Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által immár 18. alkalommal megszervezett nemzetközi felolvasómaratonról, majd interjút hallhatnak Bálint János világhírű fuvolaművésszel, aki nemrégiben Kolozsváron vezényelte a Kamarazene az operában című hangvesenyt. Műsorunk végén a Helikon irodalmi folyóirat márciusi lapszámait ismertetjük.
A hadsereg C‑130 Hercules szállítógépe nem sokkal felszállás után zuhant le az ecuadori és perui határ közelében, Puerto Leguizamóban. A fedélzeten 125 katona és személyzeti tag tartózkodott, közülük legalább 66-an életüket vesztették, és több tucatnyian megsérültek. A gép roncsai a dzsungelben szóródtak szét, a mentést a nehéz terep is akadályozza. A hatóságok egyelőre nem tudják, mi okozta a balesetet. A védelmi miniszter „mély fájdalomnak” nevezte a tragédiát, Gustavo Petro elnök pedig „horrorisztikus balesetről” beszélt, és a katonai flotta modernizálásának szükségességét hangsúlyozta.
Olaszországban a választók többsége elutasította a Giorgia Meloni vezette kormány igazságügyi reformját. A kétnapos népszavazáson a résztvevők több mint 53 százaléka nemmel szavazott, a részvételi arány pedig közel 59 százalék volt.
Meloni „elszalasztott lehetőségnek” nevezte a reform bukását, de hangsúlyozta: tiszteletben tartja a döntést, és a kormány folytatja munkáját.
Az ellenzék ezzel szemben politikai üzenetet lát az eredményben. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke, Giuseppe Conte szerint az olaszok „felmondtak a kormánynak”, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein pedig a fiatalok magas részvételét emelte ki. A bírák és ügyészek szövetsége üdvözölte a döntést, több bíróságon ünneplés tört ki.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nem ért el jelentős eredményeket Franciaország nagyvárosaiban a vasárnap lezárult helyhatósági választásokon. A párt továbbra is főként Dél-Franciaországban erős, de ezen kívül nem sikerült bővítenie a bázisát. A tömörülés országos ambíciói szempontjából ez visszalépés a 2027-es elnökválasztás előtt – mutat rá a Le Monde.
A hagyományos bal‑ és jobboldali pártok több fontos városban is jól szerepeltek. A szocialisták megtartották Párizst, Marseille-t és több nagyvárost, ám a szélsőbaloldalinak tartott Engedetlen Franciaországgal (LFI) kötött helyi szövetségek több helyen kudarcot vallottak, ami újabb belső konfliktusokat robbantott ki.
A jobbközép Les Républicains a kisebb településeken maradt erős, de a nagyvárosokban nem tudott áttörni. A választások megerősítették: Franciaország politikai rendszere négypólusúvá vált, és a régi bal–jobb váltógazdaság nem tér vissza.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által immár 18. alkalommal megszervezett nemzetközi felolvasómaratonról, majd interjút hallhatnak Bálint János világhírű fuvolaművésszel, aki nemrégiben Kolozsváron vezényelte a Kamarazene az operában című hangvesenyt. Műsorunk végén a Helikon irodalmi folyóirat márciusi lapszámait ismertetjük.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek tegnap este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség. A…
Nicușor Dan államfő üdvözölte tegnap Donald Trump amerikai elnök elkötelezettségét a béke előmozdítása mellett, és bejelentette: Románia mélyreható elemzésnek veti…
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu tegnap kijelentette, hogy döcögős a munkakapcsolata Ilie Bolojan miniszterelnökkel, mert szavai szerint nem…
Március 1-jén népszavazást ír ki Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere arról, hogy milyen adópolitikát alkalmazzon a város önkormányzata 2028-ig. Ezt a…
Újabb holttestet találtak a dél‑spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség helyszínén, így már 41-re emelkedett a halálos áldozatok száma. A több mint száz sérült közül 39-en továbbra is kórházban vannak, 13-at intenzív osztályon ápolnak.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot. A törvény értelmében az ukrán állampolgárok bizonyos feltételek mellett más országok állampolgárságát is megszerezhetik anélkül, hogy elveszítenék ukrán állampolgárságukat. Románia azonban nem szerepel ezen országok listáján. Eugen Pătraș ukrajnai román ügyvéd szerint a döntés Románia alulértékelésének tekinthető. Szerinte elvárható lett volna, hogy legalább az Európai Unió összes tagállama felkerüljön a listára, különösen azok, amelyek következetesen támogatják Ukrajnát.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek tegnap este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben - közölte a katalán rendőrség. A szerencsétlenség halálos áldozata a mozdonyvezető volt. Az ütközés következtében legkevesebb 37-en sérültek meg, miután egy támfal a heves esőzések miatt a sínekre omlott. Nem ez volt az egyetlen baleset a nap folyamán, hiszen egy másik vonat is kisiklott a pályára hullott kövek miatt, de senki nem sérült meg. A katalóniai balesetek két nappal Spanyolország történetének egyik legnagyobb vasúti szerencsétlensége után történtek, amelyben múlt vasárnap 42-en vesztették életüket.
Nicușor Dan államfő üdvözölte tegnap Donald Trump amerikai elnök elkötelezettségét a béke előmozdítása mellett, és bejelentette: Románia mélyreható elemzésnek veti alá a gázai béketanács (Board of Peace) alapokmányát annak megállapítására, hogy a kezdeményezés összhangban áll-e Románia meglévő nemzetközi kötelezettségeivel. Az elnöki hivatal közleménye szerint az elemzés célja annak a meghatározása is, hogy Románia milyen módon járulhat hozzá a béke globális megerősítéséhez. Donald Trump amerikai elnök mintegy 60 országot hívott meg a béketanácsba, köztük Romániát is. A testület feladata az lesz, hogy felügyelje az októberben aláírt megállapodás értelmében a palesztin területeken létrehozott, átmeneti szakértői kormány munkáját.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu tegnap kijelentette, hogy döcögős a munkakapcsolata Ilie Bolojan miniszterelnökkel, mert szavai szerint nem egyszerű a párbeszéd és az együttműködés a kormányfővel. A Gândul.ro portálnak adott interjúban a politikus elmondta: szerinte a problémát az jelenti, hogy Bolojan rugalmatlanságot tanúsít a nem tőle származó ötletekkel szemben. Grindeanu hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a PSD szembesül ezzel a problémával. Példaként említette, hogy a koalíció legutóbbi ülésén az RMDSZ és az USR vezetői felvették a miniszterelnöknek: az igazságügyi törvények módosításait ne a kormányfő által létrehozott bizottságnak, hanem a parlament illetékes szakbizottságai vitassák meg, de a felvetésre választ nem kaptak – mondta a PSD elnöke.
Bírálta az RMDSZ a kormánykoalíció működését, hiszen a szövetség vezetői szerint Ilie Bolojan úgy hozott létre egy bizottságot, amely az igazságügyi reformokkal foglalkozik, hogy a koalíciós partnerek nem tudtak róla. Csoma Botond, a szövetség szóvivője elmondta Hamar Mátyás Rubennek, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársának, hogy a szociáldemokraták, az RMDSZ és az USR vezetői nem ismerik a bizottság napirendjét, és csak a sajtóból értesültek a testület létezéséről. Csoma Botond parlamenti képviselőt, az RMDSZ szóvivőjét hallják.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Vlad Gheorghiță tegnap Nagyszebenben kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmére. A tábornok kifejtette, fel kell készíteni a lakosságot a természeti katasztrófákra, de nem utolsó sorban a háborús helyzetre is. Emlékeztetett, hogy a két héttel ezelőtt kihirdetett törvénymódosításnak megfelelően bevezették az önkéntes katonai szolgálatot. Idén a rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól függően 1000-2000 önkéntes kiképzésére nyílik lehetőség, míg a hadsereg éves kapacitása hosszabb távon 10 ezer fő. A program célja nem a kötelező mozgósítás, hanem az, hogy az érdeklődők alapvető katonai ismereteket szerezzenek - hangsúlyozta a tábornok.
Március 1-jén népszavazást ír ki Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere arról, hogy milyen adópolitikát alkalmazzon a város önkormányzata 2028-ig. Ezt a városvezető maga jelentette be azon a háromórás lakossági fórumon, amit a drasztikusan megemelt adókról tartottak tegnap. Az elöljáró azt követően találkozott a lakosokkal, hogy a helyiek egy része kiment tüntetni az önkormányzat elé a megemelt helyi adók ellen. A lakosság három lehetőség közül választhat. Az egyik az, hogy az ingatlanadók maradjanak minimumon, a gépjárműadók pedig maximumon. A másik, hogy legyen egy középút, amelyen az ingatlanadót és a gépjárműadót is egyforma mértékben emelik. Harmadik lehgetőségként a szentgyörgyiek azt is választhatják, hogy tartsanak minden adót a minimumon, ami bizonyos programok, kedvezmények és fejlesztések feladásával jár.
A Román Rádió ismét megerősítette vezető pozícióját a hazai rádiós piacon, a hiteles tájékoztatás, a szakmaiság és a közszolgálatiság egyik meghatározó szerplőjeként. A legfrissebb hallgatottsági adatok szerint a közszolgálati rádió 23,2 százalékos piaci részesedéssel az első helyen áll országos szinten. Vezető szerepe megmaradt a városi (20,5%) és a vidéki (26,8%) közönség körében egyaránt.
A városi hallgatók első számú információforrása továbbra is a Román Rádió főcsatotnája (Radio România Actualități), amelynek piaci részesedése urbánus környezetben 12,1 százalékos és Bukarestben 14,9 százalékos.
A leghallgatottabb rádiók között vannak a közszolgálati rádió más csatornái is, 23,2 százalékos piaci részesedéssel. Így az előző mérési hullámokhoz képest hallgatottságnövekedést ért el a kulturális csatorna (Radio România Cultural) országos, városi és vidéki szinten, míg a zenei csatorna (Radio România Muzical) és a Falurádió (Antena Satelor) Bukarestben növelte piaci részesedését.
A felmérés adatai szerint a leghallgatottabb adók között maradtak a közszolgálati rádió területi stúdiói is, amelyek szintén növelték piaci részesedésüket az előző mérési hullámhoz képest.
A rádióhallgatói felmérés 2025. szeptember 1. és december 14. között zajlott a Mercury Research és az IRES közvéleménykutatása alapján, 10306 fős mintán, ±1,1 százalékos hibahatárral.
A bukaresti Liszt Intézet az idén is megszervezi az Irodalmi szálak kortárs irodalmi és műfordítói minifesztivált, amelynek első eseménye ma este 7 órától lesz a Liszt Intézet fővárosi székhelyén. Ma este három román szerző magyarra lefordított könyvét mutatják be, ezek között Daniel Bănulescu Minden idők legjobb regénye, Doina Gecse Borgovan Haza: úton és Hanna Bota Ha minden nap csütörtök című kötetét. Holnap a Román Nemzeti Irodalmi Múzeum bukaresti székhelyén magyar szerzők románra fordított köteteit mutatják be.
Újabb holttestet találtak a dél‑spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség helyszínén, így már 41-re emelkedett a halálos áldozatok száma. A több mint száz sérült közül 39-en továbbra is kórházban vannak, 13-at intenzív osztályon ápolnak.
A tragédia vasárnap este történt, amikor a Málagából Madridba tartó járat utolsó kocsijai eddig ismeretlen okból kisiklottak, és átcsúsztak a szemből érkező vonat vágányára. Az ütközés erejétől több kocsi a négy méter mély árokba zuhant.
A két szerelvényen összesen 484-en utaztak.
A vizsgálat még a kezdeti szakaszban jár; a sajtó pályahibát és síntörést emleget, de a hatóságok szerint korai lenne következtetéseket levonni.
A mentést nehezíti a terep, és nem zárják ki, hogy további áldozatok vannak a vagonokban. A vasúti közlekedés bizonytalan ideig szünetel, a légitársaságok és buszok pedig sűrített járatokkal próbálják enyhíteni a fennakadásokat.
Összeomlottak a szíriai kormány és a Szíriai Demokratikus Erők közötti tárgyalások – közölte kedden a kurd autonóm területek egyik tisztségviselője. Abdel‑Karím Omár szerint Damaszkusz feltétel nélküli megadást követel, ezért a nemzetközi közösség beavatkozását sürgette a kurdok védelmében. Helyszíni beszámolók szerint a kormányerők folytatják előrenyomulásukat a kurd kézen lévő Haszaka felé, az SDF pedig arra szólította fel a Szíriában és külföldön élő kurdokat, hogy csatlakozzanak az ellenálláshoz. A térségben többen már fegyvert fogtak, a milícia úttorlaszokat és járőröket állított fel. A felek vasárnap még tűzszünetet kötöttek, amely az SDF visszavonulását is előírta, ám hétfőn ismét kiújultak a harcok. Mindkét oldal a másikat okolja az erőszakért.
A szír belügyminisztérium szerint az Iszlám Állam mintegy 120 tagja szökött meg egy kurdok felügyelte börtönből, kihasználva a környéken zajló harcokat. A kurdok szerint akár 1500 fogoly is eltűnhetett. A milícia támogatást kért az amerikai vezetésű koalíció közeli bázisától, de nem kapott erősítést.
Donald Trump kijelentette, hogy „nincs visszaút” Grönland megszerzésének ügyében, és nem zárta ki az erő alkalmazását sem – írja a Reuters.
Az amerikai elnök AI‑képekkel és kiszivárgott üzenetekkel is nyomatékosította álláspontját, ami komoly feszültséget keltett a NATO‑szövetségesek között.
Az Európai Unió válaszlépéseket fontolgat, köztük egy 93 milliárd eurós automatikus vámcsomagot és az úgynevezett kényszerítés elleni eszköz alkalmazását.
Közben az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent Davosban arra kérte az európai kereskedelmi partnereket, „vegyenek egy mély levegőt”, és hagyják lecsengeni a feszültséget, amelyet a Trump‑kormányzat Grönland ügyével összefüggésben kilátásba helyezett vámjai váltottak ki. Bessent „hisztériának” nevezte a kereskedelmi háborútól való félelmeket, és kijelentette: a kétoldalú viszony soha nem volt ilyen szoros, és biztos benne, hogy sikerül minden fél számára elfogadható megoldást találni.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot. A törvény értelmében az ukrán állampolgárok bizonyos feltételek mellett más országok állampolgárságát is megszerezhetik anélkül, hogy elveszítenék ukrán állampolgárságukat. Románia azonban nem szerepel ezen országok listáján. Eugen Pătraș ukrajnai román ügyvéd szerint a döntés Románia alulértékelésének tekinthető. Szerinte elvárható lett volna, hogy legalább az Európai Unió összes tagállama felkerüljön a listára, különösen azok, amelyek következetesen támogatják Ukrajnát.
