A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Bekérették a külügyminisztériumba tegnap a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz…
A Nemzetközi Valutaalap megfelelő adópolitikát és szerkezeti reformokat kér a kormánytól annak érdekében, hogy fenntarthatóak legyenek az ország pénzügyei. Az…
Az Európai Unió Bíróságához fordult a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében Izsák Balázs, és keresetében az Európai Bizottság elutasító…
Öt nagy NATO-tagállam védelmi minisztere az együttműködés fokozását ígérte az úgynevezett hibrid fenyegetések elleni fellépésben. A tegnapi berlini tárgyalások után…
A brit közszolgálati médiatársaság ugyanakkor visszautasította a rágalmazás vádját, amelyre hivatkozva Trump jogi képviselői egymilliárd dolláros kártérítési pert helyeztek kilátásba.
Bekérették a külügyminisztériumba tegnap a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe. A szaktárca közleménye szerint a minisztérium képviselői konkrét, átfogó és szilárd bizonyítékokat mutattak be Vladimir Lipaev orosz nagykövetnek arról, hogy a november 10-éről 11-ére virradó éjszaka egy orosz katonai erőkhöz tartozó pilóta nélküli légi jármű megsértette Románia légterét. Az orosz felet felkérték, hogy haladéktalanul tegyen meg minden szükséges intézkedést a román légtér jövőbeli megsértésének elkerülése érdekében.
Mugur Isărescu jegybankelnök szerint nincs ok arra, hogy jövő évtől a kormány növelje az áfát. A központi bank kormányzója szerint egy ilyen döntés keményen sújtaná a kis jövedelműeket. Isărescu szerint a kormány által eddig elfogadott intézkedések jó irányba mutatnak, ugyanakkor még egy pár hónap türelemre intett, hogy még jobban látszódjanak a kormány intézkedéseinek hatásai a költségvetési egyensúlyban. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi pénzpiacok bizalmát hamar el lehet veszíteni, ezért óva intette a kormányt attól, hogy meghátráljon a jelenlegi irányból.
A Nemzetközi Valutaalap megfelelő adópolitikát és szerkezeti reformokat kér a kormánytól annak érdekében, hogy fenntarthatóak legyenek az ország pénzügyei. Az IMF igazgatótanácsa üdvözölte a kormány idei és jövő évi adóügyi reformját, ami hatékonyan kezelheti a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányából álló úgynevezett ikerdeficitet. Az IMF igazgatótanácsa azt követően adott ki közleményt, hogy jóváhagyták a nemzetközi pénzintézet bukaresti küldöttségének szeptemberi látogatása során a román hatóságokkal folytatott tárgyalások következtetéseit. Az IMF igazgatótanácsa szerint a növekedésbarát és méltányos költségvetési konszolidáció elősegítése érdekében további középtávú költségvetési reformoknak kell következniük, növelni kell a bevételeket, ösztönözni kell a munkavállalást, és meg kell őrizni a tőkebefektetések vonzerejét. A testület egyes tagjai óvatosságot javasoltak az új fiskális intézkedések végrehajtása során, hogy ne csökkenjen tovább a belföldi fogyasztás.
A Nemzetközi Valutaalap jelentése igazolja, hogy a román kormány reformcsomagja létfontosságú hazánk számára és emellett hitelesnek tekintik a nemzetközi partnerek – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, akit a pénzügyminisztérium közleménye idézett. A tárcavezető közölte, hogy a kormány számára prioritást élvez továbbra is a gazdaság egészséges alapokra helyezése, és megerősíti abban a meggyőződésében, hogy hazánknak sikerül elérnie a vállalt deficitcélokat.
Románia a Mintia és a nyárádtői erőművek üzembe helyezését követően jövő év végére körülbelül 2200 megawatt beépített kapacitással és közel 2000 megawatt tárolókapacitással rendelkezhet – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter. Közölte: dolgoznak egy olyan mechanizmuson, amely a villamosenergia árát 1 lej 10 banira mérsékli a háztartási fogyasztók számára. A miniszter elismerte, hogy a térségben a romániai fogyasztók fizetik a legnagyobb árat a villamosenergiáért, aminek több oka van. Ezek között említette, hogy nincs összekötve az osztrák és a szlovák, illetve az osztrák és a magyar villamosenergia-hálózat, ezért Románia nem tud például a francia atomerőművek által termelt olcsó energiából importálni. De az is közrejátszik a magas árakban, hogy Románia maximalista célokkal vállalta a dekarbonizációt, ezért több szénalapú erőművet bezárt és emiatt csökkent a termelési kapacitása.
Az Európai Unió Bíróságához fordult a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében Izsák Balázs, és keresetében az Európai Bizottság elutasító döntésének az érvénytelenítését kérte - közölte tegnap a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajtóirodája. Az MTI jelentése szerint Izsák Balázs a kezdeményezés polgári bizottságának nevében nyújtotta be a keresetet, amelyet csütörtökön iktattak. Az SZNT-elnök azt követően fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy az Európai Bizottság (EB) szeptember elején egyértelművé tette: a sikeres aláírásgyűjtés ellenére sem kíván érdemi intézkedést hozni a nemzeti régiók ügyében. A polgári bizottság keresetével érvényességet szeretne szerezni annak a több mint 1,2 millió uniós polgár demokratikus akaratának, akik aláírásukkal támogatták a kezdeményezést. Megállapításuk szerint az Európai Bizottság döntése nem kellően indokolt, számos megállapítása téves, valótlan vagy ellentétes a közösségi jog előírásaival.
Öt nagy NATO-tagállam védelmi minisztere az együttműködés fokozását ígérte az úgynevezett hibrid fenyegetések elleni fellépésben. A tegnapi berlini tárgyalások után kiadott közös közleményben Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország tárcavezetője megerősítette továbbá, hogy töretlenül támogatja Ukrajnát, és elkötelezett a saját fegyveres erőinek a megerősítésére. A miniszterek – akikhez csatlakozott Kaja Kallas, az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője is – arra is ígéretet tettek, hogy fokozzák az együttműködést Ukrajnával és integrálják az ukrajnai hadipart az európai kezdeményezésekbe és termelési láncokba.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk az új nemzetvédelmi stratégiáról, amit Nicușor Dan államfő mutatott be. Szó lesz még arról, hogy várhatóan milyen nehézségekbe fog ütközni a kormány által eltervezett leépítés, mennyi európai uniós pénzt veszíthet hazánk, mit tartalmaz az úgynevezett Nordis-törvény, milyen ellenőrzéseket végez az adóhatóság, illetve milyen nemzetközi sajtóbotrány rázta meg a világot.
Szőcs Levente összeállítása arról a boszniai háború idején állítólag külföldiek fizettek a szerb hadsereg tagjainak azért, hogy Szarajevóban vadászhassanak a gyanútlan bosnyákokra. Erről eddig is lehetett tudni, de most a milánói ügyészség vádat emelt több ilyen, egykori olasz "turista" ellen.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 8,8 százalékról 9,6 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2026 végére pedig a korábbi 3 százalék helyett 3,7 százalékos inflációra számít - nyilatkozta a legfrissebb inflációs jelentést ismertető pénteki sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
A BNR kormányzója felhívta a figyelmet, hogy a nyáron előre jelzettnél meredekebben nőtt az infláció. 'Mit becsültünk alul a nyáron? Elsősorban az adminisztratív intézkedések, a villamosenergia-piac liberalizációjának és a közvetett adók emelésének a hatását' - magyarázta. Hozzátette, emellett 'a meglehetősen feszült politikai és társadalmi légkör' is hozzájárult az áraknak a nyári hónapokban vártnál gyorsabb emelkedéséhez.
Mugur Isărescu azt is elmondta, hogy becsléseik szerint az áremelkedési ütem 2027 első negyedévében tér vissza a jegybanki célsávba.
"
["post_title"]=>
string(97) "A jegybank 9,6 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését"
["post_excerpt"]=>
string(144) "Mugur Isărescu azt is elmondta, hogy becsléseik szerint az áremelkedési ütem 2027 első negyedévében tér vissza a jegybanki célsávba. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(84) "a-jegybank-96-szazalekra-modositotta-a-2025-vegere-vonatkozo-inflacios-elorejelzeset"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-11-14 14:04:54"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-11-14 12:04:54"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=456672"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#3588 (24) {
["ID"]=>
int(456668)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2025-11-14 14:02:25"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-11-14 12:02:25"
["post_content"]=>
string(975) "
Indonéziában a heves esőzések okozta földcsuszamlásban két ember meghalt és legalább 21 eltűnt Jáva szigetén - közölte ma egy katasztrófavédelmi tisztviselő. A földcsuszamlás három - Jakartától körülbelül 400 kilométerre keletre található - falut érintett a közép-jávai Cilacap körzetben, ahol házakat rongált meg és temetett maga alá.
Abdul Muhari, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Ügynökség szóvivője elmondta, hogy ma reggel a kutatócsapat 23 embert mentett ki élve, két embert holtan találtak, 21 embert pedig még mindig keresnek. Az eltűnt áldozatok felkutatásában a bizonytalan talajviszonyok akadályozzák a mentési munkálatokat.
Az indonéz meteorológiai szolgálat a hét elején extrém időjárási körülményekre figyelmeztetve riasztást adott ki.
Kína kész Thaifölddel együttműködve a következő ötven évben is tovább erősíteni stratégiai partnerségét - jelentette ki ma Hszi Csin-ping kínai államfő Pekingben, amikor a Nagy Népi Csarnokban fogadta Maha Vadzsiralongkorn (X. Ráma) thaiföldi királyt. X. Ráma az első thai uralkodó, aki az 1975-ös diplomáciai kapcsolatfelvétel óta hivatalos látogatást tesz Kínában.
A kínai elnök emlékeztetett arra, hogy idén van a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 50. évfordulója. Hszi Csin-ping kiemelte, hogy Peking kész szorosabban összehangolni fejlesztési stratégiáit Thaiföld céljaival, előmozdítani a közös vasútfejlesztést, valamint bővíteni a thai mezőgazdasági termékek importját.
Ausztráliában az ország története során először a demencia vált a vezető halálokká 2024-ben - olvasható az ausztrál statisztikai hivatal (ABS) ma közzétett feljegyzésében, amelyből az is kiderült, hogy a betegség gyakrabban érinti a nőket, mivel ők általában hosszabb élettartamra számíthatnak. "Az adatok szerint a demenciában elhunytak 62,4 százaléka nő volt" - emelte ki a jelentés
A hivatal tájékoztatása szerint tavaly a mintegy 187 ezer halálozásból több mint 17 500-at okozott demencia, megelőzve az eddig vezető halálozási oknak számító szívbetegséget is. A hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy 2006-ban a demenciában elhunytak száma 6550 volt, így 2024-re ez a szám több mint 160 százalékkal nőtt, miközben a szívbetegség okozta halálozások aránya ugyanebben az időszakban 29,6 százalékkal csökkent. Kiemelik továbbá, hogy a tavaly demenciában elhunytak több mint 68 százaléka 75 év fölötti volt. Míg a nők körében a demencia már 2016 óta vezető halálok, a férfiak közül a legtöbben továbbra is szívkoszorúér-megbetegedésekben halnak meg.
Az ország egészségügyi és népjóléti intézete által szeptemberben közzétett jelentés szerint a demenciáva 5l élők száma várhatóan több mint egymillióra nőhet 2065-ben.
Hivatalosan elnézést kért tegnap a BBC Donald Trump amerikai elnöktől egyik beszédének manipulált szerkesztéséért. A brit közszolgálati médiatársaság ugyanakkor visszautasította a rágalmazás vádját, amelyre hivatkozva Trump jogi képviselői egymilliárd dolláros kártérítési pert helyeztek kilátásba. A BBC bocsánatkérő nyilatkozata előzményeként a múlt héten kiderült, hogy a tavalyi amerikai elnökválasztás előtt egy héttel a BBC televízió Panorama című hírmagazinja félrevezető módon szerkesztve közölte Trump 2021 januárjában mondott beszédét, amely emiatt úgy hangzott, mintha az elnök kifejezetten a kongresszus washingtoni épületegyüttesének megrohamozására biztatta volna támogatóit.
Az ügyet a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap tárta fel, miután megszerezte a BBC belső vizsgálatáról készült 19 oldalas jelentést.
A lap tegnap feltárta azt is, hogy két évvel korábban BBC-televízió egy másik politikai hírmagazinja, a Newsnight szintén hasonló - bár nem teljesen azonos - szerkesztésben számolt be Trump 2021-es beszédéről. A BBC szóvivője közölte, hogy a cég vizsgálja ezt az ügyet is.
Bekérették a külügyminisztériumba tegnap a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe. A szaktárca közleménye szerint a minisztérium képviselői konkrét, átfogó és szilárd bizonyítékokat mutattak be Vladimir Lipaev orosz nagykövetnek arról, hogy a november 10-éről 11-ére virradó éjszaka egy orosz katonai erőkhöz tartozó pilóta nélküli légi jármű megsértette Románia légterét. Az orosz felet felkérték, hogy haladéktalanul tegyen meg minden szükséges intézkedést a román légtér jövőbeli megsértésének elkerülése érdekében.
