A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A reformáció napját megelőző hétvégén emlékeztek meg a zimándközi református templom felszentelésének 30. évfordulójáról.
Az Arad melletti település református közössége szórványgyülekezetnek számít, a hívek száma néhány tucatnyi, és többségük az 1970-es, '80-as években a Szilágyságból Arad megyébe települt reformátusok leszármazottai, kiegészülve néhány fiatal, a megyeszékhelyről nemrég kiköltözött családdal. A zimándközi reformátusok összetartó közösséget alkotnak, egy régi házból kialakított templomuknak gondját viselik, a környékbeli testvérgyülekezetekkel együtt ünnepelnek, és ha kell, a közösségi munkából is kiveszik a részüket. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdető Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a tömbben élőknek is el kell látogatniuk a szórványba, ahol a hit, az imádság többszörös erővel bír. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az ünnepségen készült.
2016. november 3-án kopogtam be Önökhöz először a rádió hullámhosszán, és alig hiszem el, hogy azóta eltelt tíz esztendő. Hálás vagyok Önöknek, hogy hétről hétre meghallgatták az anyanyelvünkkel kapcsolatos eszmefuttatásaimat, remélem, sikerült hasznos, akár azonnal gyakorlatba ültethető információkat megosztanom.
Már az első részben kihangsúlyoztam, hogy magázódó stílust fogok használni, az elhatározásom mellett pedig azóta is kitartottam, legalábbis ebben a rovatban. A Szövegkovács Facebook-oldalán két-három éve átváltottam a tegeződős változatra, ami szokatlan volt az elején, de nem bántam meg, sőt a követők is elfogadták. Itt viszont továbbra is marad a szokásos megszólítás.
Mi történt az elmúlt tíz évben? A Szövegkovács megjelentetett öt kiadványt Szóbuborékok, Anyanyelvi villámtanácsok, Rendőr-e a fekvőrendőr?, Olvasóból korrektor, illetve Szelfizzünk Bernadett-tel címmel, elsősorban azért, hogy közelebb vigye a helyesírást az olvasóhoz a lehető legjátékosabb módon, egy pillanatig sem feledkezve meg az anyanyelvünk iránti tiszteletről. Emellett különféle kiadványok megjelenésénél is bábáskodtunk, és bár egyre több jel kezdett arra utalni, hogy nincs szükség helyesírás-ellenőrzésre, kitartottunk az eredeti elképzelésünk mellett, ugyanakkor egyre erősebbé vált bennünk az a meggyőződés, hogy továbbra is szükség van saját gondolatokra alapozott szövegekre.
Miért használtam többes számot? A Szövegkovácsot a korrektorként dolgozó első unokatestvéremmel, Kósa Erikával alapítottam 2012 nyarán, azaz lassan tizenöt éve, emellett Horváth Évával, a Maros megyei Népújság korrektorával, illetve Benedek-Székedy Sándorral, a Hargita Népe című napilap olvasószerkesztőjével is dolgoztam együtt. Természetesen még felsorolhatnék jó néhány személyt, aki fontos szerepet játszott például egy kiadvány megjelenésénél, idő híján azonban kénytelen vagyok visszafogni magam.
Mit tartottunk mindvégig szem előtt? Egy Sebő Ferenctől származó idézetet, amely így szól: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket”. A Szövegkovács esetében a hagyomány szót az anyanyelv helyettesíti, amelyet akkor tarthatunk tisztán, ha nap mint nap figyelünk rá.
A mai rész vége felé közeledve szeretném megköszönni Forró László kollégámnak a támogatást, illetve a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének a lehetőséget és a bizalmat.
Luca Niculescu kormányfő csütörtökön délelőtt a Victoria palotában tárgyalt Elbridge Colby amerikai védelmi miniszter helyettessel a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség és a Fekete-tengeri biztonság megszilárdításáról.
A miniszterelnök közölte, hogy Románia érdekelt a hangsúlyosabb amerikai katonai és gazdasági jelenlétben Románia területén. Az amerikai védelmi miniszter helyettesét szerdán fogadta Nicuşor Dan államfő is, aki hangsúlyozta, jelenleg a Fekete-tenger az egyik legveszélyesebb és instabilabb térség, Románia pedig számít az Egyesült Államok és a szövetségesek állandó elkötelezettségére.
A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
Ezt Kirill Dmitrijev, a külfölddel folytatott beruházási és gazdasági együttműködésért felelős orosz elnöki különmegbízott jelentette be az orosz Pervij Kanal…
Az Európai Unió országai a következő napokban egységes frontot akarnak alakítani Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja ellen, és valószínűleg…
Az ország egyik leghidegebb pontjaként ismert településen mínusz 13,4 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet hétfőre virradóra. A nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Cristina…
A Szászfehéregyházáról induló újabb Via Transilvanica szakasz Brassó megyei szász településeket köt össze, közel 14 közösséget érintve, és teljes hossza 170 km lesz. A Via Transilvanica csapata 20 évre…
A bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ ma este 7 órától mozgásszínházi előadásra hívja a közönséget. Góbi Rita táncművész, koreográfus és táncpedagógus előadásának…
Az egészségügyi szakemberek elkötelezettségükkel és szakértelmükkel nap mint nap hozzájárulnak a lakosság jóllétéhez és biztonságához – hangsúlyozta Ilie Bolojan ügyvivő…
Az európai exporttermékekre kivetett 20 százalékos amerikai vámtarifa aránytalan, indokolatlan és törvénytelen, ennek ellenére az Európai Uniónak a Nemzetközi Kereskedelmi…
Megnyílt Brassó megyében, a Prázsmár községhez tartozó Farkasvágón Románia elsõ, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Vestea, a Brassó megyei tanács elnöke.
Donald Trump kedden közölte, hogy az Egyesült Államok azonnal további 50 százalékos vámot vet ki a kínai importtermékekre, amennyiben Kína nem vonja vissza az előző héten bevezetett 34 százalékos ellenvámjait.
Peking erre azt válaszolta, hogy Kína kész "a végsőkig harcolni" érdekeiért, amennyiben az amerikai elnök beváltja fenyegetését.
Kína szerdától vezet be 34 százalékos importvámot az amerikai termékekre, válaszul Donald Trump hasonló, múlt heti intézkedésére.
Ha az amerikai elnök beváltja fenyegetését, az Egyesült Államokba bevitt kínai termékek után már 104 százalékos vámot kell fizetni.
Az EU és Kína felelőssége egy egyenlő feltételeken alapuló kereskedelmi rendszer támogatása
Európa és Kína - a világ két legnagyobb piacának - felelőssége egy erős, megreformált, szabad, tisztességes és egyenlő feltételeken alapuló kereskedelmi rendszer támogatása az amerikai vámok által okozott zavarokra reagálva - emelte ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Li Csiang kínai miniszterelnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésében.
A bizottság által közzétett sajtóközleményben az áll, hogy az elnök hangsúlyozta a stabilitás és kiszámíthatóság kulcsfontosságát a világgazdaság szempontjából.
Von der Leyen a jelenlegi helyzet tárgyalásos rendezésére szólított fel, és hangsúlyozta a kereskedelmi feszültségek fokozásának elkerülését.
Kiemelte Kína kulcsszerepét a vámok okozta esetleges kereskedelmi súlypontáthelyeződések kezelésében, különösen azokban az ágazatokban, amelyeket már így is sújt a globális túltermelés.
Az elnök emellett strukturális megoldásokat sürgetett a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozására, valamint az európai vállalatok, termékek és szolgáltatások számára a kínai piacra való jobb hozzáférés biztosítása érdekében.
Megjelentek az első repedések az amerikai konzervatív táborban Donald Trump vámintézkedései miatt
A vámok egyre inkább elidegenítik a nagyvállalatok vezetőit, de konzervatív influencerek és republikánus törvényhozók is nyíltan kétségbe vonják az elnök kereskedelmi stratégiáját, amely vad kilengéseket váltott ki a piacokon.
A JPMorgan Chase vezérigazgatója, Jamie Dimon figyelmeztette a részvényeseket, hogy a vámok „lelassítják a növekedést”. Ben Shapiro podcaster arra figyelmeztetett, hogy az elnök nemzetközi kereskedelemről alkotott elképzelése „téves”. Ted Cruz texasi republikánus szenátor pedig kijelentette, hogy a vámstratégia „óriási kockázattal” jár.
A Washington Post szerint a kritikák az első jelei annak, hogy az amerikai elnök kereskedelmi háborúja által okozott gazdasági zűrzavar maradandó politikai sebeket hagyhat az elnökön.
Ezt Kirill Dmitrijev, a külfölddel folytatott beruházási és gazdasági együttműködésért felelős orosz elnöki különmegbízott jelentette be az orosz Pervij Kanal tévécsatorna által vasárnap sugárzott interjújában, tudósít a Magyar Távirati Iroda.
Dmitrijev szerint az eddigi Washingtonban folytatott a tárgyalások célja a kapcsolatok helyreállítása volt általánosságban, de mindenekelőtt a gazdasági és befektetési szférában. A riporter azon kérdésére, hogy meg lehet-e ma bízni az amerikaiakban, az orosz elnöki különmegbízott azt mondta: „természetesen, bízni kell, de ellenőrizni is. De a legfontosabb az, hogy ma már nincsenek illúziók: az Egyesült Államok védelmezi nemzeti érdekeit, Oroszország védelmezi nemzeti érdekeit. A Biden-kormányzat korábban figyelmen kívül hagyta azokat a pontokat, ahol a nemzeti érdekeink egybeesnek. Ezért nagyon fontos, hogy a Trump-kormányzat hajlik a közös pontok megkeresésére” – idézi az interjút az MTI.
Az Európai Unió országai a következő napokban egységes frontot akarnak alakítani Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja ellen, és valószínűleg jóváhagyják az első célzott válaszintézkedéseket.
Az Európai Bizottság ma nyújtja be javaslatát azoknak az amerikai termékeknek a listájára, amelyekre többletvámokat vetnek ki, válaszul Donald Trump büntetővámjaira. A tervek szerint amerikai kereskedőknek a hús, a gabonafélék, a bor, a fa és a ruházat, valamint a rágógumit, a fogselyem, a porszívó és a papír után kell majd mélyebben a zsebükbe nyúlniuk. A célba vett amerikai import értéke akár 28 milliárd dollár is lehet – írja a Reuters az Európai Bizottság javaslatai nyomán.
Az Amerikai Egyesült Államok szerdától 25 százalékos behozatali vámmal sújtja az európai acélt, az alumíniumot, az autókat, valamint 20 százalékos úgynevezett viszonossági vám terheli szinte az összes többi árut. Az amerikai elnök importvámjai az EU Egyesült Államokba irányuló exportjának csaknem 70 százalékát érintik, amelyben az autóipar még nincs is benne.
Az ország egyik leghidegebb pontjaként ismert településen mínusz 13,4 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet hétfőre virradóra. A nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Cristina Blaga az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, az április 7-ére virradó éjszaka korábbi hidegrekordja mínusz 10,2 Celsius-fok volt Gyergyóalfaluban, ezt az értéket 1978-ban mértek.
Alacsony hőmérsékleti értékeket mértek az éjszaka és reggel más Kovászna és Hargita megyei településeken is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) közleméye szerint csütörtökig marad a hideg idő, Erdélyben akár mínusz tíz fok is lehet ezen a héten. Az előrejelzés szerint nappal és éjszaka is különösen hideg lesz a következő napokban. A nappali csúcsértékek 2 és 10 Celsius-fok között alakulnak, éjszaka és reggel pedig mínusz 10 fokra is számítani lehet.
A Szászfehéregyházáról induló újabb Via Transilvanica szakasz Brassó megyei szász településeket köt össze, közel 14 közösséget érintve, és teljes hossza 170 km lesz. A Via Transilvanica csapata 20 évre előre tervez, és azt szeretnék, ha a következő két évtizedben a gyalogos útvonal behálózná egész Romániát.
A jelenlegi 1400 km-es szakasz a Suceava megyei Putna kolostortól indul és Szörényvárig tart. Székely Anna, a Tășulesa Egyesület alelnöke a Marosvásárhelyi Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy kiadtak egy biciklivel is végigjárható útikalauzt a már meglévő útvonalra. Az 1400 km-es gyalogtúrát 61 nap alatt lehet megtenni. Adataik szerint tavaly 30 ezer turista ment végig a Via Transilvanica útvonalon, vagy annak valamelyik szakaszán.
A bukaresti Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ ma este 7 órától mozgásszínházi előadásra hívja a közönséget. Góbi Rita táncművész, koreográfus és táncpedagógus előadásának témája az időskori elmagányosodás, amely sok embert, akár a lakosság kétharmadát is érintheti.
Mit tehetünk, ha már csak saját magunkkal beszélgetünk? 2 négyzetméter tehát, amelyen egy táncos, koreográfus és egy bábrendező, közös alkotásában az emlékek és az emlékezés témájával foglalkozik. A szöveg nélküli, mozgásra, gesztusokra és bábszínházi eszközökre épülő előadás célja, hogy humorral és empátiával közelítse meg az időskor, a magány és az emlékek kérdéseit, továbbá, hogy a közönség elgondolkodjon az életszakaszról, ami mindannyiunk életében el fog jönni.
Megnyílt Brassó megyében Románia első napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veştea, a Brassó megyei tanács elnöke.
A beruházást a bukaresti székhelyű, román tőkével működő Sun 3R Green Recycling cég hajtotta végre, értéke 1,5 millió euró. Az automatizált üzem, amelyben egyelőre hét ember dolgozik, Farkasvágón található. Az üzem fotovoltaikus napelemek mellett elektronikai alaplapok feldolgozásával is foglalkozik. A feldolgozott eszközökből egyebek között szilíciumporokat, alumíniumot és rezet nyernek ki.
Az egészségügyi szakemberek elkötelezettségükkel és szakértelmükkel nap mint nap hozzájárulnak a lakosság jóllétéhez és biztonságához - hangsúlyozta Ilie Bolojan ügyvivő államfő az egészség világnapja alkalmából kiadott hétfői üzenetében. Az egészségügyi világnap idei központi témája az Egészséges kezdet, reményteli jövő, amellyel az anyai és újszülöttkori egészség fontosságára akarják ráirányítani a figyelmet.
"Ez a téma is emlékeztet bennünket arra, hogy milyen fontos a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése" - fogalmazott üzenetében Bolojan. Az ügyvivő államfő hozzátette, a születési arányszámokkal, az anyai halálozással és a csecsemőhalandósággal kapcsolatos adatok továbbra is aggasztóan alakulnak Romániában, ezért konkrét intézkedésekre, célzott beruházásokra, valamint az egészségügyi ellátáshoz korlátozottan hozzáférő közösségek folyamatos támogatására van szükség.
Hatósági felügyelet alá helyezték azt a 38 éves férfit, aki a gyanú szerint egy sörösüveget dobott két fiatal felé a Kolozsvári U és a CFR közötti hétfő esti labdarúgó-mérkőzést követően.
A kolozsvári bírósági ügyészség vasárnapi tájékoztatása szerint a férfi ellen garázdaság, valamint ütlegelés és egyéb erőszakos tettek gyanújával vizsgálódnak. Amint a nyomozás során kiderült, a férfi a Kolozsvári U és a CFR közötti hétfő esti labdarúgó-mérkőzést követően a város központi parkjában egy üres sörösüveggel arcon dobott egy személyt, 17-18 napon belül gyógyuló sérüléseket okozva neki.Az ügyészség szerint az incidens a két csapat szurkolói közötti rivalizálással áll kapcsolatban, nem etnikai indíttatású volt.A gyanúsítottat a hatósági felügyelet idejére eltiltották a nyilvános sporteseményeken való részvételtől, és nem közelítheti meg 200 méternél jobban a Kolozsvár Arénát, illetve a CFR-stadiont azokon a napokon, amikor valamelyik csapat játszik ezekben a létesítményekben.A 38 éves férfit szombaton vette őrizetbe a rendőrség.
Az ügyben az eddigi információk alapján hét 25 és 35 év közötti személy, illetve egy 16 éves kiskorú is érintett.
Az európai exporttermékekre kivetett 20 százalékos amerikai vámtarifa aránytalan, indokolatlan és törvénytelen, ennek ellenére az Európai Uniónak a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet szabályainak megfelelő, bár határozott választ kell adnia – véli Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának alelnöke kiemelte: „mi egy szabályokra, nem pedig erőre épülő világrendet szeretnénk”. A beszélgetést csütörtökön rögzítettük.
Megnyílt Brassó megyében, a Prázsmár községhez tartozó Farkasvágón Románia elsõ, napelemeket újrahasznosító üzeme - jelentette be Adrian Vestea, a Brassó megyei tanács elnöke.
Ez nem csupán Románia, hanem egész Kelet-Európa elsõ ilyen üzeme - írja az economica.net. Az üzem fotovoltaikus napelemek mellett elektronikai alaplapok feldolgozásával is foglalkozik. A feldolgozott eszközökbõl egyebek között szilícium porokat, alumíniumot és rezet nyernek ki.
Donald Trump kedden közölte, hogy az Egyesült Államok azonnal további 50 százalékos vámot vet ki a kínai importtermékekre, amennyiben Kína nem vonja vissza az előző héten bevezetett 34 százalékos ellenvámjait.
Peking erre azt válaszolta, hogy Kína kész "a végsőkig harcolni" érdekeiért, amennyiben az amerikai elnök beváltja fenyegetését.
Kína szerdától vezet be 34 százalékos importvámot az amerikai termékekre, válaszul Donald Trump hasonló, múlt heti intézkedésére.
Ha az amerikai elnök beváltja fenyegetését, az Egyesült Államokba bevitt kínai termékek után már 104 százalékos vámot kell fizetni.
Az EU és Kína felelőssége egy egyenlő feltételeken alapuló kereskedelmi rendszer támogatása
Európa és Kína - a világ két legnagyobb piacának - felelőssége egy erős, megreformált, szabad, tisztességes és egyenlő feltételeken alapuló kereskedelmi rendszer támogatása az amerikai vámok által okozott zavarokra reagálva - emelte ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Li Csiang kínai miniszterelnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésében.
A bizottság által közzétett sajtóközleményben az áll, hogy az elnök hangsúlyozta a stabilitás és kiszámíthatóság kulcsfontosságát a világgazdaság szempontjából.
Von der Leyen a jelenlegi helyzet tárgyalásos rendezésére szólított fel, és hangsúlyozta a kereskedelmi feszültségek fokozásának elkerülését.
Kiemelte Kína kulcsszerepét a vámok okozta esetleges kereskedelmi súlypontáthelyeződések kezelésében, különösen azokban az ágazatokban, amelyeket már így is sújt a globális túltermelés.
Az elnök emellett strukturális megoldásokat sürgetett a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozására, valamint az európai vállalatok, termékek és szolgáltatások számára a kínai piacra való jobb hozzáférés biztosítása érdekében.
Megjelentek az első repedések az amerikai konzervatív táborban Donald Trump vámintézkedései miatt
A vámok egyre inkább elidegenítik a nagyvállalatok vezetőit, de konzervatív influencerek és republikánus törvényhozók is nyíltan kétségbe vonják az elnök kereskedelmi stratégiáját, amely vad kilengéseket váltott ki a piacokon.
A JPMorgan Chase vezérigazgatója, Jamie Dimon figyelmeztette a részvényeseket, hogy a vámok „lelassítják a növekedést”. Ben Shapiro podcaster arra figyelmeztetett, hogy az elnök nemzetközi kereskedelemről alkotott elképzelése „téves”. Ted Cruz texasi republikánus szenátor pedig kijelentette, hogy a vámstratégia „óriási kockázattal” jár.
A Washington Post szerint a kritikák az első jelei annak, hogy az amerikai elnök kereskedelmi háborúja által okozott gazdasági zűrzavar maradandó politikai sebeket hagyhat az elnökön.
