Mai adásunk első felében az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek - Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József református, Kovács István unitárius és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök - húsvéti üzenetét sugározzuk.
A mai műsor tartalmából: Székelyföld több településén ma is hagyomány a Szent Sír őrzése nagypénteken és nagyszombaton -* hogy pontosan miről is van szó, arról Bíró István összeállítában hallhatnak, amely Csíkszentdomokoson készült 2025-ben.
Kolozsvár művelődési élete újabb helyszínnel gyarapodott: március 30-án megnyitották a kalandos életű Sass Flóráról elnevezett szalont -. A szalon névadója, Sass Flóra (Florence Baker), híres magyar származású Afrika-kutató, aki Kolozsváron született. A Ludwig Roth utcában található ingatlanban korábban a Szőcs család élt – a szalon megnyitóján Szilágyi Enikő művésznő Szőcs Géza által összeállított verses-zenés műsorát adta elő - ezt követően beszélgetett Szebeni Zsuzsával,a szalon egyik megálmodójával László Tibor,a Kolozsvári Rádió riportere.
A műsor második felében Méra - Cifra lelkek forrásvize című produkcióról kérdezi Varga László Zoltánt, a Cifra együttes vezetőjét Rácz Éva. A kalotaszegi Méra község népzenéjét és néptáncait bemutató látványos előadásra, 2026. április 7-én, 19:00 órakor kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában - ez tehát mai kínálatunk, tartsanak velünk!
Ma, nagypéntek hajnalán türelemmel viselt betegség következtében elhunyt életének 84. és papságának 60. évében Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Fodor József 1942. november 29-én született Vizsláson (Magyarország). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Segédlelkész volt a nagyvárad-újvárosi, majd a székesegyházi plébánián. Biharpüspökiben, a Szent József-telepi templomban szolgált plébánosként, végül pedig a székesegyházban. A püspökségen titkárként, irodaigazgatóként, később vikáriusként segítette a főpásztorok munkáját.
Az egyházmegye közlése szerint földi maradványait április 6-án, húsvéthétfőn, 17 órakor a nagyváradi székesegyházban ravatalozzák fel, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be a lelki üdvéért. Temetési szentmiséje április 7-én, kedden, 11 órakor kezdődik, majd a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Mai adásunk első felében az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek - Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József református, Kovács István unitárius és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök - húsvéti üzenetét sugározzuk.
A koalíciós pártok vezetőinek döntése szerint a holnapi ülésen véglegesítik az állami költségvetés fejezeteit és jóváhagyják a 2026-os büdzsé tervezetének…
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó…
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek ma a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő…
Hírügynökségek tájékoztatása szerint az éjszakai néhány órás viszonylagos nyugalom után ma hajnalban újraindult a légitámadás Irán ellen, légiriadó van Kuvaitban,…
A Marosvásárhelyi Rádió 1958. március 2-án közvetített először, első műsorának címe pedig Megszólal a Székelyföld volt. Ekkor még 30 perces napi adásidővel…
Hétfő estére halasztották a több mint 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél…
A bukaresti külügy szerint több mint ezer, a konfliktusövezetben rekedt román állampolgár regisztrált konzuli védelemre. Andrei Țărnea külügyi szóvivő közlése szerint jelenleg Izraelben…
Összesen 35 járatot töröltek hétfőn a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren az Izraelbe, Dubajba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Egyiptomba…
A román gazdaság 2027-re visszatérhet a normális, 2% feletti növekedési ütemhez, feltéve hogy a kormány következetesen végrehajtja a vállalt intézkedéseket, amelyek szerkezetváltás felé tolják el az erőteljesen fogyasztásvezérelt gazdaságot – véli Rácz Béla Gergely, a Romanian Economic Monitor kutatója, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A közgazdásszal a román gazdaság helyzetét és a frissen elfogadott kormányzati intézkedéscsomagot értékeltük.
Az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású katonai műveletet indított Irán ellen, deklaráltan ezért, hogy elhárítsanak egy közvetlen fenyegetést, amit Irán…
Aláírta ma Nicușor Dan államfő a Mihai Dimian oktatási miniszteri kinevezéséről szóló dekrétumot. Az új miniszter, aki mostanig a Suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektora volt, délután 4 órakor teszi le a hivatali esküt a Cotroceni-palotában. Dimian kinevezését Bolojan javasolta, ő terjesztette elő a PNL vezetőtestületének, amely tegnap egyhangúlag jóváhagyta. Dimian a Iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetemen diplomázott fizikából és matematikából, de Franciaországban is tanult, a Versailles-i Egyetemen kutatóasszisztensként dolgozott, majd az Egyesült Államokban, a College Park-i Marylandi Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Kutatóként dolgozott a németországi Max Planck Intézetben, majd tanársegédként, vendégtanárként és doktori témavezetőként a washingtoni Howard Egyetemen.
A koalíciós pártok vezetőinek döntése szerint a holnapi ülésen véglegesítik az állami költségvetés fejezeteit és jóváhagyják a 2026-os büdzsé tervezetének végső formáját. A hétfői koalíciós egyeztetésről kiadott tájékoztatás szerint az ülésen tárgyaltak az idei állami költségvetés struktúrájáról, a finanszírozási prioritásokról, valamint a gazdasági stabilitás és az állami intézmények hatékony működésének biztosításához szükséges általános keretről.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren - számolt be Oana Țoiu külügyminiszter. A tárcavezető szerint az utazási irodák és a Tarom légitársaság által közösen szervezett járatok zarándokokat és turistákat szállítottak haza Egyiptomból. Valamennyien a Taba határátkelőn jutottak át Izraelből Egyiptomba a kairói román nagykövetség munkatársainak segítségével.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek ma a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon - tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB). Az érintett légitársaságok az Anima Wings, az El Al-Israel Airlines, a Fly One Romania, a FlyDubay, a Hisky Europe, a Qatar Airways, a Ryanair, a TAROM és a Wizz Air Malta. A közlekedési minisztérium korábban azt javasolta az Izraelbe vagy a konfliktus által közvetlenül érintett térségbe utazást tervező román állampolgároknak, hogy halasszák el vagy ütemezzék át későbbi időpontra utazásukat. Világszerte több légitársaság is felfüggesztette közel-keleti járatait, miután szombaton Izrael és az Egyesült Államok csapásokat mért Iránra.
Hírügynökségek tájékoztatása szerint az éjszakai néhány órás viszonylagos nyugalom után ma hajnalban újraindult a légitámadás Irán ellen, légiriadó van Kuvaitban, robbanások voltak Bagdadtól délre. Izrael eközben a Hezbollah több libanoni és bejrúti objektumát lőtte, miután légitámadás érte Haifát.
Az ABC News megkeresésére Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy valóban elveszítettek szombat óta néhány parancsnokot, ám a katonai képességeik nem változtak, hiszen a tavaly júniusi izraeli és amerikai támadások során ugyanez már egyszer megtörtént.
Donald Trump amerikai elnök a The New York Times című lapnak adott rövid telefonos interjújában azt nyilatkozta, hogy akár négy-öt hétig is fenntarthatja az Egyesült Államok az Irán elleni katonai műveletek intenzitását. Az amerikai elnök ugyanakkor elismerte: további amerikai áldozatokkal is számolni kell. Donald Trump több, egymásnak ellentmondó elképzelést vázolt fel az iráni hatalomátadás lehetséges forgatókönyveiről Ali Hamenei ajatollah halála után. Közben Irán nemzetbiztonsági vezetője, Ali Larijani közölte: a legfelső vezető halála után egy ideiglenes testület irányítja majd az országot.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetője tegnap este közös közleményben jelezte, hogy készen állnak "arányos és szükséges védekező intézkedések" megtételére az iráni válaszcsapásokkal szemben annak érdekében, hogy "a forrásnál megsemmisítsék" Teherán katonai képességeit.
A szombaton kezdődött amerikai és izraeli offenzívára válaszul Irán több szomszédos országra mért támadást, mindenekelőtt azokra, ahol amerikai támaszpontok találhatók, valamint Izraelre is. Az európai vezetők nyilatkozatukban "megdöbbentőnek" nevezik ezeket a "aránytalan" támadásokat, amelyek olyan közel-keleti országokat is érintenek, amelyek nem vettek részt az Irán elleni katonai műveletben. Berlin, Párizs és London megállapodott, hogy készek együtt dolgozni ezeken a védelmi intézkedéseken az Egyesült Államokkal és szövetségeseikkel a régióban.
A Marosvásárhelyi Rádió 1958. március 2-án közvetített először, első műsorának címe pedig Megszólal a Székelyföld volt. Ekkor még 30 perces napi adásidővel rendelkeztek, ami később 90 percre bővült, majd 1968-ban két órára.
1984-ben már napi három órán keresztül szólt a Székelyföld hangja 1985. január 12-ig, amikor a diktatúra következtében az összes területi stúdiót bezárták, és egyedüliként a Bukaresti Rádió magyar nyelvű műsora maradt meg. A Marosvásárhelyi Rádió a többi területi stúdióhoz, így a kolozsvárihoz, temesvárihoz hasonlóan az 1989-es forradalom után indult újra, kezdetben napi 4 órás műsoridővel.
2013-ban, a Marosvásárhelyi Rádió 55. születésnapján sikerült saját frekvencián magyarul, Romániában elsőként, egész napos közszolgálati tartalmat sugározni.
Hétfő estére halasztották a több mint 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak - tájékoztatott hétfő reggel az állami légitársaság.
A közlemény szerint a román állampolgárok ma hajnalban érkeztek meg Izraelből a kairói repülőtérre. A több mint 300 utas felvétele és a poggyászkezelés meghaladná a felszálláshoz szükséges minimális időkeretet – tájékoztat a TAROM-légitársaság, ezért a különjáratok indulásának új időpontját a román és egyiptomi hatóságokkal, a kairói román konzulátussal és a csoportszervezőkkel egyeztetve határozzák meg.
A bukaresti külügy szerint több mint ezer, a konfliktusövezetben rekedt román állampolgár regisztrált konzuli védelemre.
Andrei Țărnea külügyi szóvivő közlése szerint jelenleg Izraelben 624, Katarban 159, Jordániában 99, Ománban mintegy 90, Ramallahban 46, Szaúd-Arábiában 25, Kuvaitban nyolc, Iránban pedig kilenc román állampolgárt tartanak nyilván. Az Egyesült Arab Emírségekben több száz román lehet, a pontos adatokat még egyeztetik. Szíriából nem érkezett hazaszállítási kérelem, Libanonból egyelőre csak tájékoztatáskérések futottak be - részletezte Țărnea. Hozzátette: bár egyes szárazföldi határátkelők nyitva vannak, a térségben légicsapások zajlanak, ami jelentősen megnehezíti a román állampolgárok kimenekítését.
Románia az uniós konzuli együttműködési mechanizmus keretében is egyeztet partnereivel, és több forgatókönyvet vizsgál a szárazföldi vagy tengeri evakuálásra, ugyanakkor továbbra is a diplomáciai megoldások és a légi közlekedés mielőbbi újraindításában bízik. A külügyi szóvivő ismét arra kérte a térségben tartózkodó román állampolgárokat, hogy adják meg elérhetőségeiket a konzuli képviseleteknek, mert ezek az adatok kulcsfontosságúak az esetleges szervezett kimenekítések során.
Összesen 35 járatot töröltek hétfőn a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren az Izraelbe, Dubajba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Egyiptomba és Jordániába közlekedő útvonalon a közel-keleti események miatt - tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Az érintett légitársaságok a FlyDubai, HiSky Europe, Israir Airlines, Qatar Airways, TAROM és a Wizz Air Malta. A román állami légitársaság már szombat óta több járatát törölte a térség országaiba, világszerte pedig több légitársaság is felfüggesztette közel-keleti járatait, miután szombaton Izrael és az Egyesült Államok csapásokat mért Iránra. Teherán izraeli, illetve amerikai célpontok elleni rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt.
A közlekedési minisztérium korábban azt javasolta az Izraelbe vagy a konfliktus által közvetlenül érintett térségbe utazást tervező román állampolgároknak, hogy halasszák el vagy ütemezzék át későbbi időpontra utazásukat.
A román gazdaság 2027-re visszatérhet a normális, 2% feletti növekedési ütemhez, feltéve hogy a kormány következetesen végrehajtja a vállalt intézkedéseket, amelyek szerkezetváltás felé tolják el az erőteljesen fogyasztásvezérelt gazdaságot – véli Rácz Béla Gergely, a Romanian Economic Monitor kutatója, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A közgazdásszal a román gazdaság helyzetét és a frissen elfogadott kormányzati intézkedéscsomagot értékeltük.
Az alábbi szöveg a rádióban elhangzott interjú enyhén rövidített és szerkesztett változata.
A kormány többhónapos halogatás után elfogadta a közigazgatási reformot és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagot. A csomag célja egyrészt a gyorsan növekvő költségvetési hiány megfékezése és az államháztartás stabilizálása, másrészt a vállalati szektor levegőhöz juttatása egy olyan időszakban, amikor a gazdaság technikai recesszióban van, a beruházások visszaestek, és a finanszírozási költségek történelmi magasságokba emelkedtek. A kormány a decentralizáció erősítését, a bürokrácia csökkentését és a beruházások ösztönzését ígéri, bár a részletek kidolgozása még hátravan. Ugyanakkor több szakmai szervezet és szakszervezet alkotmányossági aggályokat, munkahelyi bizonytalanságot és társadalmi feszültségeket emleget.
– Először is milyen állapotban találja most a költségvetést ez az intézkedéscsomag? Ahogy említettem, a két csomag elfogadása több hónapot késett. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy a Szociáldemokrata Párt a gazdaságélénkítési javaslatokat ürügyként használja a reform lassítására, majd kiderült, hogy a gazdaság technikai recesszióba került, és valóban szükség van élénkítésre. Tehát mennyire súlyos a helyzet valójában?
– A helyzet meglehetősen súlyos, és ez nem most kezdődött. A gazdasági instabilitás és a költségvetési egyensúlyvesztés már 2019-ben megjelent, de a választásokig sikerült elrejteni a probléma súlyát. A közgazdászok már a 2020-as Covid-válság után figyelmeztettek a strukturális gondokra. A kormány most olyan megszorításokat vezetett be, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az állam megőrizze fizetőképességét – hogy ki tudja fizetni a közalkalmazottakat, beleértve a rendőröket, orvosokat, tanárokat. Ezeknek a megszorításoknak azonban következménye lett a technikai recesszió. Ez nem meglepő: egy expanzív időszak után a restriktív gazdaságpolitika visszafogja a növekedést. A tavalyi év utolsó két negyedévében egymás után volt gazdasági visszaesés. Most viszont vannak jelek arra, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása elkezdődött. A 2025-ös hiány még mindig magas, de kisebb a 2024-esnél, és januárban minimális többlet is volt – bár ennek jelentősége korlátozott. Mindenesetre látszik, hogy Románia elindult a hiány csökkentésének irányába.
A gazdaság azonban nem maradhat teljesen levegő nélkül, ezért fogadták el az újabb sürgősségi kormányrendeletet, amely két részből áll. Az egyik az önkormányzatok átalakítása. Ezt közigazgatási reformnak nevezik, de én ebben nem látok valódi reformot. A lényeg a létszámcsökkentés: az önkormányzatoknál és bizonyos központi intézményeknél csökkentik a maximális alkalmazotti létszámot, ami elbocsátásokhoz vezet. Ez nem reform, hanem leépítés. A második rész a gazdaságélénkítés. Mivel a megszorítások negatív hatással vannak a gazdaságra, a kormány igyekszik ezeket részben ellensúlyozni beruházásösztönző intézkedésekkel.
– Köztudott, hogy ha egy beteg nem jut időben kezeléshez, súlyosbodhat az állapota. Ebben az esetben a késlekedés rontott a helyzeten?
– A késés nem hónapokban, hanem években mérhető. A „betegség” nem volt elkerülhetetlen: a rossz politikai és gazdasági döntések okozták az elmúlt hét évben. Most jutottunk el oda, hogy a tünetek már nem voltak tovább eltakarhatók, és a kormánynak lépnie kellett.
– Úgy értékelte, hogy ami most történik, az nem reform. Milyen lenne a valódi reform?
– A kormány decentralizációról beszél, de a rendeletben ennek alig van nyoma. Példaként azt hozzák fel, hogy a szerencsejáték-vállalkozások engedélyezése átkerül az önkormányzatokhoz. Ez előrelépés, de a decentralizáció ennél sokkal többet jelent. A mostani rendelet valójában a létszámcsökkentésről szól: az önkormányzatoknál 30%-kal kell csökkenteni a maximálisan betölthető álláshelyek számát. Ahol már most is a maximumon vannak, ott 30%-os elbocsátás lesz; ahol nem, ott a különbség mértéke határozza meg az elbocsátást. Ezek szükséges lépések, mert a közalkalmazotti létszám nőtt, miközben a közszolgáltatások minősége nem javult. Rövid távon azonban kérdéses, hogy az elbocsátottak mennyire gyorsan találnak munkát.
– Mekkora megtakarítást hozhat a létszámcsökkentés?
– A becslések szerint 45 600 állás szűnik meg. A megtakarítás 2026-ban körülbelül 1,6 milliárd lej, 2027-ben pedig 3 milliárd lej lehet. A felsőoktatásban is csökkentik a doktori pótlékot 950 lejről 500 lejre. Minden lej számít jelenleg.
– A helyi adók csökkentése hogyan befolyásolja a helyzetet?
– A kormány korábban megemelte a helyi adókat, de ezzel párhuzamosan forrásokat vont el az önkormányzatoktól, így azok nem jutottak több pénzhez. Most, hogy az adóemelés egy részét visszavonták, az önkormányzatok kevesebb pénzből gazdálkodnak majd, ami kevesebb beruházást, lassabb útfelújítást és gyengébb szolgáltatásokat jelent.
– Utalt rá, hogy a fogyasztás visszaesett. A reálbérek is csökkentek, és az idegenforgalmi költések is jelentősen mérséklődtek. Mi kell ahhoz, hogy a belső kereslet ismét növekedési pályára álljon?
– A román gazdaság növekedése évekig fogyasztásvezérelt volt, fedezet nélküli pénzkiáramlással. Ez a növekedési modell azonban több negatív következménnyel járt: az import jelentősen megemelkedett, mert a belső termelés nem tudta kiszolgálni a hirtelen növekvő keresletet; az importfüggőség nőtt; a magasabb bérköltségek miatt romlott a versenyképesség, csökkent az exportképesség. A mostani keresletcsökkenés inkább a normalizálódás jele. Egy felelős költségvetési pályán nem normálisak a hirtelen, fedezet nélküli keresleti ugrások. A jelenlegi szint közelebb áll a román gazdaság fejlettségéhez. Innen lassú, fokozatos keresletnövekedés várható, ami egészségesebb, fenntarthatóbb pályát jelent.
– Nincs szükség egy másik növekedési tényezőre? És mi lehetne az?
– A kormány most a vállalatok beruházásait próbálja ösztönözni. A beruházásvezérelt növekedés sokkal stabilabb és fenntarthatóbb, mint a fogyasztásvezérelt. A csomag második része több olyan intézkedést tartalmaz, amely a vállalatok számára vonzóvá teszi a beruházásokat: gyorsított amortizációt, illetve bizonyos kutatás-fejlesztési és high-tech beruházások esetében 200%-os adóleírást. A cél az, hogy a gazdaság szerkezete átalakuljon: ne csak a fogyasztás húzza, hanem valódi vállalati beruházások is legyenek. Az elképzelés helyes, a siker a megvalósításon múlik.
– Elegendőek lehetnek ezek a lépések a gazdasági növekedés újraindításához? Mikor lábalhat ki Románia a technikai recesszióból?
– A technikai recesszió azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökken a GDP. Éves szinten azonban 2025-ben is volt – igaz, nagyon alacsony – növekedés 2024-hez képest, és 2026-ra is 0,8%-os növekedést várunk. Ez kicsi, de pozitív szám. Tehát nincs válság: a gazdaság nem esik vissza évről évre, csak stagnál. Előrejelzéseink szerint az első év, amikor már „normális”, 2% feletti növekedéssel számolhatunk, 2027 lesz. Ehhez azonban következetes végrehajtásra van szükség: nem szabad visszatáncolni a meghozott intézkedésektől, mint ahogy a helyi adók esetében történt.
– Beszéltünk arról, hogy a közigazgatási reform valójában nem reform, csak költségcsökkentés. Ugyanakkor a gazdaságban mintha mégis elindult volna egy szerkezetváltás.
– Így van. A román gazdaságnak mindenképpen el kell indulnia egy szerkezetváltás felé, hogy fenntartható pályára kerüljön. Ennek jelei már most látszanak. Rövid távon ez fájdalmas a lakosságnak és a vállalatoknak, de a kormány igyekszik úgy stabilizálni a gazdaságot, hogy közben ne fojtsa meg. Ha visszatérünk a korábbi hasonlathoz: a beteg gyógyulási folyamata elkezdődött. Ez még nem kellemes időszak, de szükséges ahhoz, hogy később egészségesen működjön tovább a gazdaság.
Az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású katonai műveletet indított Irán ellen, deklaráltan ezért, hogy elhárítsanak egy közvetlen fenyegetést, amit Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramja jelentett.
Az indoklás kísértetiesen hasonlít arra, ami csaknem napra pontosan négy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én elhangzott Vlagyimir Putyin szájából. Ahogy az orosz elnök akkor, az amerikai elnök is katonai műveletnek nyilvánított egy véres kalandot, ami mindenki számára nyilvánvalóan: háború. Donald Trump indítéka persze más, mint a Putyiné volt: az amerikai elnök nem indíthatna háborút a kongresszus jóváhagyása nélkül.
A másik dolog, amit előre kell bocsátani, hogy ellentétben azzal, amit a hadműveletek megindításakor közzétett beszédében Trump, majd Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állított, nem léteztek olyan közvetlen fenyegetések Irán részéről, amelyek indokolták volna a támadást. Azért hivatkoztak mégis az önvédelemre, mert a nem önvédelmi háború – leánykori nevén agresszió – a lehető legsúlyosabb megsértése a nemzetközi jognak. A nemzetközi közösségnek elvileg kötelessége volna fellépni, és megállítani az agressziót. Más kérdés, hogy ilyesmire a legritkábban került sor az ENSZ alapokmányának elfogadása óta eltelt 8 évtizedben.
Az Irán elleni támadások célja – a két ország vezetőinek nyilatkozatai alapján – a teheráni rendszer megdöntése. A művelet első hullámában életét vesztette Ali Hamenei, az Iráni Iszlám Köztársaság 1989 óta hivatalban lévő legfőbb vezetője. Halálhírét egyesek üdvrivalgással, mások gyásszal fogadták.
A mostani katonai fellépés egy hosszabb folyamat része. 2024 áprilisa óta Irán több alkalommal került közvetlen összecsapásba Izraellel, majd 2025 júniusában az Egyesült Államok is beszállt a harcokba Izrael oldalán. Az úgynevezett 12 napos háború végén Trump azzal kérkedett, hogy az amerikai légierő bombázásai „totálisan megsemmisítették” az iráni nukleáris létesítményeket.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok látványosan növelte katonai jelenlétét a Közel-Kelet térségében, miközben megbízottjai tárgyalásokat folytatnak Irán képviselőivel. A deklarált cél – ismét – megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert. Irán tagadja, hogy ilyen szándékai lennének. Washington ugyanakkor arra törekedett, hogy a tárgyalásokat a nukleáris kérdésen túl kiterjesszék Irán rakétaprogramjára és a regionális fegyveres csoportok támogatására.
A tárgyalások még zajlottak, sőt Omán külügyminisztere szerint áttörés történt az Irán által felhalmazott nukleáris hasadóanyag sorsát illetően, amikor megindult a támadás Irán ellen. Ahogy egyébként tavaly is történt. Magyarán: igazuk volt azoknak, akik szerint Trump nem akar mást, mint az 1979-es iszlám forradalommal hatalomra került rendszer leváltását.
A tárgyalások és a nukleáris program csak ürügy volt és figyelemelterelés. Valójában az atomkérdést maga Donald Trump idézte elő, amikor 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat abból a nemzetközi megállapodásból, amely az iráni nukleáris tevékenység szigorú ellenőrzését írta elő a szankciók enyhítéséért cserébe. A megállapodás felmondását követően Irán külpolitikai mozgástere beszűkült, a belső feszültségek pedig erősödtek. A legutóbbi, januári tiltakozási hullámot a hatóságok erőszakkal oszlatták fel.
Szakértők szerint a rendszer esetleges összeomlása jelentős bizonytalanságot hozhat az országban, mivel az iráni állam működésében meghatározó szerepet játszó katonai‑biztonsági szervezetek pozíciói is veszélybe kerülhetnek. A térségben zajló izraeli katonai műveletek – Gázában, Libanonban és Szíriában – tovább növelik az aggodalmakat.
Az Irán elleni agressziót több amerikai politikai szereplő is bírálta. Matthew Duss, a demokrata párt egyik külpolitikai tanácsadója, a Carnegie Alapítvány a Békéért korábbi szakértője úgy fogalmazott: nincs bizonyíték arra, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelentett volna az Egyesült Államokra, a mostani katonai fellépés hosszú évek militarizált külpolitikájának következménye. Trump egyik választási ígérete éppen az volt, hogy véget vet a demokráciaexportot célzó „örökös háborúknak”. Nyilvánvalónak nem gondolta komolyan, bár az amerikai választók hittek neki. Erre utal, hogy az Irán elleni agressziót csak az amerikaiak negyede támogatja, miközben kétszer nagyobb arányban szavaztak a jelenlegi elnökre.
Trump ezért engedhetett meg magának mégis egy újabb háborút, mert a korábbi kormányok hasonló lépéseiért senkit nem vontak felelősségre. A korábbi elnököket nem számoltatták el sem az amerikai törvények megsértéséért, sem a tengerentúl elkövetett háborús bűnökért. Így jutottunk a mostani veszélyes állapotba, amikor – ahogy Matthew Duss fogalmaz a Le Monde-nak adott interjúban – egy gyakorlatilag korlátlan mozgásterű elnök következmények nélkül sodorhatja veszélybe emberek millióinak életét.
A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt indít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány nem démonizálja a technológiát, hanem arra keresi a választ, hogyan használhatjuk azt tudatosan, anélkül hogy “elveszítenénk” gyermekeinket a digitális térben.
A Román Rádió központi csatornái és területi stúdiói által készített műsorokban pszichológusok, pedagógusok, digitális oktatási szakértők, rendőrségi szakemberek, valamint érintett szülők és fiatalok is megszólalnak. A programsorozat foglalkozik többek között a cyberbullying jelenségével, az online identitás kérdésével, a képernyőfüggőség jeleivel, az influenszerek hatásával, valamint azzal is, miért nem működik az egyszerű tiltás az internet világában.
A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét nem a képernyők teljes kizárását jelenti, hanem az egyensúlyt, a tudatosságot és a bizalmon alapuló kommunikációt. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
Robert C. Schwartz, a Román Rádiótársaság vezérigazgatója a Maradj biztonságban a neten kampány kapcsán elmondta: „Ez a közösségi felelősségvállalás jegyében indított kezdeményezés abból a meggyőződésből született, hogy a digitális nevelés napjainkban az állampolgári nevelés egyik alapvető formája”.
Aláírta ma Nicușor Dan államfő a Mihai Dimian oktatási miniszteri kinevezéséről szóló dekrétumot. Az új miniszter, aki mostanig a Suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektora volt, délután 4 órakor teszi le a hivatali esküt a Cotroceni-palotában. Dimian kinevezését Bolojan javasolta, ő terjesztette elő a PNL vezetőtestületének, amely tegnap egyhangúlag jóváhagyta. Dimian a Iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetemen diplomázott fizikából és matematikából, de Franciaországban is tanult, a Versailles-i Egyetemen kutatóasszisztensként dolgozott, majd az Egyesült Államokban, a College Park-i Marylandi Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Kutatóként dolgozott a németországi Max Planck Intézetben, majd tanársegédként, vendégtanárként és doktori témavezetőként a washingtoni Howard Egyetemen.
