A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány döntéseiről, amelyekkel elfogadták a helyi és a központi közigazgatásban tervezett 10 százalékos kiadáscsökkentést, de a kabinet a decentralizáció területén is hozott új szabályozásokat, és megszavazott egy 5 milliárd euró értékű gazdaságélénkítő csomagot. Közben ahelyett, hogy a kormány a stabilitás jelét adná, a szociáldemokraták ismét támadást intéztek Ilie Bolojan kormányfő ellen. Kitekintünk a magyarországi választási kampányra, amely roppant élessé kezd válni, miután a magyar kormány az ukrajnai háború témáját emelte a kampány központi elemévé. Beszámolunk egy építészeti, kulturális rendkívüli eseményről is, hiszen a világhírű barcelonai Sagrada Familia templom elérte a maximális magasságát, így a világ legmagasabb templomává nőtt.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval az egyre kritikusabb humanitárius helyzetről, amelyet az Egyesült Államok szankciói – különösen az olajszállítások korlátozása – idéztek elő Kubában.
Nyolcadik alkalommal szervezi meg a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség a Febru(t)ális névre keresztelt eseményét, február 27-én és 28-án. A Diáknapok kistestvéreként is számon tartott esemény idei témája a maffiák és gengszterek.
Az eseményre 50 csapat jelentkezését várták, az érdeklődést pedig az is mutatja, hogy az összes hely betelt és Kolozsvárról is benevezett egy csapat. Az idei Febru(t)ális kapcsán Jankó-Szép Ákossal, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnökével, illetve Dombay Júlia és Botos Hanna főszervezőkkel Nagy-Bodó Szilárd beszélgetett.
„Márton Áron 130” címmel hirdettek emlékévet a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében. Erdély néhai, szentéletű püspökének születése 130. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat ünnepélyes megnyitóját február 12-én tartották a kolozsvári Szent Mihály-templomban, pontosan 87 évvel azután, hogy Márton Áront 1939-ben ugyanebben a templomban szentelték püspökké.
Múlt héten a képviselőház döntőházként fogadta el az RMDSZ törvénytervezetét, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is. A jubileumi év egyik kiemelt célja, hogy a boldogemlékű és tiszteletreméltó főpásztor életpéldáját a fiatalabb nemzedékekkel is megismertessék. A részletekről Lázár Csillával, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatójával Bíró István beszélgetett.
Ma az irodalom kerül a középpontba, egyrészt azért, mert közeledik Arany János születésének a 209. évfordulója. A nagyszalontai születésű költő 1817. március 2-án látta meg a napvilágot, tehát egy év múlva, 2027-ben ünnepeljük a születésének a 210. évfordulóját.
Most egy-két másodpercre visszautazom az időben kilenc évet, a 2017-es esztendőhöz, amelyet a 200. évforduló kapcsán a magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévvé nyilvánított. A számlatan rendezvény felidézése helyett ezúttal egy idézetet osztok meg a költőtől, aki a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is volt… 1875-ben kihangsúlyozta, hogy „…a legszigorúbb orthológia sem tilthatja meg, hogy a költő, ha lelke van, olykor a hevülés percében vagy jellemző kifejezés okáért új szót és szólamot ne teremtsen…”. Arany János a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakjaként nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv gazdagításához.
Március 3-án újabb jelentős téma kerül előtérbe, ugyanis a békéért küzdő írók világnapja lesz; magát a megnevezést a szabályzat szerint csupa kisbetűvel írjuk. A jeles nap gondolata a békétlenséget és megosztottságot is jelző berlini fal két oldalán született meg, a Nemzetközi Pen Club hirdette meg a hidegháború idején, 1984 júniusában, ugyanis az akkor alapított Írók a Békéért Szövetséghez csatlakozó szerzők így akarták felhívni a figyelmet a béke fontosságára, valamint a háború veszélyeire és az embertelenségre. Ezúttal Radnóti Miklóstól ragadok ki egy idézetet. „Igaz, jó szerteütni néha, de békében élni is szép lenne már s írni példaképpen.” Most pedig fontosnak tartom megemlíteni, hogy február 24-én volt Révai Miklós nyelvész születésének 276. évfordulója. A mai Nagyszentmiklós területén látta meg a napvilágot, az ő nevéhez fűződnek többek között a helyesírás és a nyelvtudós szavak. A máig élő szóelemző helyesírási alapelvet képviselte, ugyanakkor a Magyar irodalmi régiségek című művében közreadta legrégebbi összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti beszédet, s a szöveget tudományos magyarázatokkal látta el. E könyv kapcsán a magyar történeti nyelvészet alapítójaként emlegetik. Számos tankönyv, többek között egy ábécéskönyv, valamint egy helyesírási és ékírási (szépírási) könyv fűződik a nevéhez, sőt a zs betű jelenlegi formáját is Révai Miklósnak köszönhetjük.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány döntéseiről, amelyekkel elfogadták a helyi és a központi közigazgatásban tervezett 10 százalékos kiadáscsökkentést, de a kabinet a decentralizáció területén is hozott új szabályozásokat, és megszavazott egy 5 milliárd euró értékű gazdaságélénkítő csomagot. Közben ahelyett, hogy a kormány a stabilitás jelét adná, a szociáldemokraták ismét támadást intéztek Ilie Bolojan kormányfő ellen. Kitekintünk a magyarországi választási kampányra, amely roppant élessé kezd válni, miután a magyar kormány az ukrajnai háború témáját emelte a kampány központi elemévé. Beszámolunk egy építészeti, kulturális rendkívüli eseményről is, hiszen a világhírű barcelonai Sagrada Familia templom elérte a maximális magasságát, így a világ legmagasabb templomává nőtt.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval az egyre kritikusabb humanitárius helyzetről, amelyet az Egyesült Államok szankciói – különösen az olajszállítások korlátozása – idéztek elő Kubában.
