Több mint négy év után újra találkozott Amerikában élő unokáival III. Károly brit király. A Buckingham-palota péntek esti közleménye szerint Harry sussexi herceg és felesége, Meghan hercegnő „szigorúan magánjellegű látogatást” tettek a király nyugat-angliai Highgrove rezidenciáján, ahol jelen volt két gyermekük, a hétéves Archie és az ötéves Lilibet is.
Károly a két unokával legutóbb 2022 júniusában, néhai édesanyja, a nem sokkal később elhunyt II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából rendezett platinajubileumi ünnepségsorozaton találkozott.
A hercegi család 2020-ban költözött Kaliforniába, miután lemondott hivatalos királyi feladatairól. Kapcsolatuk azóta feszült, különösen Vilmos trónörökössel, akivel Harry most sem találkozik.
A 77 éves uralkodónál két éve daganatos betegséget diagnosztizáltak, de továbbra is ellátja államfői feladatait, és az utóbbi hónapokban több hivatalos külföldi látogatást is tett.
Jóváhagyta egy ukrajnai bíróság annak a két férfinak a letartóztatását, akit a monacói merénylő megölésével vádolnak. Az ukrán hatóságok csütörtökön Kijev közelében, fejlövéssel megtalálták az Interpol által körözött Anasztaszija Berezovszka holttestét, akit egy ukrán üzletember elleni június 29-i pokolgépes merénylettel gyanúsítottak. A nő megölésével a katonai hírszerzés (HUR) egyik tisztjét és egy volt rendvédelmi dolgozót vádolnak; a kijevi bíróság óvadék nélküli letartóztatásukat rendelte el. Lapértesülések szerint a hírszerző visszavonta korábbi vallomását, azt állítva, hogy a másik gyanúsított lőtt, ő csak félelemből vallott korábban másképp.
A merénylet célpontja Vadim Jermolajev ukrán származású, ciprusi állampolgárságú ingatlanfejlesztő volt, akinek monacói lakása előtt múlt hétfőn robbant fel egy csomagba rejtett pokolgép, megsebesítve őt, feleségét és fiukat is. Jermolajevet Ukrajna 2023 decemberében szankcionálta a Krímben folytatott üzleti tevékenysége miatt. Stéphane Thibault monacói ügyész szerint egyelőre nincs információ sem az indítékról, sem a robbanószerkezet eredetéről. Az ukrán titkosszolgálatok azonban az utóbbi években több orosz vagy oroszbarátnak tartott személyt is meggyilkoltak külföldön.
Heves esőkkel és erős széllel csapott le szombaton Japán déli részére a Bavi tájfun, a hatóságok áradásokra és földcsuszamlásokra figyelmeztettek.
A tájfun a Japán déli részén lévő Szakisima-szigeteket érte, a Bavit kísérő széllökések helyi hatóságok szerint elérték az óránkénti 144 kilométeres sebességet, a meteorológiai előrejelzések szerint pedig ez az érték akár 198 kilométerre is nőhet a nap folyamán.
A légitársaságok összesen 345 járatot töröltek a térségben, Okinaván pedig több mint 24 ezer háztartás jelentett áramkimaradást.
A Bavi várhatóan Tajvan északi része felé veszi az irányt, ahol máris több mint 14 ezer embert evakuáltak a sziget hegyvidéki területeiről.
A Bavi várhatóan vasárnap reggel ér a Kína keleti részén lévő, tízmilliós Vencsou városához, ahol a hatóságok már több mint 600 ezer embert szólítottak fel evakuálásra, 100 ezret pedig a szomszédos Fucsien tartományban.
Székelyudvarhelyen ezekben a napokban megtisztítják a bozótos, sűrű növényzettel borított közterületeket, hogy távol tartsák a lakott területek közelébe egyre gyakrabban bejáró medvéket.
A polgármesteri hivatal szóvivője, Zörgő Noémi elmondta: a városháza műszaki igazgatóságának munkatársai és szociális segélyben részesülők dolgoznak a területek megtisztításán.
A hatóságok a magánterületek tulajdonosait is arra kérik, hogy csatlakozzanak, mivel a magas növényzet menedéket nyújthat a nagyvadaknak.
A helyi tanács határozata értelmében a belterületi telkek tulajdonosai és bérlői kötelesek rendben tartani területeiket.
A város medvestratégiáját a tusnádfürdői tapasztalatok ihlették. Udvarhelyen a hónap elejétől már 11 bejelentés érkezett medvék észleléséről. A legtöbb esetben sikerült visszaterelni az állatokat az erdőbe.
Több mint négy év után újra találkozott Amerikában élő unokáival III. Károly brit király. A Buckingham-palota péntek esti közleménye szerint Harry sussexi herceg és felesége, Meghan hercegnő „szigorúan magánjellegű látogatást” tettek a király nyugat-angliai Highgrove rezidenciáján, ahol jelen volt két gyermekük, a hétéves Archie és az ötéves Lilibet is.
Károly a két unokával legutóbb 2022 júniusában, néhai édesanyja, a nem sokkal később elhunyt II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából rendezett platinajubileumi ünnepségsorozaton találkozott.
A hercegi család 2020-ban költözött Kaliforniába, miután lemondott hivatalos királyi feladatairól. Kapcsolatuk azóta feszült, különösen Vilmos trónörökössel, akivel Harry most sem találkozik.
A 77 éves uralkodónál két éve daganatos betegséget diagnosztizáltak, de továbbra is ellátja államfői feladatait, és az utóbbi hónapokban több hivatalos külföldi látogatást is tett.
Több mint egy tucat személyt tüntettek ki péntek este Aradon, a városnapok alkalmával tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen, amit az óvárosban, az egykori Tököli-téren szerveztek meg. 1834. augusztus 22-én kapta meg Arad a bécsi császári udvartól a Szabad királyi város címet, ami annak idején pénzügyi autonómiát jelentett, és az ipari-gazdasági fejlődéshez vezetett.
„Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni.” Az idézet az 1831. augusztus 23-án elhunyt Kazinczy Ferenctől származik, aki nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta a reformkor előtti évtizedekben.
A második deficitcsökkentő csomag intézkedéseiről egyeztetett Nicușor Dan államfő tegnap késő délután a koalíció vezetőivel a Victoria-palotában. A koalíciós pártok…
A román külpolitikának kiszámíthatónak és koherensnek kell lennie, valamint az ország biztonságára, gazdasági érdekeire és a külföldön élő románokra kell…
Mától részlegesen beszüntetik a munkát több romániai táblabíróság és törvényszék alkalmazottai, így tiltakozva amiatt, hogy a kormány az eddiginél rosszabb…
A vállalkozás mérete szabná meg ezentúl a kft.-k, azaz a korlátolt felelősségű társaságok minimális törzstőkéjének összegét a pénzügyminisztérium új, közvitára…
Közzétették kedden a pótérettségi végleges eredményeit. Az óvások elbírálása után 3,5 százalékponttal 31,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. Az…
Több mint egy tucat személyt tüntettek ki péntek este Aradon, a városnapok alkalmával tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen, amit az óvárosban, az egykori Tököli-téren szerveztek meg. 1834. augusztus 22-én kapta meg Arad a bécsi császári udvartól a Szabad királyi város címet, ami annak idején pénzügyi autonómiát jelentett, és az ipari-gazdasági fejlődéshez vezetett.
Erre emlékezik az utókor minden évben, és a ma már román vezetésű önkormányzat e dátum köré szervezi a városnapokat. A magyar érdekvédelmi szervezet, az RMDSZ javaslatára három magyar személyiséget is kitüntettek, közülük Bognár Levente korábbi aradi alpolgármester a legrangosabbat, a díszpolgári címet kapta meg. Matekovits Mihály nyugalmazott pedagógust és Doba István közgazdászt úgynevezett Kiváló-polgár oklevéllel tüntették ki. A magyar díjazottakat Pataky Lehel Zsolt szólaltatta meg az ünnepség végén.
„Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni.” Az idézet az 1831. augusztus 23-án elhunyt Kazinczy Ferenctől származik, aki nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta a reformkor előtti évtizedekben.
Érsemjénben született 1759. október 17-én egy művelt, könyvet, zenét és képzőművészetet kedvelő, jómódú középnemesi családban. Írói hajlamai már kisgyermekként megmutatkoztak, ötéves korában írta első levelét a szüleinek. Évekkel később a nyelvújítás korának vezéralakja lett. Ennek a kornak a kezdetét az 1772-es évszámmal jelölik, a felvilágosodás magyarországi megindulásának határvonalával megegyezően. Akkoriban felismerték, hogy a szellemi élet csak akkor lendülhet fel, ha művelése anyanyelven történik, a korabeli magyar nyelv azonban nem volt elég árnyalt ahhoz, hogy a hivatalos latin vagy a mellette használatos német helyébe léphessen.
A nyelvújítás kapcsán érdemes megemlíteni Bessenyei György nevét, aki a felvilágosodás hajnalán több írásában sürgette az anyanyelven való művelődés lehetőségének megteremtését. 1778-ban, a Magyarság című cikkében például ezt írta: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Emellett az sem volt mellékes, hogy a 18. század értelmisége eltöprengett Herder jóslatán, miszerint száz év múlva el fog tűnni a magyar nyelv, s vele együtt a magyarság.
Szépírók, költők és tudós szakírók csatlakoztak a nyelvújítókhoz, megindult a magyar nyelvű hírlapirodalom, folyóiratok jelentek meg, 1830-ban pedig megalakult a Magyar Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia elődje.
A nyelvész, színikritikus, a Nyelvtudományi Kutatóközpont korábbi tudományos főmunkatársa, Dömötör Adrienne ezt írta erről a korról: „[…] kettévált a mindezidáig szorosan együvé tartozó literátori tevékenység: elkülönült a korábban szorosan együtt járó irodalmi és nyelvészeti ténykedés, szétvált a nyelvművész és a nyelvész fogalma. Ezzel párhuzamban a nyelvészet most már nemcsak a nyelv szépirodalmi és szakírói használatára lett kíváncsi, hanem a beszélő közösség nyelviségére is. Az anyanyelv pedig ekkortól a nyelvközösség nemzeti létének bizonyságául is szolgált.”
Természetesen – mint bármilyen korban –, a nyelvújítás korában is voltak ellenzők: az egyik táborba tartoztak a neológusok, azaz az újítás hívei, a másikba pedig az ortológusok, vagyis olyan személyek, akik fenntartásokkal viseltettek az újításokkal szemben. Most eszembe jutott egy személyes történet, amelyet szeretnék megosztani a hallgatókkal. 2019 márciusában az Óváros téren sétáltam Veszprémben, amikor az egyik épület falán megpillantottam egy emléktáblát, amelyen ezt írta: „A hagyomány szerint itt állt a Számmer Nyomda, ahol a magyar nyelvújítás jelentős dokumentuma, a Mondolat készült 1813-ban.” A kiadvány egy híres gúnyirat volt a nyelvújítás ellen, a nyelvész, levéltáros, Somogyi Gedeon szerkesztette és adta ki. A célpont főként Kazinczy Ferenc volt, akinek a Tövisek és Virágok című, támadó epigrammái miatt fellázadtak az ortológusok.
A Natura Stúdió maid adásában az életünkben megjelenő természetes és mesterséges színezékek témáját vesszük górcső alá Gál Emese, a BBTE oktatóka és Lovász Tamás, a BBTE kutatója segítségével.
A második deficitcsökkentő csomag intézkedéseiről egyeztetett Nicușor Dan államfő tegnap késő délután a koalíció vezetőivel a Victoria-palotában. A koalíciós pártok egy több mint három és fél órás egyeztetést követően döntöttek több olyan intézkedésről, amelyek a helyi közigazgatást érintik.
Az egyik legfontosabb változás szerint a jövőben a helyi önkormányzatok dönthetik el, hogy engedélyezik-e a szerencsejátékok működését a településükön, és ha igen, hol lehet ilyen tevékenységet folytatni. Emellett a személyi asszisztensek bérét nem veszi teljes egészében át az állam. A döntések között szerepel továbbá az is, hogy az Anghel Saligny infrastrukturális program folytatása elhalasztásra kerül az őszi költségvetés-kiigazításig. Az állami támogatások és a személyzeti keretek meghatározása ezentúl a Statisztikai Hivatal lakossági adatai alapján történik, nem pedig a legutóbbi népszámlálás szerint. A közigazgatási dolgozók teljesítményét legalább négyévente értékelik, az önkormányzatok pedig könnyebben juthatnak állami tulajdonban lévő területekhez vagy épületekhez – 25%-os előleggel és 10 éves részletfizetéssel.
A második költségcsökkentő csomagot pénteken fogadhatja el a kormány. A koalíciós egyeztetéseket követően kiszivárogtatott információk szerint a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába végül nem kerül az a jogszabálytervezet, amely megtiltja az állami fizetés és a nyugdíj halmozását. A News.ro értesülése szerint pedig Nicușor Dan államfő azt javasolta, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát fokozatosan vezessék be.
A román külpolitikának kiszámíthatónak és koherensnek kell lennie, valamint az ország biztonságára, gazdasági érdekeire és a külföldön élő románokra kell összpontosítania – mondta Nicușor Dan államfő tegnap este a román diplomácia éves értekezlete alkalmából szervezett találkozón.
Az elnöki hivatalban megartott eseményen az elnök leszögezte: Románia külpolitikájában továbbra is az ország európai uniós, illetve NATO-tagsága, az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnersége lesz a meghatározó, ugyanakkor a diplomáciának alkalmazkodnia kell ahhoz a nemzetközi helyzethez, amelyet egymásra rakódó válságok – az ukrajnai háború, a kiéleződő globális verseny, a hibrid háborúk – jellemeznek.
A kilencek jövő évi csúcstalálkozójának házigazdájaként Romániának a fekete-tengeri érdekeltségét kell érvényesítenie – nyilatkozta az államfő, aki kitért arra is, hogy Románia számára továbbra is prioritás marad a Moldovai Köztársaság, támogatja annak uniós integrációs törekvéseit, és segíti szállításügyi és energetikai kérdésekben. Ugyanakkor Románia folytatja Ukrajna támogatását, és ebben együttműködik a nemzetközi partnerekkel.
Nicușor Dan a belügyek tekintetében leszögezte: Románia reformokra szorul, és ezeket a gazdaság újraindítása fogja majd követni. Stratégiai célkitűzésként említette Románia 2026 végére kijelölt csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez, ami magával hozza a román gazdaság fellendülését is.
Mától részlegesen beszüntetik a munkát több romániai táblabíróság és törvényszék alkalmazottai, így tiltakozva amiatt, hogy a kormány az eddiginél rosszabb nyugdíjazási feltételeket készül életbe léptetni a bírák és ügyészek számára.
A bukaresti, galaci, gyulafehérvári, nagyváradi, konstancai, jászvásári és ploiești-i táblabíróság bíráinak, illetve a bukaresti törvényszék ügyészeinek közgyűlése tegnap döntött arról, hogy – a kényszerintézkedésekről szóló ügyek kivételével – elnapolják a tárgyalásokat mindaddig, amíg a kormány vissza nem vonja a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezetét, amelyet a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjának részeként kormányzati felelősségvállalással tervez életbe léptetni.
Az igazságszolgáltatás szakmai szervezeteként működő legfelsőbb bírói tanács (CSM) tegnap sajtóközleményben tudatta, hogy az országnak mind a 16 fellebbviteli instanciája felhívással fordult a másik két hatalmi ág - a törvényhozás és végrehajtó hatalom - felé, és követelték az igazságszolgáltatási nyugdíjreformról szóló törvénytervezet azonnali visszavonását, valamint a bírói hatalom elleni „agresszív kampány” beszüntetését, amely szerintük veszélybe sodorja a jogállamiságot. A CSM az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásként értelmezi azt a kormányzati törvénykezdeményezést, amely a jövőben megszüntetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, illetve a nettó bérük szintje alá csökkentené a bírák és ügyészek nyugdíját. Ez magában hordozza az igazságszolgáltatás destabilizálásának veszélyét – áll a CSM sajtóközleményében.
A vállalkozás mérete szabná meg ezentúl a kft.-k, azaz a korlátolt felelősségű társaságok minimális törzstőkéjének összegét a pénzügyminisztérium új, közvitára bocsátott tervezete szerint.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: a 395 ezer lejnél kisebb bevételű cégek esetében a javasolt minimális alaptőke 500 lej lenne, a 395 ezer és 7 millió lej közötti bevételűeké 5000 lej, míg a 7 millió lejes bevételt meghaladó vállalkozásoké 90 ezer lej. Az újonnan alapított cégek esetében a minimális alaptőke 500 lej lesz, majd ez is emelkedni fog a vállalkozás növekedésével.
A miniszter emlékeztetett, hogy Romániában jelenleg 1 lej a minimális törzstőke a kft.-k esetében. Ez a szimbolikus összeg a kezdő vállalkozásokat volt hivatott segíteni, de negatív hatása is volt, ugyanis elősegítette a valós tevékenység nélküli, csak papíron létező, úgynevezett fantomcégek megjelenését, amelyek jelentősen megkárosítják a tisztességes cégeket és az államkasszát.
Közzétették kedden a pótérettségi végleges eredményeit. Az óvások elbírálása után 3,5 százalékponttal 31,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya.
Az idei pótérettségire 30.279-en iratkoztak fel, közülük 25.710-en jelentek meg a vizsgán, és az óvások előtti eredmények szerint 28,4 százalékuk vizsgázott sikeresen. Hatvankilenc résztvevőt csalás vagy csalási kísérlet miatt kizártak.
Az érettségi oklevél megszerzéséhez a vizsgázóknak három feltételnek kell együttesen megfelelniük: részt vettek a nyelvi és digitális készségeik felmérésén, illetve az összes írásbeli vizsgán; az írásbeli vizsgák mindegyikén legkevesebb 5-ös osztályzatot kaptak; az írásbeli vizsgák osztályzatainak átlaga legkevesebb 6-os.
A jövő évi vizsgamenetrenden még dolgozik az oktatási minisztérium, a tárca illetékesei szerint a tervezetet rövidesen közzéteszik.
Idén is kaphatnak vakációs utalványokat a tanügyi alkalmazottak - írja elő egy miniszteri rendelet. Az oktatási tárca közleménye szerint a dokumentum értelmében azok a tanügyi alkalmazottak jogosultak az üdülési utalványra, akiknek a nettó fizetése nem haladja meg a 8000 lejt. A 800 lej értékű vakációs utalványok legalább 1600 lej értékű turisztikai csomag vásárlására használhatók fel, a kártyák feltöltésétől számított egy éven belül - írja elő a szabályzat.
Elképzelhető, hogy bojkottal kezdődik az új tanév – jelentette ki tegnap este Daniel David oktatási miniszter az Antena 3 televíziónak nyilatkozva. A tárcavezető elmondta, az oktatási ágazatot érintő intézkedések azért kerültek be az első deficitcsökkentő csomagba, hogy azokat tudják gyakorlatba ültetni a szeptember 8-i tanévkezdésig.
A tanügyi szakszervezetek közben ma is megtartották a sztrájkőrséget az oktatási minisztérium épülete előtt a kormány megszorító intézkedései ellen tiltakozva. Szeptember 3–5. között a kormánypalotánál szerveznek naponta tüntetéseket, majd a tanévkezdés napján a kormánypalota és az elnöki hivatal között terveznek felvonulást.
Jean Vișan lett a Romsilva új ügyvivő vezérigazgatója - közölte Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.
Jean Vișan 48 éves és erdőmérnöki végzettséggel rendelkezik. 2001-ben diplomázott a Brassói Transilvania Egyetemen, majd 2017-ben doktori fokozatot szerzett erdőgazdálkodásból. Pályafutása során több erdőregenerációs és az erdészeti infrastruktúra korszerűsítését célzó projektet koordinált, a Romsilva helyi kirendeltségeinél és központi szervezeténél is vezető pozíciókat töltött be.
A Romsilva ügyvivő vezérigazgatójának kiválasztási eljárását augusztus 11-én indította el az igazgatótanács. A tisztségre 25-en jelentkeztek, akik közül 17-en tettek eleget a megszabott feltételeknek. A jelölteket az interjúkat követően rangsorolták.
Míg eddig Ukrajnában a hadiállapot miatt 18 év volt a felső korhatár a férfiak szabad kiutazására, az új szabályozás szerint mostantól akadálytalanul lépheti át a határt 18-tól 22 éves korig bezárólag minden férfi a hadiállapot ideje alatt is.
A kijevi kormány kedden módosította az államhatár átlépésének rendjét - közölte Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök és Ihor Klimenko belügyminiszter a Telegramon. A döntés minden, az adott korosztályba tartozó állampolgárra vonatkozik, így azokra is érvényes, akik különböző okok miatt külföldön tartózkodnak.
A változásokkal azt szeretné Kiev elérni, hogy az ukránok a lehető legszorosabb kapcsolatot tartsák fenn Ukrajnával. A belügyminiszter kifejtette: a lépés célja elsősorban az, hogy szélesebb lehetőségeket biztosítsanak a fiatal ukránoknak a tanulásra, szakmai gyakorlatra és legális külföldi munkavállalásra azért, hogy a megszerzett tapasztalatokat később Ukrajna fejlődésére használhassák fel.
Több mint egy tucat személyt tüntettek ki péntek este Aradon, a városnapok alkalmával tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen, amit az óvárosban, az egykori Tököli-téren szerveztek meg. 1834. augusztus 22-én kapta meg Arad a bécsi császári udvartól a Szabad királyi város címet, ami annak idején pénzügyi autonómiát jelentett, és az ipari-gazdasági fejlődéshez vezetett.
Erre emlékezik az utókor minden évben, és a ma már román vezetésű önkormányzat e dátum köré szervezi a városnapokat. A magyar érdekvédelmi szervezet, az RMDSZ javaslatára három magyar személyiséget is kitüntettek, közülük Bognár Levente korábbi aradi alpolgármester a legrangosabbat, a díszpolgári címet kapta meg. Matekovits Mihály nyugalmazott pedagógust és Doba István közgazdászt úgynevezett Kiváló-polgár oklevéllel tüntették ki. A magyar díjazottakat Pataky Lehel Zsolt szólaltatta meg az ünnepség végén.