A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt bonyolít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
A mai műsor vendége BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakának oktatóját, Benedek István közösségimédia-szakértő – akit Rácz Éva kérdezett arról, hogyan is maradhatnak a fiatalok de talán az idősebbek is “biztonságban a neten” - tartsanak velünk!
Műsorunk következő részében azt vizsgáljuk meg az utóbbi két évben végzett magyarországi illetve nemzetközi kutatások eredményein keresztül, hogy melyek azok a veszélyek amelyeknek a fiatalkorúak ki vannak téve az online térben – milyen természetűek ezek a veszélyek, hogyan ismerhetjük fel őket – mit tehetünk a gyakorlatban? Az internet nem az ellenség. De a vakon használt internet igen. A cél nem az, hogy a gyerekek ne legyenek online — hanem hogy biztonságban legyenek ott. Ehhez nem elég az államra vagy az iskolára várni. Szükség van a szülőkre. És magára a kamaszra is.
Felhasznált felmérések: *Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: Digital Parenting Magyar gyerekek, képernyőidő, cyberbullying, 2025 *Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: InternetMOST Magyar kamaszok motivációi, biztonságérzet 2024–25 *WHO/HBSC: Problémás közösségimédia-használat *Európai Parlament : Eurobarometer EU-s fiatalok médiafogyasztása, 2025 *Saferinternet.at : Platformhasználat, 11–17 évesek, 2025
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A kubai külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben utasította el az amerikai kérelmet, „szégyentelennek” nevezve azt, hogy a nagykövetség olyan ellátást igényel, amely a lakosság számára nem elérhető az ország súlyos energiaválsága közepette.
Washington az elmúlt hónapokban jelentősen korlátozta Kuba olajellátását, többek között vámfenyegetésekkel és a venezuelai import visszaszorításával, miközben a szigetország villamosenergia‑termelése nagymértékben függ az olajtól.
Olaszországban március 23-án és 24-én tartanak népszavazást az igazságügyi reformról, amely alapjaiban írja át az olasz igazságszolgáltatás szervezeti felépítését. A reform központi elemei alkotmányos szintű változtatások, legfontosabb része a bírói és az ügyészi karrier szétválasztása. Ennek célja, hogy csökkentse az igazságszolgáltatáson belüli csoportosulások, a politikai érdekcsoportok befolyásolását.
A referendum kérdése erőteljes belpolitikai vitát kavar Olaszországban. A jobboldali párok azzal érvelnek, hogy csak így lehet véget vetni az évtizedek óta tartó bírói önkénynek, az úgynevezett vörös tógák hatalmának. Az ellenzék szerint az új rendszer meggyengíti a bírói függetlenséget és kiszolgáltatottá teszi az ügyészeket a mindenkori hatalomnak.
A voksolás egyfajta bizalmi szavazás a kormányról. Győzelem esetén Giorgia Meloni miniszterelnök megerősödik a jövő évi választások előtt; vereség esetén az ellenzék „vérszemet kap”.
A Wetterstein‑hegységben lebontják a Schneeferner sífelvonót, amely a világ egyik legnagyobb szintkülönbségét hidalta át. A létesítmény tartóoszlopainak stabilitását már nem lehetett biztosítani, mert a gleccser gyors ütemben olvad.
A Bajor Tudományos Akadémia korábban törölte a déli gleccsermaradványokat a hivatalos listáról, és a kutatók szerint a megmaradt négy bajorországi gleccser is súlyos veszteségeket szenvedett: felületük egynegyede eltűnt két év alatt.
Az Európai Unió Copernicus programja szerint az elmúlt három év volt a valaha mért legmelegebb, a gleccserek felülete pedig 2015 óta több mint 40 százalékkal csökkent világszerte.
Az ENSZ pont szombaton tartja a gleccserek világnapját, hogy felhívja a világ figyelmét a megóvásuk fontosságára.
A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt bonyolít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
A mai műsor vendége BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakának oktatóját, Benedek István közösségimédia-szakértő – akit Rácz Éva kérdezett arról, hogyan is maradhatnak a fiatalok de talán az idősebbek is “biztonságban a neten” - tartsanak velünk!
Műsorunk következő részében azt vizsgáljuk meg az utóbbi két évben végzett magyarországi illetve nemzetközi kutatások eredményein keresztül, hogy melyek azok a veszélyek amelyeknek a fiatalkorúak ki vannak téve az online térben – milyen természetűek ezek a veszélyek, hogyan ismerhetjük fel őket – mit tehetünk a gyakorlatban? Az internet nem az ellenség. De a vakon használt internet igen. A cél nem az, hogy a gyerekek ne legyenek online — hanem hogy biztonságban legyenek ott. Ehhez nem elég az államra vagy az iskolára várni. Szükség van a szülőkre. És magára a kamaszra is.
Felhasznált felmérések: *Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: Digital Parenting Magyar gyerekek, képernyőidő, cyberbullying, 2025 *Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: InternetMOST Magyar kamaszok motivációi, biztonságérzet 2024–25 *WHO/HBSC: Problémás közösségimédia-használat *Európai Parlament : Eurobarometer EU-s fiatalok médiafogyasztása, 2025 *Saferinternet.at : Platformhasználat, 11–17 évesek, 2025
A munkaügyi miniszter bejelentette, hogy meghosszabbítják az energia‑támogatási utalványokat 2026 végéig. Több mint 710 000 romániai háztartás részesül a támogatásban,…
Súlyos bírságokat és akár bontási kötelezettséget is kockáztatnak azok a lakástulajdonosok, akik engedély nélkül végeznek építési munkákat – figyelmeztetnek a…
Mai műsorunkban a heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte a kormány igazságügyi nyugdíjreformról szóló tervezetét, ami jelentős…
Andrew Mountbatten‑Windsort tegnap vették őrizetbe – éppen 66. születésnapján. A volt királyi családtagot azzal gyanúsítják, hogy évekkel ezelőtt bizalmas brit…
Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány közös projektjeként elkészült román nyelv és irodalom segédanyag – az RMDSZ területi szervezeteinek közvetítésével…
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek nyilvánította Donald Trump 50 százalékot is elérő vámtarifáit. A döntés után az amerikai elnök azonnal új, 10 százalékos globális importvámot rendelt el minden kereskedelmi partnerre – írja a Reuters. Az intézkedés ideiglenes, 150 napig marad érvényben.
Trump emellett új vizsgálatokat is elrendelt a kereskedelmi törvények alapján, amelyek lehetővé tehetik a magasabb vámok újbóli bevezetését. A pénzügyminiszter szerint a bevételek így is nagyjából változatlanok maradnak.
A vámok alól kivételt élveznek többek között a gyógyszerek, egyes mezőgazdasági termékek, valamint a Kanada és Mexikó felől érkező, a két országgal között szabadkereskedelmi megállapodásnak megfelelő áruk.
Szakértők szerint a döntés újabb jogi vitákat és nemzetközi feszültségeket hozhat.
Hírügynökségi források szerint az amerikai elnök többhetes légicsapás-sorozatra készül Irán ellen – bár a Fehér Ház egyelőre nem mutatott be világos indoklást a nyilvánosságnak arról, miért lenne szükség egy ilyen konfliktusra.
A Reutersnek nyilatkozó magas rangú tisztviselők szerint az adminisztrációban többen attól tartanak, hogy a háborús retorika elvonja a figyelmet a választók számára legfontosabb témáról: a megélhetési költségekről.
A republikánus kampánystáb és több kabinettag azt hangsúlyozza, hogy egy újabb közel-keleti háború politikai öngól lehet, különösen a bizonytalan szavazók körében, de a republikánus bázis sem lelkesedik a háborúért. Egy Irán elleni konfliktus ellentmondana Donald Trump kampányígéreteinek, ráadásul komoly veszteségekkel és kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
A munkaügyi miniszter bejelentette, hogy meghosszabbítják az energia‑támogatási utalványokat 2026 végéig. Több mint 710 000 romániai háztartás részesül a támogatásban, amely a rezsiköltségek csökkentését célozza.
A támogatás 50 lej havonta, és kizárólag villanyszámla fizetésére használható fel a bejelentett fogyasztási helyen.
A kérelmeket a postahivatalokban és a helyi önkormányzatoknál lehet benyújtani – vagy interneten, a munkaügyi minisztérium honlapján elérhető EPIDS alkalmazáson keresztül.
A hatóságok külön felhívják a figyelmet arra, hogy a személyes adatok és a fogyasztási hely adatai legyenek pontosak, mert a hibás kitöltés érvénytelenítheti a kérelmet. Eddig a benyújtott kérelmek mintegy negyedét érvénytelenítették.
Továbbra is erős havazás és viharos szél okoz fennakadásokat Románia déli és keleti részén, valamint a fővárosban. Több útszakaszt lezártak Ialomița, Brăila, Călărași és Giurgiu térségében. Bukarestben az éjszaka folyamán a tűzoltók 15 esetben avatkoztak be kidőlt fák és leszakadt épületelemek miatt, autók rongálódtak. A hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy a vihar vasárnap reggelig tart, és a széllökések elérhetik a 70 km/órát.
Az Otopeni és Băneasa repülőtéren is erős havazás és szél nehezíti a működést. Bár járattörlések nincsenek, több gép késik a csökkent látótávolság és a gépek jégtelenítése miatt.
Bukarestben a keddi havazás nyomán hatalmas hótömegek torlódtak fel, a járdák jegesek, sok helyen víz áll az utakon. A fővárosi polgármesteri hivatal bejelentette, hogy folytatja az ellenőrzéseket a kerületekben, és bírságokat szab ki, mivel több helyen nem megfelelően végezték a hóeltakarítást. Eközben a város által vásárolt hóolvasztó berendezések továbbra is kihasználatlanul állnak a raktárakban.
A meteorológusok 16 megyére és Bukarestre érvényes sárga riasztást adtak ki, amely február 22-én délelőtt 10 óráig marad érvényben
"
["post_title"]=>
string(55) "Hóvihar bénítja az ország déli és keleti részét"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(42) "hovihar-benitja-az-orszag-delet-es-keletet"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-02-21 10:05:17"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-02-21 08:05:17"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=459982"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3542 (24) {
["ID"]=>
int(459980)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-02-21 09:56:52"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-02-21 07:56:52"
["post_content"]=>
string(1241) "
Súlyos bírságokat és akár bontási kötelezettséget is kockáztatnak azok a lakástulajdonosok, akik engedély nélkül végeznek építési munkákat – figyelmeztetnek a hatóságok. A jogszabályok szerint minden olyan beavatkozás, amely a lakás szerkezetét, külsejét vagy rendeltetését módosítja, csak építési engedéllyel végezhető.
Engedély nélkül tilos például tartófalat bontani, erkélyt beépíteni, homlokzatot módosítani, vagy olyan klímát felszerelni, amely megváltoztatja az épület külsejét.
A törvény ugyanakkor engedély nélkül is megenged kisebb javításokat: tető- és kerítésjavítást, festést, burkolást, nyílászárócserét az eredeti méretek megtartásával, illetve könnyű, nem teherhordó válaszfalak építését.
Az engedély nélküli munkákért 1 000 és 100 000 lej közötti bírság járhat, súlyosabb esetekben pedig büntetőjogi felelősség is felmerülhet. A hatóság akár a szabálytalanul végzett munkák lebontását is elrendelheti.
Az OVES Enterprise nevű román szoftvercég által kifejlesztett robotrepülőgép már túl van az első teszteken – írja a Defense Express című ukrán kiadvány. A Szahara névre keresztelt rakéta különlegessége, hogy a beépített Nemesis AI segítségével 200 milliszekundumonként elemzi a fedélzeti és műholdas adatokat, és automatikusan átvált inerciális navigációra, ha GPS‑zavarást észlel.
A mindössze 55 kilogrammos rakéta hatótávolsága jelenleg 200 kilométer, de már dolgoznak a 600, illetve 1100 kilométeres változaton is. A robbanófej tömege legfeljebb 10 kilogramm. Emiatt elvileg nem tekinthető teljes értékű cirkálórakétának, viszont jól illeszkedik az újabb trendekbe, ahol egyre több ország fejleszt könnyű, AI‑vezérelt, nagy hatótávolságú fegyvereket.
Romániának jelenleg nincs saját állami rakétaprogramja, a hadsereg jelenleg a norvég NSM rakétákra támaszkodik, amelyek 185–300 kilométeres hatótávval rendelkeznek.
Az ítélőtáblák közös felhívásban kérik Nicușor Dan államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek az alkotmánybíróságon ötszöri halasztás után átment új nyugdíjtörvényt. A bírák szerint a jogszabály valójában felszámolja a szolgálati nyugdíjat, és nyílt diszkriminációt jelent más, hasonló jövedelmű közalkalmazotti csoportokhoz képest.
A törvény elfogadásáért Ilie Bolojan miniszterelnök kormánya másodszor is felelősséget vállalt december 2-án, miután az első változatot az alkotmánybíróság elutasította. A módosított jogszabály február 18-án, öt halasztás után kapott zöld utat.
Az új szabályok szerint: a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz, szemben a jelenlegi 80 százalékos bruttó alapú számítással; a nyugdíjkorhatár évente egy évvel emelkedik, míg 2042-re eléri a 65 évet; 35 év szolgálati idővel továbbra is lehetséges a korai nyugdíjazás, de 65 év alatt évi 2 százalékos levonás jár a nyugdíjból a törvényes korhatár eléréséig.
Mai műsorunkban a heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte a kormány igazságügyi nyugdíjreformról szóló tervezetét, ami jelentős siker a Bolojan-kabinet számára, akárcsak a koalíció legújabb megállapodásai. Szó lesz a nehéz gazdasági helyzetről, miután kiderült, hogy a román gazdaság technikai recesszióba került, de beszámolunk a Márton Áron emlékévről, a nagyváradi premontrei apát kilakoltatási ügyéről, valamint a legújabb átfogó demográfiai elemzésről is.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik a müncheni biztonságpolitikai konferenciáról, amelyen résztvettek a világ legfontosabb vezetői, és ahol az Egyesült Államok és Európa viszonya állt a középpontban.
Bűnösnek találta a bíróság azt az osztrák hegymászót, aki egy évvel ezelőtt hátrahagyta a barátnőjét Ausztria legmagasabb hegyén, ahol a nő halálra fagyott. Thomas P.-t gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolták, és felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték.
A 33 éves Kerstin G. 2025. januárban, a 3840 méteres Grossglockner csúcsa alatt mindössze 45 méterrel halt meg, miután a mászópartnere és barátja, a 39 éves Thomas P. otthagyta a hegyen, idézi fel a történteket a BBC.
Norbert Hofer bíró, aki maga is tapasztalt hegymászó, és a tiroli hegyi és helikopteres mentőcsapatokkal dolgozik, azt mondta, a párnak vissza kellett volna fordulnia, mivel Kerstinnek nem volt elég tapasztalata téli körülmények között.
A tárgyalás során kiderült, nem ő volt az első barátnő, akit a férfi hátrahagyott a hegyen.
Andrew Mountbatten‑Windsort tegnap vették őrizetbe – éppen 66. születésnapján.
A volt királyi családtagot azzal gyanúsítják, hogy évekkel ezelőtt bizalmas brit kormányzati dokumentumokat adott át az elítélt szexuális ragadozónak, Jeffrey Epsteinnek, amikor kereskedelmi megbízottként dolgozott.
Andrew-t több mint tízórás kihallgatás után szabadon engedték, de az eljárás tovább folyik, és a rendőrség további helyszíneken is folytatja a házkutatásokat.
Jeffrey Epstein végrendeleti végrehajtói legalább 25 millió dolláros egyezséget ajánlottak fel az áldozatoknak, hogy lezárják a 2024-ben indított csoportos pert.
Az egyezség nem jelent beismerést, és a végső összeg akár 35 millió dollárra is nőhet, ha több mint 40 áldozat jogosultnak bizonyul.
A két végrehajtót – Epstein egykori ügyvédjét és könyvelőjét – azzal vádolják, hogy segítették és eltussolták Epstein illegális tevékenységeit, amit ők tagadnak.
Donald Trump bejelentette, hogy utasítani fogja az amerikai ügynökségeket – köztük a Pentagont –, hogy kezdjék meg az idegenekkel és az UFO‑jelenségekkel kapcsolatos kormányzati akták azonosítását és nyilvánosságra hozatalát. A bejelentés azután érkezett, hogy Trump azzal vádolta Barack Obamát: titkos információkat árult el, amikor egy podcastben arról beszélt, statisztikailag valószínűnek tartja a földönkívüli élet létezését. Obama később pontosított: elnöksége alatt nem látott bizonyítékot arra, hogy idegenek kapcsolatba léptek volna az emberiséggel.
Trump szerint Obama „nagy hibát követett el”, ugyanakkor ő maga azt mondta, nincs véleménye arról, léteznek‑e idegenek. Néhány órával később mégis közölte: a „hatalmas érdeklődésre” tekintettel kezdeményezi az UFO‑akták teljes körű nyilvánosságra hozatalát. A Pentagon egy 2024‑es jelentésben azt írta: nincs bizonyíték arra, hogy az amerikai kormány valaha találkozott volna földönkívüliekkel, és a legtöbb észlelés hétköznapi tárgyakhoz köthető.
Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány közös projektjeként elkészült román nyelv és irodalom segédanyag – az RMDSZ területi szervezeteinek közvetítésével – minden olyan iskolába eljut, ahol magyar anyanyelvű tanulók tanulnak.
A kötet 30 vizsgajellegű feladatsort és részletes javítókulcsot tartalmaz. Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatási főosztályának ügyvezető alelnöke szerint a tesztgyűjtemény egyedisége abban rejlik, hogy a javítókulcs mellett részletes fogalmazásmintákkal és kidolgozott érvelő szövegekkel segíti a felkészülést. Ez az első olyan célzott módszertani segítség, amely kifejezetten az országos vizsgára készülő tanulóknak nyújt támogatást az írásbeli feladatok ezen típusában is.
A kiadványt az Oktatási és Kutatási Minisztérium, valamint az Országos Tanterv és Értékelési Központ (CNEE) hivatalosan jóváhagyta, ami intézményes legitimitást biztosít a tanórai használathoz.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek nyilvánította Donald Trump 50 százalékot is elérő vámtarifáit. A döntés után az amerikai elnök azonnal új, 10 százalékos globális importvámot rendelt el minden kereskedelmi partnerre – írja a Reuters. Az intézkedés ideiglenes, 150 napig marad érvényben.
Trump emellett új vizsgálatokat is elrendelt a kereskedelmi törvények alapján, amelyek lehetővé tehetik a magasabb vámok újbóli bevezetését. A pénzügyminiszter szerint a bevételek így is nagyjából változatlanok maradnak.
A vámok alól kivételt élveznek többek között a gyógyszerek, egyes mezőgazdasági termékek, valamint a Kanada és Mexikó felől érkező, a két országgal között szabadkereskedelmi megállapodásnak megfelelő áruk.
Szakértők szerint a döntés újabb jogi vitákat és nemzetközi feszültségeket hozhat.
