Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
A nemzetközi hitelminősítő közölte indoklásában, hogy a román kormány ambiciózus költségvetési konszolidációs programja nyomán most már derűlátóbban ítéli meg a…
Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében már nem finanszírozható kórházi beruházásokat az Európai Unió 2021-2027 közötti egészségügyi programjának alapjaiból fogják…
A pályázaton nyertes török-román konzorciumnak 24 hónap áll rendelkezésre, hogy megépítse a Nagyszalonta és Kisjenő (Chișineu Criș) közötti 39,7 kilométeres…
A megye 11 településéről, köztük Csíkszeredából jelezték az 112-es segélyhívó számon medve felbukkanását. A csendőrök minden esetben kiszálltak a megadott…
Újabb, az amerikai geofizikai intézet (USGS) mérései szerint 7,4-es erősségű földrengést észleltek az Oroszország keleti részén lévő Kamcsatkán szombatra virradóra,…
Az ukrán elnök figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja továbbra is Ukrajna teljes elfoglalása, miközben az Egyesült Államok közvetítési…
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter felszólította az EU-ban továbbra is orosz fosszilis üzemanyagot vásárló országokat, hagyjanak fel azzal, hogy a…
A nemzetközi hitelminősítő közölte indoklásában, hogy a román kormány ambiciózus költségvetési konszolidációs programja nyomán most már derűlátóbban ítéli meg a romániai államháztartási és államadósság-folyamatokat, de jelentősnek tartja a terv végrehajtási kockázatait.
A Moody's a péntek éjjel Londonban bejelentett döntéssel egy időben megerősítette a hosszú futamidejű román szuverén adósság "Baa3" szintű besorolását.
Ez az osztályzat a Moody's módszertanában a befektetésre ajánlott minősítési sáv alsó széle. Magyarán, ha a cég erről a fokozatról leminősíti a hosszú távú román államadós-osztályzatot, Románia ennél a hitelminősítőnél elveszítené befektetési ajánlású besorolását, és átkerülne a magas hozamú - spekulatív - kategóriába.
A hitelminősítő szerint jelentős kockázatok terhelik a konszolidációs program sikeres végrehajtásának esélyeit, mindenekelőtt azért, mert kérdéses, hogy a júniusban alakult négypárti román kormánykoalíciót sikerül-e egyben tartani, és így a konszolidációs program további politikai támogatottsága is bizonytalan.
A pénzügyi szervezet arra számít, hogy a román gazdaság teljesítménye idén 1 százalékkal nő. A 2025-re vonatkozó első prognózisban még 3,3 százalékos gazdasági növekedés szerepelt, amit áprilisban 1,6 százalékra módosítottak. Az IMF lefelé módosította a 2026-os előrejelzését is, a korábbi 2,8 százalékról 1,6 százalékra.
Az IMF számításai szerint a kormány eddigi deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések maradéktalan végrehajtása a költségvetési hiány 1,25 és 2 százalékpont közötti csökkenését eredményezné 2025-ben és 2026-ban. 2027-ben azonban csak 1 százalékponttal csökken majd a hiány, miközben a GDP-arányos államadósság megközelíti a 70 százalékot. Ezért a nemzetközi pénzintézet szerint 2027-től további kiigazításokra lesz szükség ahhoz, hogy Románia deficitje 2030-ig 3 százalék alá csökkenjen, és az eladósodottság is jelentősen mérséklődjön.
Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében már nem finanszírozható kórházi beruházásokat az Európai Unió 2021-2027 közötti egészségügyi programjának alapjaiból fogják finanszírozni - jelentette be pénteken Ilie Bolojan.
A kormányfő a Victoria-palotában Dragoș Pîslaru beruházásokért és uniós projektekért felelős miniszterrel és Alexandru Rogobete egészségügyi miniszterrel közösen tárgyalt az egészségügyi intézmények és az építési vállalatok képviselővel.
Bolojan a találkozó után a kormány Facebook-oldalára azt írta, hogy nyolc, eredetileg a PNRR-be foglalt projektről van szó, amelyeket nem lehet határidőre, azaz 2026 végéig befejezni.
A nyolc érintett projekt között van Nagyváradon a fertőző betegségek osztályának és a tüdőkórháznak helyet adó új kórház felépítése és felszerelése; a gyulafehérvári megyei sürgősségi kórház onkológiai osztályának áthelyezése és modernizálása, valamint egy intervenciós kardiológiai osztály kialakítása; a temesvári regionális onkológiai intézet megépítése.
A pályázaton nyertes török-román konzorciumnak 24 hónap áll rendelkezésre, hogy megépítse a Nagyszalonta és Kisjenő (Chișineu Criș) közötti 39,7 kilométeres szakaszt.
A projekt része egy 1091 méteres híd a Fehér-Körös fölött, valamint egy 10 kilométeres összekötő út, amely a román-magyar határátkelőig vezet.
Az Aradot Nagyváraddal összekötő gyorsforgalmi út összesen mintegy 120 kilométer hosszú lesz.
Az energetikai ipar és az építőipar számára profilokat és szögvasakat gyártó vajdahunyadi üzem tulajdonosa a nagyon magas villamosenergia-árak és az EU-n kívülről érkező olcsó importtermékek növekvő nyomásával magyarázta a döntést.
Az ArcelorMittal korábban megpróbálta korlátozni a veszteségeket, például az elmúlt évben többször is leállították ideiglenesen a termelését.
A 477 alkalmazott egy részét azonnal elbocsátják, a többiek biztonsági feladatokat látnak el mindaddig, amíg a gyárat jogilag fel nem számolják. Mircea Bordean, az Acélipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke az Agerpresnek elmondta, hogy az elbocsátott alkalmazottak végkielégítést kapnak a vajdahunyadi vállalatnál eltöltött szolgálati idejüknek megfelelően.
A megye 11 településéről, köztük Csíkszeredából jelezték az 112-es segélyhívó számon medve felbukkanását.
A csendőrök minden esetben kiszálltak a megadott helyszínre, de csak nyolc alkalommal kellett beavatkozniuk, a többi esetben kiérkezésükig a nagyvad már továbbállt. Egy medvét, Maroshévízen, elaltatták és áthelyezték, Csíkszépvízen pedig a nagyvad kilövéséről döntött az illetékes bizottság.
A Hargita megyei csendőrség adatai szerint az év elejétől 208 bejelentés érkezett medve felbukkanásáról a segélyhívószámra; ez jóval kevesebb, mint tavaly, amikor szeptember 12-éig 338 bejelentést regisztráltak.
Kash Patel FBI-igazgató tájékoztatása szerint a 22 éves Tyler Robinsont 33 órával a gyilkosság után vették őrizetbe, miután a család egyik barátja értesítette a hatóságokat, hogy a férfi bevallotta neki a gyilkosságot. A Reuters szerint az elfogásban Robinson egyik családtagja is aktívan közreműködött.
A CNN összeállítása szerint Robinson inaktív szavazóként volt számon tartva a nyilvántartásban, ami azt jelenti, hogy a két legutóbbi választáson nem vett részt, viszont egyik családtagja a nyomozóknak arról beszélt, hogy a férfi egyre jobban bevonta magát a politikába az elmúlt években.
A nyomozók, akik politikai merényletnek minősítették a Kirk-gyilkosságot, a lövöldözés helyszíne közelében lőszerre vésett antifasiszta üzeneteket fedeztek fel.
Az ENSZ-közgyűlés nagy többséggel fogadta el a "New York-i nyilatkozatot", amely újabb támogatást nyújt a kétállami – Izrael és Palesztina - megoldásnak. A dokumentum elítéli a Hamász 2023. október 7-i mészárlását, és hangsúlyozza: a gázai háború befejezésekor a Hamásznak le kell mondania a Gázai övezet feletti hatalomgyakorlásról, és át kell adnia a fegyvereit a Palesztin Nemzeti Hatóságnak, a nemzetközi közösség támogatásával, a szuverén és független palesztin állam céljának megfelelően.
Izrael és az Egyesült Államok nemmel szavazott. Oren Marmorstein izraeli külügyi szóvivő bírálta "a valóságtól elszakadt politikai cirkuszt", és elutasította a "szégyenletes" nyilatkozatot, amely „felbátorítja a Hamászt a háború folytatására".
Újabb, az amerikai geofizikai intézet (USGS) mérései szerint 7,4-es erősségű földrengést észleltek az Oroszország keleti részén lévő Kamcsatkán szombatra virradóra, a földmozgás nyomán szökőárriadót is elrendeltek.
A tájékoztatás szerint a földrengés epicentruma Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól 111 kilométerre keletre volt, 39,5 kilométeres mélységben. Károkról és áldozatokról egyelőre nem tudni.
A térségben július 30-án 8,8-as erősségű földregés mértek, 73 éve a legerősebbet. Az akkori rengések miatt több millió embert kellett kitelepíteni a Csendes-óceán partjainál, a többi között Japánban és Ecuadorban is. A földmozgást több kisebb, 5-ös erősségű földmozgás követte.
Az ukrán elnök figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja továbbra is Ukrajna teljes elfoglalása, miközben az Egyesült Államok közvetítési erőfeszítései eddig nem hoztak eredményt.
Volodimir Zelenszkij kijelentette: bármit is mond Putyin bárkinek, világos, hogy olyan mértékben mozgósította az orosz háborús gépezetet, hogy azt már nem tudja megállítani, hacsak nem kényszerítik arra, hogy alapvetően megváltoztassa személyes céljait.
Az ukrán elnök felszólította a szövetségeseket, ösztönözzék Kínát arra, hogy használja befolyását Oroszországgal szemben az ukrajnai offenzíva lezárása érdekében.
A mai műsorban operáról és sakkról lesz szó – pontosabban arról, hogy Anger Ferenc, a budapesti Magyar Állami Operaház egykori művészeti igazgatója szeptembertől a Kolozsvári Magyar Operaház társulati tagja lett – és az ő rendezésében kerül bemutatásra Giacomo Puccini két egyfelvonásos operája. A köpeny és a Gianni Schicchi bemutatójára szeptember 18-án este fél hétre várják a közönséget.
A sakkot pedig Székely Ervin kollegám hozza be a műsorba, éspedig Juhász Ármin nemzetközi sakkmester által – akit Budapesten kért mikrofon elé. Juhász Ármin a Centrum Sakkiskola alapítója és vezetőedzője, aki saját fejlesztésű módszerekkel tanítja az ifjú sakkozókat – tartsanak velünk!
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter felszólította az EU-ban továbbra is orosz fosszilis üzemanyagot vásárló országokat, hagyjanak fel azzal, hogy a Moszkvától való függetlenedés ellen kampányolnak, és inkább vásároljanak az USA-tól energiát, írja a Politico.
Wright a héten tárgyalásokat folytatott Brüsszelben európai tisztviselőkkel az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának növeléséről és az Oroszország számára az ukrajnai háborút lehetővé tevő pénzforrások elzárásáról.
Az amerikai energiaügyi miniszter újságírói kérdésre elmondta: Magyarországra és Szlovákiára is érvényes, hogy le kell válniuk az orosz energiáról.
A nemzetközi hitelminősítő közölte indoklásában, hogy a román kormány ambiciózus költségvetési konszolidációs programja nyomán most már derűlátóbban ítéli meg a romániai államháztartási és államadósság-folyamatokat, de jelentősnek tartja a terv végrehajtási kockázatait.
A Moody's a péntek éjjel Londonban bejelentett döntéssel egy időben megerősítette a hosszú futamidejű román szuverén adósság "Baa3" szintű besorolását.
Ez az osztályzat a Moody's módszertanában a befektetésre ajánlott minősítési sáv alsó széle. Magyarán, ha a cég erről a fokozatról leminősíti a hosszú távú román államadós-osztályzatot, Románia ennél a hitelminősítőnél elveszítené befektetési ajánlású besorolását, és átkerülne a magas hozamú - spekulatív - kategóriába.
A hitelminősítő szerint jelentős kockázatok terhelik a konszolidációs program sikeres végrehajtásának esélyeit, mindenekelőtt azért, mert kérdéses, hogy a júniusban alakult négypárti román kormánykoalíciót sikerül-e egyben tartani, és így a konszolidációs program további politikai támogatottsága is bizonytalan.
