Adásunkban szólunk az idei Kölcsey-díjakról és a száz évvel ezelőtt született Erdélyi Helikon mozgalomról, majd interjút hallhatnak Gálfalvi Ágnessel, a marosvásárhelyi Lector Kiadó főszerkesztőjével.
Bukaresti Rádió/SRR
A Kölcsey-díjat olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományozzák, akik sokat tettek az aradi magyarságért, és önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. Idén Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át a kitüntetést. Erről hallhatunk Pataky Lehel Zsolt hangképes összeállításában.
A marosvásárhelyi székhelyű Lector Kiadó Doina Gecse-Borgovan Haza: úton című prózakötetével vett részt idén a bukaresti Liszt Intézet által szervezett Irodalmi szálak elnevezésű kortárs irodalmi és műfordítói minifesztiválon. A kiadó főszerkesztőjével, Gálfalvi Ágnessel Forró László készített interjút.
Erdélyi Helikon (1926-2026) címmel tartott előadást Dávid Gyula irodalomtörténész az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Dávid Gyulát a Kolozsvári Rádió munkatársa, László Tibor kérte mikrofonhoz az előadást követően.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy elkészült az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciamegállapodás tervezete. A héten háromoldalú találkozót tartanak Abu-Dzabiban az ukrán, amerikai és orosz delegációk részvételével, ahol a tárgyalási kereteket véglegesítik. Zelenszkij szerint Ukrajna készen áll „valódi lépésekre” egy tartós béke érdekében, és számít az amerikai támogatásra a helyreállítási és gazdasági dokumentumok kidolgozásában. Az elnök úgy véli, a pénteken életbe lépett eszkalációcsökkentő intézkedések erősítik a lakosság bizalmát, és segítik a háború lezárásához szükséges feltételek megteremtését.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 50 százalékról 18-ra csökkenti az indiai termékekre kivetett vámokat, miután India vállalta, hogy leállítja az orosz olaj vásárlását.
Narendra Modi miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy India nagy mennyiségben vásárol majd amerikai olajat, szenet, technológiát és mezőgazdasági termékeket. A megállapodás része lehet a venezuelai olajimport is.
A bejelentés egyelőre nem tartalmaz pontos dátumokat vagy hivatalos dokumentumokat. A Fehér Ház még nem adott ki elnöki rendeletet a vámcsökkentésről - mutat rá a Reuters.
A mai műsorban egy különleges adventi orogonakoncertről hallanak, a Székelykeresztúrhoz tartozó Fiatfalván ugyanis egy templom két felekezetnek de két orgonának…
2025 legtragikusabb eseménye a Parajdi sóbánya víz alá kerülése volt. A sorozatos hanyagság miatt sikerült végleg tönkretenni Románia egyik legjelentősebb…
Az idei gazdasági évet a politikai válság határozta meg, valamint az évek óta elszabadult államháztartási hiány. Ilie Bolojan miniszterelnök megpróbálta…
Mai egyórás különkiadásunkban egy történelmi utazásra hívjuk a hallgatókat. Október közepén Bukarestben járt Marchut Réka történész, aki a fővárosi Szent…
A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten, verseket énekelnek, muzsikájuk sokszínű, a versekből következőek pedig sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja – olvashatjuk az együttes honlapján.
Kilencedik alkalommal szerveztek karácsonyi vásárt Kászon községben december közepén. A kézművesek felvonultatása mellett a község néptánccsoportjai az Őszirózsák nyugdíjas klub,…
A mai műsorban egy különleges adventi orogonakoncertről hallanak, a Székelykeresztúrhoz tartozó Fiatfalván ugyanis egy templom két felekezetnek de két orgonának is szállást ad.
A kolozsvári adventi könyvvásáron mutatták be Szenkovics Enikő: "A háromnyelvű Echinox. A romániai német irodalom reprezentációi a folyóirat hőskorában (1969–1989)" című kötetét, erről kérdezte a szerzőt László Tibor - majd a műsor végén szintén az Echinox diáklap történetéről, illetve a nagyváradi Familia folyóiratról hallanak – vendégem Traian Stef egykori főszerkesztő volt tartsanak velünk.
Jelentős romániai magyar sportsikert jegyezhettünk fel az idén, hiszen a nagykárolyi születésű Kovács István vezette május 31-én a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét. Kovács segítője a BL-fináléban Mihai Marica, valamint a zilahi Tunyogi Ferencz volt.
A 40 éves játékvezető 2007 óta vezet a hazai élvonalban, és 2010 óta a nemzetközi szövetség bírói keretének a tagja. A Kolozsváron élő játékvezető 2018-ban debütált a BL-ben. Ő vezette 2022-ben a Konferencia-liga döntőjét, míg két évvel később az Európa-liga fináléját. A BL-döntőt az Internazionale játszotta a francia bajnok Paris Saint-Germainnel. A mérkőzés a franciák 5-0-ás győzelmével ért véget.
A hazai magyar kultúrában kiemelkedő jelentőségű eseménynek számított a Román Színházi Szövetség, az UNITER idei gálája, amelyen kiosztották az idei UNITER-díjakat. A gála nagy győztese a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata volt, amelynek a III. Richárd című előadása elnyerte a legjobb előadásnak járó díjat, de a produkciót színpadra állító Albu István megkapta a legjobb rendezésnek járó elsimerést is. Az előadást nagy sikerrel mutatták be a Bukaresti Nemzeti Színházban az Országos Színházi Fesztiválon.
Gyorsan fogy Románia népessége, és ez a trend a következő évtizedekben sem áll meg – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legutóbbi – november végi - demográfiai elemzéséből. A három forgatókönyvvel számoló tanulmány szerint a 2025 elején regisztrált 19 milliós lakosság minimum 1,9 millió, maximum 4,6 millió fővel zsugorodhat 2080-ig a születési arány, a várható élettartam és a migráció alakulásától függően.
A legvalószínűbb forgatókönyv, amely a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok fennmaradásával kalkulál, 3,4 milliós veszteséget jelez előre. Ez az aktuális népesség szinte egyötödét, pontosabban 18 százalékát jelenti.
A csökkenés ugyanakkor nagyon egyenlőtlen: az ország déli térségei a lakosságuk akár egyharmadát is elveszíthetik, míg az erősebb gazdasági pólusok, mint Bukarest–Ilfov, a központi régió vagy az ország északnyugati része 10 százalék alatti népességfogyást könyvelhet el.
2025 legtragikusabb eseménye a Parajdi sóbánya víz alá kerülése volt. A sorozatos hanyagság miatt sikerült végleg tönkretenni Románia egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványosságát.
Mint ismert a bányába befolyt a megáradt Korond-pataka, s a víz teljes mértékben elöntötte a bányát. Románia ezzel elvesztette az egyik legnagyobb sótartalékát, a Sóvidék turizmusa pedig elvesztette egyik legfőbb idegenforgalmi attrakcióját, ami jelentősen megnehezíti a környékbeliek megélhetését.
A májusban bekövetkezett katasztrófa után a tényleges felelősök megtalálása elmaradt, hiszen a vízügy igazgatóját ugyan leváltották, de Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter nem a parajdi katasztrófával indokolta döntését. Az állami sóvállalat vezetőjét viszont azóta sem sikerült meneszteni, hiába követelte ezt a politikum.
Az idei gazdasági évet a politikai válság határozta meg, valamint az évek óta elszabadult államháztartási hiány. Ilie Bolojan miniszterelnök megpróbálta kordában tartani a kiadásokat, de a májusi elnökválasztásig a koalíció jóformán semmit nem tett a kiadások megfékezése érdekében, ezért az eredetileg GDP-arányosan 7 százalékosra tervezett államháztartási hiány az év végén eléri a 8,4 százalékot.
Bukarest szerencsére megértésre talált Brüsszelben és a nemzetközi hitelminősítők részéről, hiszen a kormány elfogadott adóemeléseket. Ezek közül a legfontosabb volt az áfa két százalékpontos növelése 19 százalékról 21 százalékra, a 3000 lej fölötti nyugdíjak egészségügyi járulékkötelessé tétele, az üzemanyag és a dohánytermékek jövedéki adójának 10 százalékos emelése, illetve az osztalékadó 16 százalékra növelése. Emellett a kiadásokat is csökkentették, például korlátozták az érdemösztöndíjra jogosultak számát.
A koalíció viszont halogatta azokat az intézkedéseket, amelyek az államot karcsúsították volna. A legnagyobb felháborodást a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának rendezési kísérlete okozta, hiszen a kormány többször is nekifutott, de az alkotmánybíróságon elakadt a tervezet. A koalíció másik nagy adóssága a választók irányába a helyi és központi közigazgatás reformja, amely elsősorban a PSD és a PNL vitája miatt hiúsult meg.
A 2025-ös esztendőt a hazai belpolitikai válság határozta meg, ami annak következtében alakult ki, hogy 2024. december 6-án az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást. Az idén májusban megismételt megmérettetés rányomta a bélyegét a 2025-ös évre, hiszen meghosszabbította a 2024-es úgynevezett választási szuperévet, ami számos gazdasági és politikai bonyodalmat okozott. Mint ismert, az elnökválasztást azért törölték, mert a hatóságok szerint az első fordulót megnyerő Călin Georgescu orosz befolyással győzött. Klaus Iohannis elnök hivatalában maradt, de február elején arra hivatkozva, hogy az esetleges tisztségből való felfüggesztése még sérülékenyebbé teheti az országot, lemondott. Helyét ügyvivő államfőként Ilie Bolojan, a szenátus elnöke foglalta el.
A választás alaposan megrázta a két nagy kormánypártot, a szociáldemokratákat és a liberálisokat, hiszen jelöltjük, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă nem jutott be az érvénytelenített választás második fordulójába. Új kormánykoalíció alakult, a PSD és a PNL visszafogadta az RMDSZ-t a kormányba. Ebből az alkalomból egy fontos premiert is elkönyvelhettünk, hiszen Tánczos Barna személyében rövid időre magyar pénzügyminisztere lett az országnak, így Tánczos volt az első romániai magyar politikus, aki pár hónapig tagja volt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak is.
Az új kormánykoalíciónak nem sikerült jól a megismételt elnökválasztás, mert Crin Antonescu közös államelnök-jelöltjük nem jutott be a második fordulóba. Nicușor Dan végzett a második helyen, első lett a szélsőséges nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség jelöltje, George Simion. A második fordulóban Dannak sikerült a nagy fordítás, ami főleg a romániai magyarok több mint 90 százalékának köszönhető, akik egyöntetően az elnökválasztást megnyerő Nicușor Danra voksoltak. Az új elnök Ilie Bolojant kérte fel kormányalakításra, az így alakult nagykoalícióba immár a PSD, a PNL, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek mellé az USR is belépett. Az RMDSZ nem tarthatta meg a pénzügyminiszteri posztot az új kormányban, viszont Cseke Attila fejlesztési miniszter maradt, Tánczos Barna tárca nélküli miniszterelnök-helyettes, Demeter András pedig kulturális miniszter lett.
Finnország évek óta vezeti a globális boldogságindexet, sokak számára maga a társadalmi idill. De vajon mit jelent mindez a mindennapokban? Több mosolygós arc jön szembe az utcán? És hogyan fér össze a boldogság világbajnoki címe azzal a ténnyel, hogy az elmúlt évtizedben a szegénységi ráta éppenséggel nőtt? Kustán Magyari Attila szociológussal, újságíróval, a finnországi Tampere Egyetem doktoranduszával beszélgettünk.
Mai egyórás különkiadásunkban egy történelmi utazásra hívjuk a hallgatókat. Október közepén Bukarestben járt Marchut Réka történész, aki a fővárosi Szent István Egyesület meghívására előadást tartott a Liszt Intézetben a bukaresti magyar katolikusok történetéről. A szakember érinti a főváros református múltját, de mindenekelőtt a magyar katolikusok hosszú és viszontagságos történetét idézi fel sikereivel és kudarcaival.
A Nagykárolyban született, Magyarországon élő történész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Szakterülete a magyar nemzetiségpolitika a 20. században. Kutatási témái közé tartozik a magyar nemzetiségpolitika a két világháború között, a magyarországi németek története a 20. század első felében, illetve a magyar-román diplomáciai kapcsolatok a két világháború között. Mostanában a történész Iuliu Maniu magyarságképét, valamint a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatta.
A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten, verseket énekelnek, muzsikájuk sokszínű, a versekből következőek pedig sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja – olvashatjuk az együttes honlapján.
A Kaláka együttesről gondolom ennél többet nem is kell beszélnem, hiszen hallgatóink is jól ismerhetik megzenésített verseiket, a Kányádi Sándorral, Bogdán Zsolttal közös műsoraikat is. Az adventi időszakban a Kaláka együttes majdnem minden évben körútra érkezik Erdélybe. Idén, 19 év után ismét eljutottak Bukarestbe a Szabad-e ide bejönni betlehemmel című 1987-ben megjelent lemezükből készült műsorukkal. A bukaresti Ady Endre Elméleti Líceumban tartott adventi koncertet követően kértem mikrofon elé Gryllus Dánielt, a Kaláka együttes egyik alapítóját.
Kilencedik alkalommal szerveztek karácsonyi vásárt Kászon községben december közepén. A kézművesek felvonultatása mellett a község néptánccsoportjai az Őszirózsák nyugdíjas klub, a Nagykászoni egyházi kórus is megörvendeztette a vásárra érkezőket. Ott készült most következő összeállításunk, amelyben elsőnek az egyik szervezőt, Csűrös Zsoltot hallják.
A mai műsorban egy különleges adventi orogonakoncertről hallanak, a Székelykeresztúrhoz tartozó Fiatfalván ugyanis egy templom két felekezetnek de két orgonának is szállást ad.
A kolozsvári adventi könyvvásáron mutatták be Szenkovics Enikő: "A háromnyelvű Echinox. A romániai német irodalom reprezentációi a folyóirat hőskorában (1969–1989)" című kötetét, erről kérdezte a szerzőt László Tibor - majd a műsor végén szintén az Echinox diáklap történetéről, illetve a nagyváradi Familia folyóiratról hallanak – vendégem Traian Stef egykori főszerkesztő volt tartsanak velünk.
