és 2024 áprilisa közötti időszakban az alapján, hogy a palesztin terület egészségügyi minisztériuma 34 500-ban adta meg a halálesetek számát, és az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatala ebből egyelőre 10 ezret igazoltnak tekint, és a statisztika alapjául tett meg. Erről szóló jelentését tegnap mutatta be az ENSZ-hivatal, Izrael ENSZ-nagykövetsége viszont határozottan visszautasította azt.
Az ENSZ-hivatal szerint a háborúban a felek a vizsgált időszakban a legkülönbözőbb módokon megsértették a nemzetközi jogot. Ezeknek az eseteknek a nagy része háborús vagy emberiesség elleni bűncselekménynek, a legrosszabb esetekben pedig népirtásnak minősíthetők. A háború, különösen pedig az izraeli hadseregnek az egész övezet elleni "totális ostroma" a legsúlyosabban a civileket sújtotta. Ezt súlyosbította, hogy az izraeli kormány törvényellenes módon és következetesen nem tette lehetővé a humanitárius segítség bejutását a Gázai övezeti civilekhez, az izraeli hadsereg rombolta a polgári infrastruktúrát is, valamint többször és tömegesen arra kényszerítette a civileket, hogy hagyják el lakhelyüket.
Az ENSZ-hivatal a jelentésben elítéli a Hamászt és a többi kisebb palesztin iszlamista szervezetet is jogsértéseikért, amelyek szerinte szintén minősülhetnek háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményeknek, mint például a fegyvereseik által elkövetett gyilkosságok, a kínzás, a nemi erőszak és a túszejtés. Ezeket a bűncselekményeket zömmel egyetlen napon, 2023. október 7-én követték el előre jól megtervezett és összehangolt terrortámadásukkal dél-izraeli települések ellen.
A Hamász egészségügyi minisztériuma nem tesz különbséget a civilek és a fegyveresek között, amikor megadja a halálos áldozatok és a sebesültek számát. Legfrissebb adataik szerint majdnem 43 500 a palesztin halottak száma - olvasható a jelentésben. Izrael ENSZ-nagykövetsége szerint a hivatal jelentésében "abszurd" következtetésekre jut, és rögeszmésen ördöginek írja le Izraelt.
Donald Trump elleni merényletelőkészítésére adott megbízást hetekkel az amerikai elnökválasztást megelőzően az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda - derült ki az amerikai hatóságok által tegnap nyilvánosságra hozott büntetőfeljelentésből.
A 6 vádpontból álló feljelentés szerint az 51 éves, iráni származású Farhad Sakeri szeptemberben kapott megbízást az iráni hadsereg egységétől, hogy végezzen megfigyelést a Donald Trump elnökjelölt elleni merénylet előkészítésének részeként. A bírósági dokumentum szerint a férfi október 7-én már arra kapott utasítást, hogy készítsen pontos tervet a merénylet végrehajtásáról, amelyet egy héten belül kellett volna elkövetnie. Az amerikai hatóságok által végzett nyomozás megállapítása szerint az Iránból érkező utasítás alapján, amennyiben a kijelölt időkereten belül nem sikerül a politikai gyilkosság, akkor Farhad Sakerinek meg kellett volna várnia az elnökválasztást. A feljelentés alapján az iráni férfinak Donald Trump időközben megválasztott elnök mellett több más, Iránnal kritikus amerikai elleni gyilkosságot is meg kellett volna szerveznie.
Az amerikai hatóságok által benyújtott feljelentés szerint Sakeri bűntársaként két embert letartóztattak és vád alá helyeztek, mert bérgyilkosságra készültek egy Iránnal kritikus újságíró ellen. Farhad Sakeri a feltételezések szerint Iránban tartózkodik.
Irán ma határozottan cáfolta, hogy merényletet tervezett volna Donald Trump ellen, miután az amerikai hatóságok vádat emeltek egy iráni férfi ellen. Eszmáil Bagad iráni külügyminisztériumi szóvivő mai nyilatkozatában azt mondta, hogy hasonló vádak már a múltban is elhangzottak, a mostani megismétlésük "aljas összeesküvés", amelynek célja az Egyesült Államok és Irán közötti kapcsolatok további megnehezítése.
"
["post_title"]=>
string(68) "Irán cáfolta, hogy merényletet tervezett volna Donald Trump ellen"
["post_excerpt"]=>
string(259) "Donald Trump elleni merényletelőkészítésére adott megbízást hetekkel az amerikai elnökválasztást megelőzően az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda - derült ki az amerikai hatóságok által tegnap nyilvánosságra hozott büntetőfeljelentésből. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(64) "iran-cafolta-hogy-merenyletet-tervezett-volna-donald-trump-ellen"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-11-09 12:52:10"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-11-09 10:52:10"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=444379"
["menu_order"]=>
int(8053)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#3789 (24) {
["ID"]=>
int(444377)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2024-11-09 12:49:20"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-11-09 10:49:20"
["post_content"]=>
string(1259) "
Az európai versenyképesség volt a fő kérdés az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülésén - közölte az Európai Bizottság elnöke tegnap a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Ursula von der Leyen elismerte, hogy Európának bizonyos területeken javítania kell a teljesítményén.
Az EU versenyképességéről szóló Draghi-jelentésből kiindulva három prioritást jelölt meg. Elsőként arról szólt, hogy az innovációs szakadékot be kell zárni a versenytársak felé. Első lépésként az adminisztratív terheket kell csökkenteni az induló vállalkozások kapcsán – mondta. Második prioritásként Ursula von der Leyen egy közös versenyképességi, dekarbonizációs és digitalizációs terv kidolgozását jelölte meg. Harmadik prioritás pedig az energiaválság leküzdése – nyilatkozta az Európai Bizottság elnöke.
Orbán Viktor optimistán nyilatkozott a tanácskozásról, mondván "senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát".
"
["post_title"]=>
string(60) "Az európai versenyképesség volt a fő kérdés Budapesten"
["post_excerpt"]=>
string(108) " Ursula von der Leyen elismerte, hogy Európának bizonyos területeken javítania kell a teljesítményén."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(54) "az-europai-versenykepesseg-volt-a-fo-kerdes-budapesten"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-11-09 12:49:21"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-11-09 10:49:21"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=444377"
["menu_order"]=>
int(8054)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3788 (24) {
["ID"]=>
int(444374)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2024-11-09 12:48:09"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-11-09 10:48:09"
["post_content"]=>
string(1072) "
Növekszik a környezetszennyezés hazánk nagyvárosaiban. Az elmúlt napokban magas értéket mértek mind a por, mind a mérgező anyagok kibocsátásában. A szennyezés leginkább a gyermekeket és az időseket érinti, kerülni kell a hosszú sétákat a városban – javasolja a Környezetvédelmi Ügynökség.
Az építkezésekről és a közlekedésből felszálló por mellett a hidegebb idő is hozzájárul ehhez a jelenséghez: az otthonok fűtését biztosító erőművek is szennyezik a levegőt. Jászvásáron, amely az ország negyedik legnépesebb városa, az értékek majdnem háromszorosan meghaladták a por napi határértékét. Ez az időjárással is magyarázható: ha nem fúj a szél, a mérgező kibocsátások és a por nem szóródnak szét a légkörben.
A legmagasabb szennyezettségi értékeket esti órákban, 19.00 és 21.00 óra között mérték - közölte a digi24.
November 18-áig nyújthatják be pályázatukat a zöldségtermesztők az ún. „Paradicsom” programra, a második termesztési ciklusra, miután a kormány meghosszabbította a jelentkezési határidőt.
A program a védett területeken termesztett zöldségfélékre vonatkozik, a paradicsom mellett a paprikára, az uborkára, a fejes salátára, a spenótra és a zöldhagymára is.
A de minimis támogatás összege 1000 négyzetméteren legfeljebb 1000 euró.
Tudomásul vette a tanügyminisztérium az alkotmánybíróság határozatát, amellyel megalapozottnak találta a közoktatási törvényt módosító jogszabály ösztöndíjakra vonatkozó részében előírtak ellen benyújtott alkotmányossági kifogást.
Mivel az alkotmánybíróság döntései a jövőre vonatkozva mindenkire kötelező érvényűek, a tanügyi tárca eleget fog tenni a határozatnak - közölte az oktatási minisztérium.
A tárca képviselői hozzátették, hogy az alkotmánybíróság határozatának a Hivatalos Közlönyben való közzététele után minden szükséges lépést megtesznek.
Hivatalosan november 22-én kezdődik a traktor-roncsprogram első szakasza, amelynek teljes költségvetése 500 millió lej.A gazdák akár 55 ezer euró értékben vásárolhatnak majd új mezőgazdasági gépeket.
A program első szakasza november 22-28. között zajlik, a kereskedők a Környezetvédelmi Alap Igazgatóságának honlapján regisztrálhatnak. Az állami támogatásra azok jogosultak, akik termelői igazolvánnyal rendelkeznek, és használt traktort, vagy egyéb mezőgazdasági gépet adnak le.
