A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt bonyolít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
A mai műsor vendége BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakának oktatóját, Benedek István közösségimédia-szakértő – akit Rácz Éva kérdezett arról, hogyan is maradhatnak a fiatalok de talán az idősebbek is “biztonságban a neten” - tartsanak velünk!
Műsorunk következő részében azt vizsgáljuk meg az utóbbi két évben végzett magyarországi illetve nemzetközi kutatások eredményein keresztül, hogy melyek azok a veszélyek amelyeknek a fiatalkorúak ki vannak téve az online térben – milyen természetűek ezek a veszélyek, hogyan ismerhetjük fel őket – mit tehetünk a gyakorlatban? Az internet nem az ellenség. De a vakon használt internet igen. A cél nem az, hogy a gyerekek ne legyenek online — hanem hogy biztonságban legyenek ott. Ehhez nem elég az államra vagy az iskolára várni. Szükség van a szülőkre. És magára a kamaszra is.
Felhasznált felmérések: *Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: Digital Parenting Magyar gyerekek, képernyőidő, cyberbullying, 2025 *Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: InternetMOST Magyar kamaszok motivációi, biztonságérzet 2024–25 *WHO/HBSC: Problémás közösségimédia-használat *Európai Parlament : Eurobarometer EU-s fiatalok médiafogyasztása, 2025 *Saferinternet.at : Platformhasználat, 11–17 évesek, 2025
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A kubai külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben utasította el az amerikai kérelmet, „szégyentelennek” nevezve azt, hogy a nagykövetség olyan ellátást igényel, amely a lakosság számára nem elérhető az ország súlyos energiaválsága közepette.
Washington az elmúlt hónapokban jelentősen korlátozta Kuba olajellátását, többek között vámfenyegetésekkel és a venezuelai import visszaszorításával, miközben a szigetország villamosenergia‑termelése nagymértékben függ az olajtól.
Olaszországban március 23-án és 24-én tartanak népszavazást az igazságügyi reformról, amely alapjaiban írja át az olasz igazságszolgáltatás szervezeti felépítését. A reform központi elemei alkotmányos szintű változtatások, legfontosabb része a bírói és az ügyészi karrier szétválasztása. Ennek célja, hogy csökkentse az igazságszolgáltatáson belüli csoportosulások, a politikai érdekcsoportok befolyásolását.
A referendum kérdése erőteljes belpolitikai vitát kavar Olaszországban. A jobboldali párok azzal érvelnek, hogy csak így lehet véget vetni az évtizedek óta tartó bírói önkénynek, az úgynevezett vörös tógák hatalmának. Az ellenzék szerint az új rendszer meggyengíti a bírói függetlenséget és kiszolgáltatottá teszi az ügyészeket a mindenkori hatalomnak.
A voksolás egyfajta bizalmi szavazás a kormányról. Győzelem esetén Giorgia Meloni miniszterelnök megerősödik a jövő évi választások előtt; vereség esetén az ellenzék „vérszemet kap”.
Mintegy négymillió ember juthat jobb minőségű ivóvízhez és 2,3 millióan csatlakozhatnak a szennyvíztisztító rendszerekhez – nyilatkozta Dragoș Pîslaru, a Román Vízügyi…
Az alkotmánybíróság ma, jövő szerdára, azaz február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról. Ez már…
Bukarestben jelenleg két kiállításon lehet megtekinteni a modern magyar festészet bölcsőjének számító 130 éves nagybányai festőiskola alkotásait. A Román Nemzeti…
A bukaresti törvényszék hétfőn elutasította Călin Georgescu fellebbezését, és elrendelte a volt államfőjelölt ellen legionárius propaganda vádjával indult büntetőper alapfokú…
A miniszterelnök szerint nem lehet tudni, hogy Románia recesszióba lép‑e, de a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések elkerülhetetlenül gazdasági zsugorodást…
Készültségi állapot lépett életbe Curtea de Argeșben, miután a vezetékes vízben Clostridium perfringens baktériát mutattak ki. A megyei vészhelyzeti bizottság…
A Japán Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi jelentőségű győzelmet aratott tegnap az előrehozott alsóházi választáson, egymaga megszerezve a képviselői helyek…
Hongkongban 20 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság Jimmy Lai médiavállalkozót és demokráciaaktivistát nemzetbiztonsági bűncselekmények, köztük külföldi erőkkel való összejátszásra irányuló…
Összeesküvés miatt hat év, illetve propagandatevékenység címén további másfél év börtönbüntetésre ítélték Iránban a Nobel-békedíjas Nargesz Mohammadit – közölte az…
Az állampolgárság ellenőrzésének szigorításáról szóló amerikai választási szabályok elfogadására szólította fel Donald Trump amerikai elnök a kongresszus republikánus tagjait. Az…
Románia meghívást kapott február 19-ére Washingtonba a Béketanács első ülésére, a részvételről azonban csak az amerikai partnerekkel folytatott egyeztetések után…
Mintegy négymillió ember juthat jobb minőségű ivóvízhez és 2,3 millióan csatlakozhatnak a szennyvíztisztító rendszerekhez - nyilatkozta Dragoș Pîslaru, a Román Vízügyi Szövetség második alkalommal megrendezett, az ágazat kiválóságait elismerő gáláján. A miniszter elmondta, hogy majdnem 10 ezer kilométer vízvezetéket, valamint további 10 ezer kilométer csatornahálózatot építenek ki vagy korszerűsítenek a közeljövőben európai uniós és hazai forrásokból. Ez összesen csaknem 20 ezer kilométernyi új vagy felújított infrastruktúrát jelent.
A Román Vízügyi Szövetség gáláján a víz- és csatornaszolgáltatók, iparági vezetők, szakértők, technológiai beszállítók, valamint az egyetemek és a közintézmények képviselői vettek részt. A gála célja, hogy bemutassa azokat a projekteket és kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak az infrastruktúra korszerűsítéséhez, a szolgáltatások minőségének javításához, valamint a fenntarthatósághoz és az éghajlati alkalmazkodáshoz. A Román Vízügyi Szövetség 1995-ben alakult, és országos szakmai szervezetként képviseli a romániai víz- és szennyvízágazatot, valamint fórumot biztosít a szakmai párbeszédhez és tapasztalatcseréhez.
Az alkotmánybíróság ma, jövő szerdára, azaz február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
Ez már az ötödik halasztás ebben az ügyben, miközben Románia egy nappal a határidő előtt áll, és több mint 230 millió eurót kockáztat a helyreállítási tervben vállaltak nem teljesítése miatt.
Mint ismert, a mostani rendszer lehetővé teszi, hogy a bírák és ügyészek jóval a többi alkalmazott előtt vonuljanak nyugdíjba, és járandóságuk akár a fizetésükkel is megegyezzen.A Lia Savonea vezette legfelsőbb bíróság azt kérte az alkotmánybíróságtól, forduljon az Európai Unió Bíróságához az ügyben. Ha ezt elfogadják, a döntés akár hónapokkal is elhalasztható.
Bukarestben jelenleg két kiállításon lehet megtekinteni a modern magyar festészet bölcsőjének számító 130 éves nagybányai festőiskola alkotásait. A Román Nemzeti Szépművészeti Múzeumban tavaly szeptembertől február 28-ig nyitva tartó, száz műalkotást felvonultató tárlat fókuszában többnyire Klein József munkái állnak. A bukaresti Liszt Intézetben február 5-én nyílt és március 15-ig megtekinthető kiállítás ugyancsak a Nagybányai Megyei Szépművészeti Múzeum gazdag gyűjteményéből kínál reprezentatív válogatást: harminc festmény, grafika és szobrászati alkotás segítségével tárja fel a művésztelep első száz évének lenyűgöző ívét.
A Nagybánya művészete 130 (1896–2026) című kiállítás a művésztelep alapítóinak és meghatározó mestereinek munkáit vonultatja fel: így Hollósy Simon, valamint a kolónia társalapítói Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Réti István alkotásait, de a későbbi korszakok kiemelkedő művészeit is.
A tárlat megnyitóján járt Borbély Tamás, aki a kiállítást megnyitó Kósa András Lászlót, a bukaresti Liszt Intézet igazgatóját, Strébeli Róbertet, a tárlat kurátorát, a nagybányai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatóját, Brendus Rékát, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetőjét, valamint Sóos Zoltánt, a nagybányai művésztelep kutatóját, Marosvásárhely polgármesterét kérte mikrofonhoz.
Az AP által közölt adatok szerint Oroszország januárban mindössze 393 milliárd rubelt szedett be az energiaszektorból, ami mindössze a harmada az egy évvel korábbinak, és a legalacsonyabb szint a Covid-válság óta. A visszaesés oka az Egyesült Államok és az Európai Unió új szankciócsomagja, valamint az orosz olajat szállító „árnyékflotta” elleni fellépés.
A szankciók miatt az orosz olaj jelentős árengedménnyel kel el, és egyre több tanker torlódik fel a tengeren. Eközben az orosz gazdaság növekedése gyakorlatilag megállt, a Kreml pedig adóemelésekkel és banki hitelekkel próbálja betömni a költségvetési lyukakat.
Szakértők szerint, ha a bevételek tovább csökkennek, Moszkva kénytelen lehet visszafogni a háborús kiadásokat.
Közben az orosz külügyminiszter felrótta az Egyesült Államoknak, hogy nem tartja magát az ukrajnai konfliktus megoldását szolgáló alapelvekhez, amelyekről tavaly augusztusban Alaszkában megállapodott Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök.
Szergej Lavrov a TV BRICS televíziónak adott hétfői interjúban beszélt erről, hangsúlyozva, hogy Oroszország készen áll a teljes körű, kölcsönös előnyökkel járó együttműködésre az Egyesült Államokkal.
„A gyakorlatban azonban ennek épp az ellenkezője történik” – tette hozzá az orosz külügyminiszter. Lavrov szerint az USA gazdasági dominanciára törekszik az energiaszektorban, szankciókkal és nyomásgyakorlással akadályozza Oroszországot, illetve próbál másokat eltántorítani attól, hogy jó áron Oroszországtól vásároljanak energiahordozókat. Emiatt Moszkva nem lát perspektívát a kétoldalú együttműködésben.
A bukaresti törvényszék hétfőn elutasította Călin Georgescu fellebbezését, és elrendelte a volt államfőjelölt ellen legionárius propaganda vádjával indult büntetőper alapfokú tárgyalásának megkezdését.
A fellebbezésről eredetileg pénteken kellett volna döntenie a törvényszék kéttagú tanácsának, a bírák azonban nem jutottak közös álláspontra, ezért egy harmadik bírót is bevontak az eljárásba. Az utóbbi szavazata döntött a fellebbezés elutasítása és az alapfokú tárgyalás megkezdése mellett, így a háromtagú testület jogerős határozatot hozott.
A bukaresti első kerületi bíróság tavaly december 9-én elutasította a volt államfőjelölt ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják. Georgescu megfellebbezte a bíróság határozatát.
A volt elnökjelölt ellen tavaly július 2-án emelt vádat a legfőbb ügyészség népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért és háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvános népszerűsítése, valamint fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő nézetek és tanok nyilvános népszerűsítésének folytatólagosan elkövetett bűncselekménye miatt.
A miniszterelnök szerint nem lehet tudni, hogy Románia recesszióba lép‑e, de a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések elkerülhetetlenül gazdasági zsugorodást okoznak. Ilie Bolojan a Digi24-nek adott hétfő esti interjúban hangsúlyozta: minden országban megfigyelhető, hogy a deficitkorrekció visszafogja a gazdaságot, a kérdés csak az, milyen mértékben és mennyi ideig.
Bolojan szerint a lényeg az, hogy a visszaesés ne legyen tartós, és néhány negyedév után már látható legyen az import csökkenése, az export növekedése és az infláció mérséklődése.
Arra a kérdésre, hogy az év végére várható‑e gazdasági növekedés, a kormányfő úgy fogalmazott: erre lehet számítani, mivel a kabinet célja a kiadások visszafogása mellett a beruházások magas szinten tartása, amit az uniós források is támogatnak.
A miniszterelnök arról is beszélt a hétfő esti tévéinterjúban, hogy fontos hetek következnek, amelyekben kiderül, mennyire működőképes ez a koalíció. Arra a kérdésre, hogy a koalíció képes-e hozni azokat az eredményeket, amelyekért létrejött, Ilie Bolojan azt válaszolta: a választ a következő hetek adják majd meg, amikor a kormánynak a parlament elé kell terjesztenie a költségvetést, és el kell fogadnia a közigazgatási reformról, illetve a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló csomagot.
„Ezeknek a végső változata, a gyakorlatba ültetésük módja, a következetesség a támogatásukban, a helyi önkormányzatokhoz való viszonyulás és a többi felmerülő esetleges probléma mind egyértelmű jelzést fog adni arról, hogy továbbvihető-e ez a koalíció” – a liberális pártelnök.
Hozzátette, ha vannak is eltérő álláspontok bizonyos témákban, a kormányprogram a koalíciós pártokat összekötő egyfajta szerződésként működik, és amíg ehhez tartják magukat, jó irányba halad az ország.
Tegnap működött a koalíció. A szenátus elutasította a szélsőjobboldal három egyszerű indítványát. Nem ment át sem az EU–Mercosur megállapodást bíráló dokumentum, sem az Ilie Bolojan ügyvivő oktatási miniszter, sem pedig Radu Miruță védelmi miniszter elleni indítvány.
Az utóbbi indítványt kísérte nagyobb figyelem, tekintve a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szociáldemokrata Párt bonyolult kapcsolatát. Tavaly decemberben a szociáldemokraták támogatásával fogadták el az USR környezetvédelmi minisztere, Diana Buzoianu elleni indítványt.
Közben kedd délelőttre országszerte több mint 1300 polgármesteri hivatalban hirdettek figyelmeztető sztrájkot. A helyi önkormányzati alkalmazottak elégedetlenek a Bolojan-kormány által bejelentett intézkedésekkel. Az önkormányzati alkalmazottak szakszervezetének (SCOR) elnöke, Dan Cârlan az Agerpresnek elmondta: a tiltakozó akciót szolidaritásból időzítették ma délelőttre, amikor a községi polgármesterek találkoznak Ilie Bolojan kormányfővel.
A parlamentben tartott összejövetelen a miniszterelnök a helyi közigazgatás hatékonyabbá tételét szorgalmazta. Felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok költségeinek mintegy 80 százalékát eddig az állami büdzséből fedezték, miközben az európai átlag 50 százalék. A költséghatékonyságot növelő intézkedések hiányában csak idő kérdése a települések összevonása – figyelmeztetett a kormányfő.
Készültségi állapot lépett életbe Curtea de Argeșben, miután a vezetékes vízben Clostridium perfringens baktériát mutattak ki. A megyei vészhelyzeti bizottság döntése értelmében 30 napig tilos a hálózati víz fogyasztása, főzéshez vagy fürdéshez való használata.
A lakosságot RO-ALERT üzenetben figyelmeztették, és a hatóságok ivóvíz-elosztó pontokat állítanak fel. A kórház vízellátását is tartálykocsi biztosítja. Február 10-én este 9 órától 24 órára teljes vízleállás várható a szükséges munkálatok miatt.
A víz november óta nem felel meg az ivóvíz-minőségi előírásoknak, ami összefügg a Vidraru-tóból végzett kontrollált leeresztésekkel. Ezek miatt nőtt a víz zavarossága, és eltömődtek a vízkezelő állomás szűrői.
Curtea de Argeș mellett három település összesen mintegy 40 000 lakosa érintett.
A Japán Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi jelentőségű győzelmet aratott tegnap az előrehozott alsóházi választáson, egymaga megszerezve a képviselői helyek több mint kétharmadát. A kormánypárt ezzel alkotmánymódosításokat kezdeményezhet, és törvényeket fogadhat el még akkor is, ha a felsőház elutasítja azokat. Az ellenzéki Centrista Reformszövetség súlyos vereséget szenvedett. Takaicsi Szanae, aki 2025 októberében lett Japán első női kormányfője, mindössze néhány hónappal hivatalba lépése után írta ki a választást. Elemzők szerint a győzelem Takaicsi személyes népszerűségének köszönhető, aki konzervatív, nemzetbiztonsági keményvonalasként erősíti a védelmi kiadásokat, szorosabb szövetséget szorgalmaz az Egyesült Államokkal, és határozottan lép fel Kínával szemben.
Hongkongban 20 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság Jimmy Lai médiavállalkozót és demokráciaaktivistát nemzetbiztonsági bűncselekmények, köztük külföldi erőkkel való összejátszásra irányuló összeesküvés és lázító kiadványok publikálása miatt - jelentették ma nemzetközi hírügynökségek. A 78 éves, brit állampolgársággal is rendelkező Lait 2020 augusztusában tartóztatták le, majd 2023 végén mondták ki bűnösnek. Hongkongban a 2019-es demokráciapárti tüntetések után 2020-ban vezették be a nemzetbiztonsági törvényt. Nemzetközi politikai szereplők, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetői, valamint jogvédő szervezetek bírálták az ítéletet, és szabadon bocsátását sürgették.
Összeesküvés miatt hat év, illetve propagandatevékenység címén további másfél év börtönbüntetésre ítélték Iránban a Nobel-békedíjas Nargesz Mohammadit - közölte az ügyvédje. Mohammadit, akit számos alkalommal ítéltek el és zártak börtönbe, 2023-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki azért a harcáért, amelyet az iráni nők elnyomása ellen, az emberi jogok és a szabadság mindenki számára történő biztosításáért folytatott. 2024 decembere óta volt feltételesen szabadlábon egészségügyi okok miatt. Tavaly decemberben vették ismét őrizetbe.
Az állampolgárság ellenőrzésének szigorításáról szóló amerikai választási szabályok elfogadására szólította fel Donald Trump amerikai elnök a kongresszus republikánus tagjait. Az elnök létfontosságúnak nevezte, hogy a kongresszus többsége elfogadja a választások integritásáról szóló törvényjavaslatot. Az Egyesült Államokban novemberben tartják a következő országos politikai megmérettetést, az úgynevezett félidős kongresszusi választást. A törvényt a demokraták ellenzik, egyebek között azzal érvelve, hogy az állampolgárság nélkül a választásokon való részvételt a jelenlegi jogszabályok is tiltják. A republikánusok szerint azonban a jelenlegi szabályok nem adnak elegendő védelmet a választás törvényességének betartására.
Románia meghívást kapott február 19-ére Washingtonba a Béketanács első ülésére, a részvételről azonban csak az amerikai partnerekkel folytatott egyeztetések után dönt a román fél - közölte Nicușor Dan államfő. Az elnök megerősítette, hogy Bukarest üdvözli az Egyesült Államok béketörekvéseit. A meghívás kézhezvétele után Bukarest konzultációkat indított Washingtonnal annak tisztázására, hogy a Béketanács chartájának egyes előírásai összeegyeztethetők-e a román állam jelenlegi nemzetközi kötelezettségeivel. Az államfő közölte: Románia részvétele a február 19-i washingtoni ülésen attól függ, hogy milyen eredménnyel zárulnak az amerikai féllel folytatott egyeztetések a Béketanács működési kereteiről. Különösen azt kell szerinte tisztázni, hogy a szervezet chartájának egyes rendelkezései miként alkalmazhatók azokra az országokra - köztük Romániára -, amelyek jelenleg még nem tagjai a testületnek.
Mintegy négymillió ember juthat jobb minőségű ivóvízhez és 2,3 millióan csatlakozhatnak a szennyvíztisztító rendszerekhez - nyilatkozta Dragoș Pîslaru, a Román Vízügyi Szövetség második alkalommal megrendezett, az ágazat kiválóságait elismerő gáláján. A miniszter elmondta, hogy majdnem 10 ezer kilométer vízvezetéket, valamint további 10 ezer kilométer csatornahálózatot építenek ki vagy korszerűsítenek a közeljövőben európai uniós és hazai forrásokból. Ez összesen csaknem 20 ezer kilométernyi új vagy felújított infrastruktúrát jelent.
A Román Vízügyi Szövetség gáláján a víz- és csatornaszolgáltatók, iparági vezetők, szakértők, technológiai beszállítók, valamint az egyetemek és a közintézmények képviselői vettek részt. A gála célja, hogy bemutassa azokat a projekteket és kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak az infrastruktúra korszerűsítéséhez, a szolgáltatások minőségének javításához, valamint a fenntarthatósághoz és az éghajlati alkalmazkodáshoz. A Román Vízügyi Szövetség 1995-ben alakult, és országos szakmai szervezetként képviseli a romániai víz- és szennyvízágazatot, valamint fórumot biztosít a szakmai párbeszédhez és tapasztalatcseréhez.
