Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Jelentősen romlott a Tarom pénzügyi helyzete az emelkedő üzemanyagárak miatt. Az economica.net szerint az állami légitársaság az elmúlt hét hónapban 47 százalékkal többet költött kerozinra a tervezettnél, ami 18,2 millió dolláros többletkiadást jelent.
Míg egy évvel ezelőtt egy tonna repülőgép-üzemanyag körülbelül 950 dollárba került, jelenleg már 1400 dollár körül mozog az ára.
A vállalatnak még mindig nincs jóváhagyott éves költségvetése, miközben a járatok kihasználtsága elmarad a korábbi előrejelzésektől.
A Tarom ugyan 95 millió eurós állami támogatást kapott átszervezésre, de a hosszú távú nyereségesség továbbra is kétséges. A kormány ezért stratégiai befektető bevonását tervezi, amely akár a részvények közel felét is megszerezheti.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
A mai rész főszereplője a Kossuth-díjas Tamási Áron, aki két nap híján százhuszonnyolc éve, 1897. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Farkaslakán. Kezdésként egy személyes történetet szeretnék megosztani Önökkel. Gyerekkoromban nagy kedvencem volt az Ábel-trilógia, vagyis az Ábel a rengetegben, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című kötetek, amelyeket a könyvtárból kölcsönöztem ki.
Iasiba érkezett szerdán a közszolgálati rádió Gaudeamus könyvvásárának karavánja. A vasárnapig tartó eseményen több mint 30 kiadó sorakoztatja fel kínálatát és több új kötetet is bemutatnak.
Közvitára bocsátotta az Oktatásügyi minisztérium azt a tervezetet, amely szerint az egyetemek etikai bizottságai a szexuális vagy erkölcsi zaklatással kapcsolatos névtelen bejelentéseket is megvizsgálhatják.
Az életmentés a lehető legnemesebb cél – jelentette ki Raed Arafat, a Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője a SMURD rohammentő szolgálat megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a fővárosi Erzsébet palotában tartott ünnepségen, amelyet Margit román koronahercegnő látott vendégül.
Az év első hét hónapjában a költségvetési hiány közel 77 milliárd lej volt, ami a bruttó hazai termék 4,04 százalékát teszi ki – közölte a pénzügyminisztérium. Ez az érték megegyezik az elmúlt év hasonló időszakában mérttel.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint jövő tavasszal már látszani fognak a pénzügyi-gazdasági stabilizáció első jelei Romániában. Egy tegnap esti televíziós műsorban
Az alapélelmiszerek árrése korlátozásának október 1 utáni meghosszabbításáról, valamint a helyi közigazgatási reformról tárgyaltak a délelőtt a kormánykoalíció vezetői.
Sorin Grindeanu kérésének megfelelően az országos adóhatóság munkatársai ellenőrizni fogják, hogy a kereskedők betartják-e az alapélelmiszerek árrésének korlátozását előíró rendeletet – jelentette ki az ANAF elnöke, Adrian Nicușor Nica.
A mai rész főszereplője a Kossuth-díjas Tamási Áron, aki két nap híján százhuszonnyolc éve, 1897. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Farkaslakán. Kezdésként egy személyes történetet szeretnék megosztani Önökkel. Gyerekkoromban nagy kedvencem volt az Ábel-trilógia, vagyis az Ábel a rengetegben, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című kötetek, amelyeket a könyvtárból kölcsönöztem ki.
Tíz évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi karácsonyi vásáron egyetlen kiadványban lehetett hozzájutni az említett művekhez, és szerettem volna újraolvasni őket. Amikor az elárusító hölgytől érdeklődtem a könyv felől, kikerekedett szemmel nézett rám, és megjegyezte, hogy mostanában nem nagyon olvasnak ilyet az emberek, pedig sokat lehetne tanulni belőle. Úgy érzem, hogy igaza volt.
Most pedig megosztanék Önökkel egy megszívlelendő idézetet, amely Tamási Árontól származik: „A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe, hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt.” Tamási Áron szavait főként manapság kellene megszívlelni, ugyanis egyre többen teszik közzé ellenőrzés nélkül a rövidebb-hosszabb szövegeiket a világhálón, figyelmen kívül hagyva, hogy ezzel milyen benyomást keltenek az olvasókban.
Egy másik idézet így szól: „Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol abban az országban ahonnét jöttek. Azonban megfüröszthetjük őket, ha fáradtan érkeznek, rendes ruhát adhatunk nekik, ha rongyosak, s jó ételt, ha a szolgálatban elszigorodtak. S főleg üzenhetünk általuk, hadd mondják meg minden magyarnak, ahol szolgálatot hűséggel teljesítenek: becsüljetek meg minket, magyar szavakat, hogy egyértelmű és erős nemzeti lelkületet s igazságos magyar társadalmat tudjunk teremteni!”
Az író szülőfalujában, Farkaslakán amúgy egy ötnapos rendezvénnyel emlékeztek 2017 szeptemberében a 120. születési évfordulóra. A programban egyebek között volt irodalmi vetélkedő, könyvbemutató, felolvasómaraton, dokumentumfilm-vetítés, a zárónapon pedig a farkaslaki diákok előadták a Szegény ördög című mesejátékot a Tamási Áron Művelődési Otthonban.
Ma este 8 órától a Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével ad koncertet a bukaresti Palota Teremben, ahol A csodálatos mandarin című pantomimet mutatja be a Duda Éva Társulattal közreműködve, illetve Bartóknak A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját játssza. Judit és A kékszakállú párbeszédét Láng Dorottya mezzoszoprán és Cser Krisztián basszus kelti életre. Ebből az alkalomból Fischer Ivánt a fesztiválon való részvételről és a ma esti produkcióról kérdeztük.
– Köszöntöm itt Bukarestben Fischer Ivánt, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatóját. Hosszú idő után ismét fellép Bukarestben az Enescu-fesztiválon a Fesztiválzenekar. Teljes Bartók-programmal érkeztek, A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát mutatják be. Hogyan alakult ez a meghívás és milyen gondolatokkal , érzésekkel térnek vissza Bukarestbe?
– Nagyon érdekes idejönni. Az Enescu- festiválnak rendkívül jó a híre a világban, hiszen ez egyike a nagy fesztiváloknak. Régebben mindig volt egy olyan gondolat, hogy el kell játszani egy darabot Enescutól. Most ezt nem tartják már ennyire szigorúan, úgyhogy ebben az esetben egy tiszta Bartók-műsorral érkeztünk. Nekem nagyon ünnepélyes érzés ide visszatérni. Egyszer voltunk sok-sok évvel ezelőtt, illetve még régebben Yehudi Menuhin vezényelte a Budapesti Fesztiválzenekart itt a fesztiválon az 1990-es években. Úgyhogy nagyon ritkán jutunk el ide, de mindig ünnepélyes érzés visszatérni.
– Hogyan látszik a nemzetközi zenei életből ez a fesztivál, amely sokat fejlődött az évek folyamán? Bukarest nem volt a nemzetközi zenei körforgásban, és sokat próbáltak tenni a szervezők azért, hogy Bukarest is valamelyest visszakerüljön a kommunizmus után ebbe körforgásba.
– Nagyon jó a híre. Ha végiggondoljuk, több országnak nincs hasonló seregszemléje, például Magyarországnak sincs ilyen jelentős nemzetközi fesztiválja. Az Enescu-fesztivál nagyon sokat segített abban, hogy Románia felkerüljön a zenei térképre, mert ide tényleg a világ legjobb művészeit és zenekarait hívták meg folyamatosan. Tehát csak azt tudom mondani, hogy az Enescu-fesztivál az ismert és jelentős fesztiválok közé tartozik a világban.
– Beszéljünk a mai esti produkcióról. Korábban A csodálatos mandarint egy más tánctársulattal is bemutatták, most a Duda Éva Társulattal viszik színre. Hogyan alakult ez az együttműködés, először dolgoznak együtt, illetve hogyan látja ezt a produkciót?
– A csodálatos mandarin szigorúan véve nem balett, hanem Bartók megfogalmazása szerint pantomim. Most a pantomim szót úgy kell érteni talán, mint egy mozgásszínház, tehát nem szigorúan táncos produkció, de azért mégis táncosoknak kell előadniuk, nem színészeknek. Nagyon egyedi műfajról van szó, és sok különböző produkcióban vettem már részt. Először meghívtam egy francia társulatot, amelyet kifejezetten mozgásszínészek alkottak, és velük csináltunk ugyanilyen produkciót koncerttermekben a zenekarommal. Utána további két koreográfia volt Budapesten, az egyik a Bozsik Yvette Társulattal, a másik Gergye Krisztián társulatával. Mindkettő ragyogó volt. Én folyton új művészeket szeretek bevonni ebbe a folyamatba, és most a legfiatalabb közülük a Duda Éva Társulat, amellyel ez volt a legelső közös produkciónk.
– Bartók-programot hoznak Bukarestbe, ami azért is különleges, mert a két zeneszerző, tehát George Enescu és Bartók ismerték egymást. Bartók koncertezett is itt a román fővárosban, és kölcsönösen nagyra tartották egymást. Hogyan látja, van kapcsolódási pont a zenéjük között?
– Bartóknak és Enescunak nagyon sok kapcsolódási pontja van. Bartókot ugye magyar zeneszerzőként ismerjük, de az ő zenei nyelve általánosan kelet-európai. Például vannak Bartók zenéjében olyan elemek, amelyek a szlovák népzenéhez kötődnek, ugyanúgy, mint a magyar népzenéhez. Vannak például a Táncszvit című darabban kifejezetten török és arab elemek is, tehát Bartók egész folklórkutatása túlment a határokon, és egy általános nagy kelet-európai folklórkutatás volt az övé. Bartóknak nagyon fontos volt, hogy a népek barátságáról írjon zenét, ezt meg is fogalmazta a Concerto utolsó tételével kapcsolatban. Tehát Bartók kifejezetten jó, erős kapcsolatban volt a legjobb zenészekkel, intellektusokkal a környező országokban, és ez a nagyszerű kapcsolata Enescuval történelmi jelentőségű.
– A Fesztiválzenekar rendszeresen játszik Bartók-zenét, ezt egyfajta missziónak tekintik?
– Természetesen, hiszen Bartók nagyon közel áll hozzánk, muzsikusaink jól ismerik a zenei nyelvét, és sokat is játsszuk ezeket a darabokat. Bartók három színpadi művet írt, a harmadik A fából faragott királyfi a legritkábban előadott, de azt is nagyon szeretjük. Most kettőt, A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát tudtunk műsorra tűzni. Az lesz az érdekesség ezen a hangversenyen, hogy a három színpadi mű mindegyike színpadra íródott, de A kékszakállú herceg várát nem szcenikus elemekkel adjuk elő. Ez azért van, mert a tapasztalataim szerint az opera annyira szimbolikus történet, annyira lényeges a Kékszakállú és a Judit párbeszéde, hogy jobb, ha az emberek elképzelik maguknak a színpadot, és nem látják, ezért ez egy tisztán koncertszerű előadás lesz.
– A Fesztiválzenekart 42 évvel ezelőtt alapította. Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: az az igény hozta létre, hogy a nagyzenekarokban nem volt meg az a fajta együttzenélés, ami a kamarazenében megtörténik. A széles közönség általában mindig a nagyzenekarokra vágyik, de miért fontos a kamarazene?
– Van olyan eleme a zenekarnak, amit a közönség szeret. Először is színes, rengeteg a hangszer, amelyek változatos kifejezésszínt tudnak produkálni. Nagyobb az ereje, mint például egy vonósnégyesnek. Tehát én értem, hogy a közönség miért vonzódik inkább a nagyzenekarokhoz. Ugyanakkor van egy olyan eleme a zenélésnek, ami a kreativitás és a zenei átéltség, illetve a zenei felszabadult muzsikálás, amiben a vonósnégyesek élen járnak. Ha ránézünk egy vonósnégyesben játszó hegedűsre, az sokkal inkább beleadja a lelkét, mint egy zenekarban ülő hegedűs. Ez érdekes különbség, amiben én nem hibáztatom az embereket, tehát nem arról van szó, hogy valaki nem jól csinálja azt, amit csinál, hanem a zenekar olyan sok emberből áll, hogy a dolog természete szerint kicsit rigid szabályokat kellett létrehozni, hogy együtt tudjanak játszani. Emiatt a ritmusok merevebbek, a dinamikai szintek, a hangerő pontosabb, ezért szinte kényszerzubbonyba vannak zárva, tehát a zenélés sokkal mechanikusabb egy zenekarban, mint a kamarazenében, ahol felszabadultabb, önállóbb és kreatívabb. Ezt a felszabadult kreativitást akartam mindig is visszahozni a szimfonikus zenekar játékmódjába.
– Egy nagyon jó nagyzenekar azért közelebb kerülhet valamennyire ehhez a felszabadult kreatív zenéléshez?
– Valamennyire igen. Ez egy bonyolult és nehéz folyamat. Például vannak olyan zenekarok, amelyek nagyon nagy odaadással zenélnek, de néha egyhangúak, mert hiányzik az, hogy egy vezetőt követve pontosan árnyalják a kifejezéseket. Azért bonyolult és nehéz ez a folyamat, mert két dologra van szükség. Egyrészt felszabadultságra, tehát hogy a zenekari tag felszabadultan muzsikáljon, másrészt jól szervezett rendre is szükség van. Ennek megteremtése a karmester feladata. Csak olyan zenekarok érik el mindkét célt, ahol egyértelmű, határozott vezetés is van és felszabadult muzsikálás is.
Iasiba érkezett szerdán a közszolgálati rádió Gaudeamus könyvvásárának karavánja. A vasárnapig tartó eseményen több mint 30 kiadó sorakoztatja fel kínálatát és több új kötetet is bemutatnak.
A tanév elejére időzített eseményen jelentős tankönyv és tanszer felhozatal is van - jelentette ki a közszolgálati rádiónak Connie Chifor, az esemény koordinátora. A Gaudeamus könyvvásár vasárnapig 10 és 20 óra között látogatható.
Közvitára bocsátotta az Oktatásügyi minisztérium azt a tervezetet, amely szerint az egyetemek etikai bizottságai a szexuális vagy erkölcsi zaklatással kapcsolatos névtelen bejelentéseket is megvizsgálhatják.
A dokumentum szerint amennyiben a névtelen bejelentésben foglaltak igaznak bizonyulnak, az etikai bizottság azonnal értesíti a felsőoktatási intézmény vezetőségét a bűnügyi kivizsgáló szervek értesítése végett. Jelenleg az elfogadáshoz a bejelentéseken szerepelnie kell a feljelentő nevének, azonosítási adatainak, valamint érvekkel alátámasztott indoklásnak, amiből kiderül, hogy a bepanaszolt személy nem tartotta tiszteletben az etikai és szakmai deontológiai előírásokat.
Narancssárga fénnyel világítják meg a bukaresti Unirii tér és a parlament épülete közötti úton lévő szökőkutakat a páciens biztonságának világnapja alkalmából. A világnap idei témája biztos ellátás minden újszülöttnek és gyermeknek, különös tekintettel a kilenc év alattiakra. Az Egészségügyi Világszervezet a narancssárga színt határozta meg a páciensek biztonságának szimbólumaként.
Az életmentés a lehető legnemesebb cél - jelentette ki Raed Arafat, a Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője a SMURD rohammentő szolgálat megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a fővárosi Erzsébet palotában tartott ünnepségen, amelyet Margit román koronahercegnő látott vendégül.
Raed Arafat emlékeztetett, a SMURD egy őrült ötletből az életek megmentésének céljából indult. Elmondta, kezdetben együttműködésre volt szüksége minden intézménnyel. Mindenki tudta, hogy valamit változtatni kell, de lendületet kellett adjunk ennek a változásnak - mondta a Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője. Cătălin Predoiu miniszterelnök-helyettes kiemelte a 35 éves megfeszített munka eredményeit, a SMURD e három és fél évtized alatt több mint félmillió bevetésen vett részt évente és több tízezer ember életét mentette meg.
Az év első hét hónapjában a költségvetési hiány közel 77 milliárd lej volt, ami a bruttó hazai termék 4,04 százalékát teszi ki – közölte a pénzügyminisztérium. Ez az érték megegyezik az elmúlt év hasonló időszakában mérttel.
Augusztusban, az első pénzügyi kiigazító intézkedések életbe lépését követően, az állam bevételei és kiadásai egyaránt 5 milliárd lejjel nőttek. A kiadások azonban továbbra is gyorsabban emelkednek, mint a bevételek – figyelmeztet a szaktárca. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a költségvetési hiány a következő években is magas marad: idén 8,6, jövőre pedig 8,4 százalék körül várható.
Névleges értékben 6 százalékkal nőtt a feldolgozóipar az év első hét hónapjában.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a tartós fogyasztási cikkeknél 12,4, a mindennapi használati cikkeknél pedig 9 százalékos volt idén a növekedés. Az új belföldi és külföldi rendelések száma júliusban a feldolgozóiparban 3,2 százalékkal nőtt az előző hónaphoz és 12,6 százalékkal tavaly júliushoz képest.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint jövő tavasszal már látszani fognak a pénzügyi-gazdasági stabilizáció első jelei Romániában. Egy tegnap esti televíziós műsorban
Ilie Bolojan úgy nyilatkozott, hogy az év második felében megindulhat a gazdasági növekedés is, feltéve, hogy a kabinet a kiadások csökkentésére összpontosít, és nem kényszerül újabb adóemelésekre. A miniszterelnök hangsúlyozta: a stabilizáció együtt jár az infláció mérséklődésével, illetve az eddigi megszorító intézkedések hatásainak fokozatos enyhülésével. Szerinte a válság lezárása akkor valósulhat meg, ha az ország egészséges alapokra helyezi gazdaságát, elkerülve a múlt hibáit, például az indokolatlan adómentességeket és kivételeket.
Az alapélelmiszerek árrése korlátozásának október 1 utáni meghosszabbításáról, valamint a helyi közigazgatási reformról tárgyaltak a délelőtt a kormánykoalíció vezetői.
A szociáldemokraták szerint az alapélelmiszerek árrésének korlátozása 18 százalékról 1 százalékra csökkentette az inflációt, ezért az intézkedés fenntartása mellett érveltek. Szerintük az intézkedés kivezetésével 15 százalékos drágulás várható az alapélelmiszereknél. Az USR képviselői szerint az intézkedés korlátozott idejű kell legyen, mert az állam beavatkozása a piacgazdaságban pont a várt eredmény ellenkezőjét váltja ki. A koalíciónak megállapodásra kell jutnia a közigazgatási állások csökkentéséről is. Ilie Bolojan miniszterelnök 40 százalékos leépítést szorgalmaz, miközben a szociáldemokraták csak az állások 10 százalékának felszámolását szorgalmazzák, ami nem vezetne elbocsátásokhoz. Politika források szerint Ilie Bolojan miniszterelnök szerda délután a polgármesterekkel és a megyei tanácsok elnökeivel tárgyal a közigazgatási reformról.
Sorin Grindeanu kérésének megfelelően az országos adóhatóság munkatársai ellenőrizni fogják, hogy a kereskedők betartják-e az alapélelmiszerek árrésének korlátozását előíró rendeletet - jelentette ki az ANAF elnöke, Adrian Nicușor Nica.
A Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu korábban azt nyilatkozta, hogy a kereskedők egy része már növelte az árakat, miután felmerült az alapélelmiszerek árrésstopjának megszüntetése. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter azt mondta a koalíciós tárgyalás előtt, hogy ha az intézkedést a kormány nem hosszabbítja meg, akkor a Szociáldemokrata Párt törvénytervezetet nyújt be a meghosszabbításáról a parlamentbe.
Románia nem mondhat le a szénalapú energiatermelésről 2026 után sem – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
A tárcavezető szerint a szén továbbra is elengedhetetlen a tisztességes energiaárak, az ellátásbiztonság és a gazdasági növekedés szempontjából, amíg nem állnak rendelkezésre életképes alternatívák. Hangsúlyozta, hogy nem lehet erős gazdaságot építeni drága energiaimportokra, ezért támogatja a belföldi széntermelés folytatását. Miruță emlékeztetett arra is, hogy a Parlamentben már benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely biztosítaná a szén alapú energiatermelés fenntartását.
A mai rész főszereplője a Kossuth-díjas Tamási Áron, aki két nap híján százhuszonnyolc éve, 1897. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Farkaslakán. Kezdésként egy személyes történetet szeretnék megosztani Önökkel. Gyerekkoromban nagy kedvencem volt az Ábel-trilógia, vagyis az Ábel a rengetegben, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című kötetek, amelyeket a könyvtárból kölcsönöztem ki.
Tíz évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi karácsonyi vásáron egyetlen kiadványban lehetett hozzájutni az említett művekhez, és szerettem volna újraolvasni őket. Amikor az elárusító hölgytől érdeklődtem a könyv felől, kikerekedett szemmel nézett rám, és megjegyezte, hogy mostanában nem nagyon olvasnak ilyet az emberek, pedig sokat lehetne tanulni belőle. Úgy érzem, hogy igaza volt.
Most pedig megosztanék Önökkel egy megszívlelendő idézetet, amely Tamási Árontól származik: „A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe, hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt.” Tamási Áron szavait főként manapság kellene megszívlelni, ugyanis egyre többen teszik közzé ellenőrzés nélkül a rövidebb-hosszabb szövegeiket a világhálón, figyelmen kívül hagyva, hogy ezzel milyen benyomást keltenek az olvasókban.
Egy másik idézet így szól: „Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol abban az országban ahonnét jöttek. Azonban megfüröszthetjük őket, ha fáradtan érkeznek, rendes ruhát adhatunk nekik, ha rongyosak, s jó ételt, ha a szolgálatban elszigorodtak. S főleg üzenhetünk általuk, hadd mondják meg minden magyarnak, ahol szolgálatot hűséggel teljesítenek: becsüljetek meg minket, magyar szavakat, hogy egyértelmű és erős nemzeti lelkületet s igazságos magyar társadalmat tudjunk teremteni!”
Az író szülőfalujában, Farkaslakán amúgy egy ötnapos rendezvénnyel emlékeztek 2017 szeptemberében a 120. születési évfordulóra. A programban egyebek között volt irodalmi vetélkedő, könyvbemutató, felolvasómaraton, dokumentumfilm-vetítés, a zárónapon pedig a farkaslaki diákok előadták a Szegény ördög című mesejátékot a Tamási Áron Művelődési Otthonban.