Ma délután szavaz a román parlament az új kabinet beiktatásáról, miután délben véget érnek az utolsó miniszterjelölti meghallgatások.
A szakbizottsági interjúk délelőtt kilenc és dél között zárulnak le. Hétfőn már a kabinet 13 tagja sikeresen átesett a meghallgatáson, és mindannyian megkapták a támogató avizót.
Délután két órától ül össze a parlament két háza. Luca Niculescu kijelölt miniszterelnöknek fél órája lesz a kormányprogram és a 18 tagú csapat bemutatására, amelyet a szociáldemokraták és független miniszterek alkotnak. A sikeres beiktatáshoz legalább 233 támogató szavazatra van szükség.
A kormány átmenetele szinte biztosra vehető, mivel a miniszterelnök már politikai megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel (UDMR). Ha a parlament bizalmat szavaz, az új kormánytagok még ma letehetik a hivatali esküt Nicușor Dan államfő előtt.
Közben a liberálisok soraiban is feszült a hangulat az új kabinet külső támogatása miatt
Valeriu Iftime, a PNL Botoșani megyei elnöke szerint az ellenzékbe vonulás nem kellemes helyzet, de ma Romániát kormányozni legalább annyira kellemetlen.
A politikus elmondta, hogy a jelenlegi politikai elégedetlenségért az elmúlt 30 év rossz kormányzása a felelős, ami a populizmus megerősödéséhez vezetett. Iftime hangsúlyozta: a PNL-nek a stabilitás érdekében be kell szavaznia a Niculescu-kormányt, hogy az ország elkerülje az előrehozott választásokat és a politikai válság elmélyülését.
Az ellenzékbe vonuló USR máris a 2028-as választásokra készül
Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a Temes megyei pártkonferencián kijelentette: az ellenzéki szerep miatt az USR lesz a hatalomra lépő PSD és az alárendelt intézmények első számú célpontja. Fritz szerint a siker kulcsa egy új, a PNL-vel és a civil szférával közös reformpárti pólus kiépítése, amivel megnyerhetik a 2028-as választásokat.
A temesvári városvezetés közölte, hogy a PSD nyomása ellenére folytatják a fejlesztéseket, és megvédik a régiót a szociáldemokrata befolyástól. Az USR a belső sorok rendezésére október 31-én Temesváron tart tisztújító kongresszust.
Volodimir Zelenszkij az amerikai szenátorok előtt kijelentette, hogy a Pentagon visszatartja az európaiak által már kifizetett rakétaszállítmányokat, amelyek Pete Hegseth védelmi miniszter aláírására várnak.
Az ukrán elnök szerint az európai szövetségesek készek lennének saját készleteikből Patriot rakétákat átadni, ám Washington ehhez sem adja meg a szükséges engedélyt, ami szerinte egyértelműen politikai döntés a támogatások lassítására.
Kijev emellett azzal is vádolja az USA-t, hogy leállította a létfontosságú titkosszolgálati adatok megosztását és korlátozza a katonai Starshield műholdas rendszer használatát. Washington tagadja a vádakat.
A feszültség hátterében az áll, hogy Donald Trump élesen bírálja Kijevet az orosz olajfinomítók elleni támadások miatt, amelyek szerinte üzemanyaghiányhoz és áremelkedéshez vezetnek a világpiacon.
A Wall Street Journal információi szerint Vlagyimir Putyin a november 18-19-i, sencseni APEC-csúcson javasolt háromoldalú találkozót az ukrajnai konfliktus lezárásáról.
Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítete a felvetést, jelezte, hogy hivatalos megállapodás vagy konkrét napirend még nincs, és Kijev nélkül nem lehet lezárni a háborút.
Donald Trump ugyanakkor leszögezte: ha létrejön a csúcs, az nem Ukrajnáról, hanem a denuklearizációról fog szólni. Az amerikai elnök ismét bírálta Volodimir Zelenszkijt, és kijelentette, hogy Ukrajnának vezetőváltásra lenne szüksége. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint egy ilyen találkozó csak bátorítaná Putyint a háború folytatására.
Az RMDSZ hat hónapra szóló támogatási megállapodást ír alá Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel - jelentette be ma Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor a parlamentben adott sajtónyilatkozatában elmondta, az áprilisig vagy májusig szóló megállapodás rövid és egyszerű lesz, tartalmát pedig az aláírás után hozzák nyilvánosságra.
A dokumentum a költségvetés-kiigazításra, a jövő évi költségvetésre, a hiánycél betartására és a pénzügyi egyensúly megőrzésére vonatkozó vállalásokat tartalmaz. Ugyanakkor a megállapodás két pontja az etnikai kisebbségek, a magyar közösség jogait érinti. 'Szerepel benne, hogy meg kell őrizni mindazt, amit az anyanyelvi oktatás és az egyéb jogok terén eddig sikerült kivívnunk' - fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke rámutatott, Romániának mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége, mert az elhúzódó politikai válság már a közszolgáltatások és egyes közintézmények finanszírozását is veszélyezteti. Az emelkedő energiaárak miatt a kiszolgáltatott helyzetben lévők kormányzati támogatásra szorulnak, miközben az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus következményei Romániát is érintik.
Kelemen Hunor közölte azt is, hogy az államtitkári és prefektusi tisztségekről nem tárgyalt Luca Niculescuval. Ha a kijelölt miniszterelnök egyeztetni kíván ezekről, az RMDSZ kész a párbeszédre; ellenkező esetben a szövetség által támogatott tisztségviselők távoznak posztjukról. 'Nincsen ezzel semmi probléma' - tette hozzá a szövetségi elnök.
Ma délután szavaz a román parlament az új kabinet beiktatásáról, miután délben véget érnek az utolsó miniszterjelölti meghallgatások.
A szakbizottsági interjúk délelőtt kilenc és dél között zárulnak le. Hétfőn már a kabinet 13 tagja sikeresen átesett a meghallgatáson, és mindannyian megkapták a támogató avizót.
Délután két órától ül össze a parlament két háza. Luca Niculescu kijelölt miniszterelnöknek fél órája lesz a kormányprogram és a 18 tagú csapat bemutatására, amelyet a szociáldemokraták és független miniszterek alkotnak. A sikeres beiktatáshoz legalább 233 támogató szavazatra van szükség.
A kormány átmenetele szinte biztosra vehető, mivel a miniszterelnök már politikai megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel (UDMR). Ha a parlament bizalmat szavaz, az új kormánytagok még ma letehetik a hivatali esküt Nicușor Dan államfő előtt.
Közben a liberálisok soraiban is feszült a hangulat az új kabinet külső támogatása miatt
Valeriu Iftime, a PNL Botoșani megyei elnöke szerint az ellenzékbe vonulás nem kellemes helyzet, de ma Romániát kormányozni legalább annyira kellemetlen.
A politikus elmondta, hogy a jelenlegi politikai elégedetlenségért az elmúlt 30 év rossz kormányzása a felelős, ami a populizmus megerősödéséhez vezetett. Iftime hangsúlyozta: a PNL-nek a stabilitás érdekében be kell szavaznia a Niculescu-kormányt, hogy az ország elkerülje az előrehozott választásokat és a politikai válság elmélyülését.
Az ellenzékbe vonuló USR máris a 2028-as választásokra készül
Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a Temes megyei pártkonferencián kijelentette: az ellenzéki szerep miatt az USR lesz a hatalomra lépő PSD és az alárendelt intézmények első számú célpontja. Fritz szerint a siker kulcsa egy új, a PNL-vel és a civil szférával közös reformpárti pólus kiépítése, amivel megnyerhetik a 2028-as választásokat.
A temesvári városvezetés közölte, hogy a PSD nyomása ellenére folytatják a fejlesztéseket, és megvédik a régiót a szociáldemokrata befolyástól. Az USR a belső sorok rendezésére október 31-én Temesváron tart tisztújító kongresszust.
A bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban lépett fel június 7-én, pünkösd szombatján Pálúr János, a Budapest-fasori Református Templom orgonistája,…
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai Intézet 12 megye folyóira. Az érintett megyék: Hunyad, Bihar, Kolozs, Fehér, Hargita,…
A bukaresti ingatlannal rendelkező parlamenti képviselők nem számolhatnák el a fővárosi szállásukért fizetett bérleti díjat, ha elfogadják Ciprian Șerban képviselőházi…
Spanyolországban 50 százalékkal nőtt a szervdonációk száma az elmúlt évtizedben – derült ki a nemzeti transzplantációs szervezet (ONT) jelentéséből. A…
Parajdon folyamatosan üzemeltetnek tíz nagy teljesítményű szivattyút, hogy megakadályozzák a Korond-patak további sóval való fertőzését. A sóbánya fölötti részen kiszivattyúzzák…
A kormányprogram nagy része elkészült, de sem a deficitcsökkentési csomaggal, sem a kormányprogrammal nem lehet haladni addig, amíg nincs miniszterelnök-jelölt…
Hétfőn kora reggel Irán újabb rakétatámadást indított Izrael ellen, órákkal azután, hogy az Izraeli Védelmi Erők bejelentették, hogy föld-föld rakétabázisokat…
Nicușor Dan államelnök hétfőn az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőivel találkozott.
Ma újra tárgyalóasztalhoz ülnek a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ vezetői, hogy folytassák a kormányalakítási egyeztetéseket, valamint kidolgozzák a költségvetési hiány csökkentésére irányuló fiskális intézkedési tervet.
Buzău polgármestere, Constantin Toma, vasárnap azt nyilatkozta a Digi24-nek: nem hiszi, hogy a PSD részt venne a következő kormányban. Elmondása szerint a párt döntéshozói sorában nincs meg a hajlandóság a kormányzásra.
A bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban lépett fel június 7-én, pünkösd szombatján Pálúr János, a Budapest-fasori Református Templom orgonistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona- és improvizáció tanára. A román fővárosban immár ötödik alkalommal megrendezett Cantus Ecclesiae Nemzetközi Orgonafesztiválon egy saját alkotást, valamint egy Ott Rezső, egy Charles-Marie Widor és egy Maurice Duruflé szerzeményt adott elő. Adásunkban vele beszélget Borbély Tamás.
Pálúr János orgonaművész 1967-ben született Budapesten. Tanulmányait Baróti István, Lehotka Gábor és Olivier Latry tanítványaként folytatta a budapesti Zeneakadémián és a Párizsi Konzervatóriumban. Még diákéveiben megnyerte a mecheleni Flor Peeters, illetve a budapesti Gárdonyi Zoltán emlékverseny első díját, majd franciaországi tanulmánya végén a Párizsi Előadói Nagydíjat és a párizsi nemzetközi orgonaverseny kortárs zenei különdíját is. 2013-ban Károli Emlékérmet kapott, 2017-ben pedig a Liszt-díj állami kitüntetéssel ismerték el csaknem 30 éves művészi pályafutását.
Európa 17 országában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Oroszországban, Ausztráliában és Dél-Koreában adott hangversenyeket. Huszonhat CD-t készített négy kiadónál. Ötszáz YouTube felvétele eddig 850-ezernél is több megtekintést vonzott.
Legfőbb szívügyének az egyházzenét gazdagító improvizációt tekinti, amelynek páratlan nyugat-európai hagyományát a legmagasabb színvonalon szeretné meghonosítani.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai Intézet 12 megye folyóira. Az érintett megyék: Hunyad, Bihar, Kolozs, Fehér, Hargita, Kovászna, Szeben, Suceava, Neamț, Bákó, Vrancea és Buzău.
A szakemberek szerint szerda reggel 9 óráig nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki, és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet az említett megyék területén.
A tájékoztatás szerint az árvízveszély fokozottabb Kolozs és Fehér megye kisebb folyóin.
Romániában az idei szezonban az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermését várják, ami azt jelenti, hogy az ország a következő mezőgazdasági évben Európa egyik vezető búzaexportőrévé léphet elő. Az Argus Media elemzői szerint az idei szezonban a búzatermés elérheti a 12,2 millió tonnát, szemben a tavalyi 10,2 millió tonnával.
A növekedés elsősorban a hektáronkénti hozamok javulásának és a vetésterület növekedésének köszönhető. Románia jelentősége a búza világpiacán is megnőtt, amit az is mutat, hogy a CME Group amerikai tőzsdei szolgáltató a romániai és bulgáriai kikötői gabonaárakat használja a Fekete-tenger térségéből származó búzával való új határidős kereskedésben.
Az Európai Bizottság adatai szerint idén áprilisig Románia búzakivitele már meghaladta Franciaországét, amely tavaly a bőséges csapadék miatt szenvedett el terméskiesést.
A bukaresti ingatlannal rendelkező parlamenti képviselők nem számolhatnák el a fővárosi szállásukért fizetett bérleti díjat, ha elfogadják Ciprian Șerban képviselőházi elnök törvényjavaslatát.
A szociáldemokrata politikus elmondta, hogy tervezete szerint nem számolhatják el a bérleti díjat azok a parlamenti képviselők vagy szenátorok sem, akiknek a házastársa rendelkezik ingatlannal a fővárosban. „Ez erkölcsi kérdés” – tette hozzá az alsóház elnöke.
A politikus elmondta, hogy a sajtó jelzései után érezte szükségét a törvénymódosításnak, amellyel egyetért a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu is.
Spanyolországban 50 százalékkal nőtt a szervdonációk száma az elmúlt évtizedben - derült ki a nemzeti transzplantációs szervezet (ONT) jelentéséből.
A tájékoztatás szerint, míg 2014-ben még 1682-en adományozták oda szerveiket haláluk után, addig 2024-ben már 2562-en határoztak erről, amelynek köszönhetően több mint 6400 átültetés valósulhatott meg.
Évtizedes összehasonlításban a felajánlások száma meghaladta a 23 ezret, az elvégzett beavatkozások száma pedig közelít az 53 ezerhez.
Spanyolországban 2024-ben egymillió lakosra vetítve 32 fő volt a szervadományozók aránya, míg tíz évvel később elérte az 52-őt. Az európai átlag ennek kevesebb mint a fele, 22,9.
A dél-európai ország több mint 30 éve tartja vezető helyét a világon mind a szervadományozásban, mind az átültetésben, évről-évre megdöntve saját rekordját.
A jelentés felhívta a figyelmet a kórházi donációs koordinátorok munkájának jelentőségére is, kiemelve, hogy nekik köszönhetően a donorok 38 százaléka olyan egészségügyi intézményből került ki, ahol nem végeznek transzplantációt. Tíz év alatt 62 százalékkal nőtt a felajánlások száma ezekből a kórházakból, így lehetővé téve több mint 11 ezer vesetranszplantációt, 5000 máj-, 1700 tüdő-, 1000 szív-, csaknem 300 hasnyálmirigy-, és 13 bélátültetést.
Parajdon folyamatosan üzemeltetnek tíz nagy teljesítményű szivattyút, hogy megakadályozzák a Korond-patak további sóval való fertőzését. A sóbánya fölötti részen kiszivattyúzzák az édesvizet, és a sóbánya alatti területen engedik vissza a Korond-patakba, megakadályozva ezáltal, hogy az édesvíz sóval érintkezzen. A szivattyúzás a patak elterelésén dolgozó céget is segíti a munkában, mivel a víz nem mossa tovább a területet.
Az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) szakemberei sűrűn ellenőrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét. A hétfő délutáni laboratóriumi elemzések szerint a folyóvizek sótartalma az összes ellenőrzött szakaszon továbbra is magas. Ez a Maros magyarországi szakaszát is érinti, ezért tájékoztatták a veszélyről a budapesti hatóságokat.
A kormányprogram nagy része elkészült, de sem a deficitcsökkentési csomaggal, sem a kormányprogrammal nem lehet haladni addig, amíg nincs miniszterelnök-jelölt - jelentette ki hétfő este az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunort a kormányalakítási tárgyalások állásáról kérdezték a Digi24 stúdiójában.
A politikus elmondta, hogy a kormányzásra készülő pártok eddig sokat vitatkoztak a deficitcsökkentési csomagról, az adóreform egészéről és az új kormányra váró legsürgősebb intézkedésekről. Politikai egyeztetések is zajlottak arról, hogyan kellene működnie a koalíciónak. De nem sikerült eljutni odáig, hogy kit javasolna a koalíció miniszterelnöknek. „Kell lennie egy javaslatnak a tarsolyunkban, amikor az államfő konzultációra hívja a pártokat. A jelölt hiánya voltaképpen azt jelenti, hogy nincs senki ebben a pillanatban, aki vállalná a miniszterelnöki tisztséget, mindazzal a felelősséggel, ami ezzel jár” – magyarázta Kelemen.
Elmondta, hogy a koalícióban tárgyaltak már a mandátum közbeni miniszterelnök-cseréről, vagyis a korábban már alkalmazott rotáció lehetőségéről, és felmerült egy technokrata miniszterelnök is. „Az összes politikai lehetőséget kimerítettük” – tette hozzá. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy körvonalazódni fog egy megoldás, és ezen a héten az államfő nevesíteni fogja a miniszterelnök-jelöltet, jövő hét elején pedig a parlament szavazhat az új kormányról.
Hangsúlyozta, hogy nem egy technokrata miniszterelnök-jelöltnek, hanem egy politikusnak kellene kormányt alakítania. Az előbbi megoldásnak ugyanis az lenne az üzenete, hogy a politikusok megfutamodtak a felelősség elől, pedig a kampány idején éppen a kormányzáshoz kérték az emberek szavazatát.
Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a RADOR, a román közszolgálati rádió hírügynöksége, amely 1990 tavaszán jött létre azzal a céllal, hogy gyors, pontos és sokoldalú hírekkel szolgálja a hazai közönséget. Azóta is a legnagyobb romániai médiafigyelő központként működik: több mint 50 rádió- és tévécsatorna, valamint több száz külföldi sajtótermék anyagát dolgozza fel nap mint nap. Hírszolgáltatása kiterjed belföldi és helyi hírekre, nemzetközi sajtószemlékre, tematikus hírösszefoglalókra és egyedi igényekre szabott médiafigyelésekre.
A www.rador.ro honlapon megjelent tájékoztatás szerint a RADOR hírügynökség általános hírfolyama egy olyan sokoldalú belföldi tudósítói hálózatra épül, amelynek gerincét a Román Rádió főcsatornája (Radio România Actualități) munkatársai képezik, de kiemelkedő a helyi hírszolgáltatása is, hiszen hírfolyamában rendszeresen megjelennek a közszolgálati rádió kilenc regionális stúdiójának anyagai is.
A RADOR 15 nyelven figyeli a nemzetközi írott sajtót. Adatbázisában több mint 400 sajtótermék szerepel, ezek gyakorlatilag lefedik Európát, Észak- és Latin-Amerikát, részben Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát is.
Hétfőn kora reggel Irán újabb rakétatámadást indított Izrael ellen, órákkal azután, hogy az Izraeli Védelmi Erők bejelentették, hogy föld-föld rakétabázisokat támadtak Közép-Iránban. Az izraeli hadsereg azt is közölte, hogy csapást mért a Kudsz Erőkhöz tartozó parancsnoki központokra. Ez az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egyik ága, amely Irán külföldi erőit irányítja. Az izraeli hatóságok szerint a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka folyamán végrehajtott csapások legalább öt ember halálát okozták, és több mint százan megsebesültek. Amikor vasárnap késő este arról kérdezték, hogyan tervezi a helyzet deeszkalációját, Donald Trump amerikai elnök azt mondta: „néha a harcot végig kell harcolni”. Salamon Márton Lászlóval, a tel-avivi Román Kulturális Intézet igazgatójával Szőcs Levente beszélgetett.
Nicușor Dan államelnök hétfőn az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőivel találkozott.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője a tanácskozás elején kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedéscsomag sajtóban kiszivárogtatott megszorító intézkedései elfogadhatatlanok. Az elnöki hivatal által közölt felvételek szerint Hossu leszögezte: az Alfa Kartell, de valószínűleg a többi szakszervezet is azon a véleményen van, hogy ezek a megszorító intézkedések elfogadhatatlanok, és nem értenek egyet azzal, hogy elhirtelenkedett döntésekkel bérpótlékokat szüntessenek meg és béreket csökkentsenek, ami a gyorsan emelkedő infláció miatt már legyengült vásárlóerő további gyengüléséhez vezetne. Hossu hangsúlyozta: az ilyen fontos és radikális intézkedések meghozatala előtt a szociális partnerekkel is tanácskozni kell.
Ma újra tárgyalóasztalhoz ülnek a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ vezetői, hogy folytassák a kormányalakítási egyeztetéseket, valamint kidolgozzák a költségvetési hiány csökkentésére irányuló fiskális intézkedési tervet.
Az új kormány megalakulása azért sürgető, mivel június 20-án lejár a jelenlegi kormány ideiglenes mandátuma, és ugyanaznap Bukarestnek be kell nyújtania egy hiteles hiánycsökkentési tervet az Európai Bizottság felé.
Buzău polgármestere, Constantin Toma, vasárnap azt nyilatkozta a Digi24-nek: nem hiszi, hogy a PSD részt venne a következő kormányban. Elmondása szerint a párt döntéshozói sorában nincs meg a hajlandóság a kormányzásra.
Bírálta ugyanakkor a PSD vezetői által erőltetett rotációs rendszert a kormány élén. Szerinte mielőbb szükség van egy kiválasztott, felelősségteljes miniszterelnökre, akit mindenki támogat. A polgármester kiemelte: Románia "reménytelen helyzetben" van, azonnali együttműködésre van szükség – se feltételek, se halogatás nem fér bele.
A bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban lépett fel június 7-én, pünkösd szombatján Pálúr János, a Budapest-fasori Református Templom orgonistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona- és improvizáció tanára. A román fővárosban immár ötödik alkalommal megrendezett Cantus Ecclesiae Nemzetközi Orgonafesztiválon egy saját alkotást, valamint egy Ott Rezső, egy Charles-Marie Widor és egy Maurice Duruflé szerzeményt adott elő. Adásunkban vele beszélget Borbély Tamás.
Pálúr János orgonaművész 1967-ben született Budapesten. Tanulmányait Baróti István, Lehotka Gábor és Olivier Latry tanítványaként folytatta a budapesti Zeneakadémián és a Párizsi Konzervatóriumban. Még diákéveiben megnyerte a mecheleni Flor Peeters, illetve a budapesti Gárdonyi Zoltán emlékverseny első díját, majd franciaországi tanulmánya végén a Párizsi Előadói Nagydíjat és a párizsi nemzetközi orgonaverseny kortárs zenei különdíját is. 2013-ban Károli Emlékérmet kapott, 2017-ben pedig a Liszt-díj állami kitüntetéssel ismerték el csaknem 30 éves művészi pályafutását.
Európa 17 országában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Oroszországban, Ausztráliában és Dél-Koreában adott hangversenyeket. Huszonhat CD-t készített négy kiadónál. Ötszáz YouTube felvétele eddig 850-ezernél is több megtekintést vonzott.
Legfőbb szívügyének az egyházzenét gazdagító improvizációt tekinti, amelynek páratlan nyugat-európai hagyományát a legmagasabb színvonalon szeretné meghonosítani.
