Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között áprilisban létrejött tűzszünet, majd a júniusban aláírt békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt 48 órában. Kedden Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban – az egyik tartályhajó ki is gyulladt –, amire válaszul az amerikai hadsereg több mint 80 iráni célpontot vett célba: légvédelmi rendszereket, parti radarállomásokat, páncéltörő rakétakapacitásokat és több mint 60 iráni gyorsnaszádot semmisítettek meg a szoros környékén.
Irán válaszképpen ma 85 amerikai katonai létesítmény ellen indított rakéta- és dróntámadást Kuvaitban és Bahreinben. Az Egyesült Államok emellett – alig 20 nappal a júniusi megállapodás aláírása után – visszavonta az iráni olajexportra vonatkozó szankciómentességet, ami eredetileg augusztus 21-ig lett volna érvényben; a döntés szerint minden iráni olajkereskedelmet július 17-ig fel kell számolni. Trump elnök – aki éppen az ankarai NATO-csúcson tartózkodott, amikor jóváhagyta a csapásmérési tervet – szerdán kijelentette, hogy szerinte "vége" az ideiglenes megállapodásnak, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokat pedig "időpocsékolásnak" nevezte, hozzátéve: "valami nincs rendben velük, rossz emberek, tisztességtelen játékosok". Ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét is, jelezve, hogy tárgyalóit esetleg hagyja tovább egyeztetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez Khamenei ajatollah temetési szertartásainak kellős közepén történik: a volt legfelső vezető koporsóját szerdán Nadzsafba, majd csütörtökön szülővárosába, Mashhadba szállítják végső nyugalomra. Pezeshkian iráni elnök – aki éppen az iraki temetési menetnél tartózkodott – a csapások hírére visszatért az országba.
Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA) augusztus 31-ig érvényes figyelmeztetést adott ki, amely szerint a légitársaságoknak kerülniük kell Irán és Irak légterét.
Folytatódik a NATO 36. csúcstalálkozója Ankarában – ez immár a második alkalom, hogy a NATO Törökországban ül össze, először 2004-ben, Isztambulban szervezték meg ezt a találkozót.
A csúcs napirendjének középpontjában három téma áll: a tagállamok védelmi kiadásainak további növelése – a szövetségesek 2035-re a GDP 5%-ára tervezik emelni ezt az arányt –, a transzatlanti védelmiipari együttműködés mélyítése, valamint Ukrajna folytatódó támogatása. Mark Rutte főtitkár szerint az európai szövetségesek és Kanada már most a GDP mintegy 4%-át fordítják védelemre – ez jelentős előrelépés, mindössze egy évvel a tízéves program elindítása után. A találkozót ugyanakkor komoly feszültségek árnyékolják be: Donald Trump amerikai elnök nyíltan bírálja a szövetséget, miközben a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy korábbi vállalásaikat valóban tettekre váltják. A csúcson Nicușor Dan román államfő is részt vesz.
Az eseményt szigorú biztonsági intézkedések kísérték: Ankarában betiltották a tüntetéseket, emberi jogi szervezetek pedig arról számoltak be, hogy a tiltakozásokkal összefüggésben több mint 200 embert – köztük aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat – vettek őrizetbe.
Csíkszereda idén is otthont ad Románia legrégebbi múltra visszatekintő zenei rendezvényének: az 1980 óta megrendezett Csíkszeredai Régizene Fesztivál július 6. és 12. között várja a régi zene szerelmeseit. A fesztivál 2008 óta az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának (REMA) is tagja.
Az idei kiadás mottója a "Fantasia" – a lantirodalom egyik legjellegzetesebb, szabálytalan felépítésű műfaja, amely egyben szimbolikusan a megszokott zenei formáktól való elszakadást is kifejezi. Nem véletlen a választás, hiszen 2026 három jelentős évfordulót is összefog a zenetörténetben. Idén emlékezünk Bakfark Bálint halálának 450., Tinódi Sebestyén halálának 470., valamint John Dowland halálának 400. évfordulójára. Mivel mindhárom híres muzsikus egyben korának elismert lantosa is volt, a fesztivál középpontjába idén a lant kerül.
Az évfordulós hangulatot két hazai együttes kerek jubileuma is erősíti: a fesztivált alapító Barozda Együttes idén 50 éves, míg a csíkszeredai Codex Régizene Együttes 30 éve meghatározó szereplője Erdély régizenei életének. A Barozda jubileumi koncertje a fesztivál egyik csúcspontjának ígérkezik: a zenekar a Cantigas de Santa Maria és a Llibre Vermell de Montserrat középkori kódexek Mária-énekeiből állít össze különleges műsort.
A fellépők között olyan visszatérő nevek és nemzetközi vendégek szerepelnek, mint a Musica Historica (HU), amely a 16–17. századi magyarországi világi zenét szólaltatja meg, vagy a fesztivál saját együttese, a Baroque Festival Orchestra (RO, HU, DE). A Laudate Kamarakórus és a Campanella Gyermekkar közösen Kájoni János nyomán idézi meg az erdélyi többszólamúság hagyományát, míg az Amaryllis Régizene Együttes és a Passeggio Historikus Táncegyüttes "Széttáncolt cipellők" címmel zenét és táncot ötvöző közös produkcióval lép fel. A koncertek mellett a fesztivállal párhuzamosan zajlik a XVIII. Régizenei Nyári Egyetem is, nyolc mesterkurzussal, ahol fiatal zenészek dolgozhatnak együtt nemzetközileg elismert előadókkal. A legkisebb korosztályról sem feledkeznek meg a szervezők: az Etnospot – a budapesti Néprajzi Múzeum csíkszeredai örökségpontja – gyerekprogramokkal, zenei mítoszokkal és legendákkal ismerteti meg a gyerekeket a régizene világával, a felnőttebb közönségnek pedig tudományos előadások szólnak, például a lantjáték európai virágkoráról.
A koncertek és programok Csíkszereda több emblematikus helyszínén zajlanak: a Zengő Tér mellett a Mikó-vár, a Millenniumi templom, a Szent Ágoston-templom, valamint a csíksomlyói kegytemplom is szerepel a fesztivál térképén – így a zene szó szerint belengi a város történelmi negyedeit egy egész héten át.
Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint Romániát megbénítja a politikai válság, miközben ez George Simion és az AUR malmára hajtja a vizet. Az RMDSZ nyitott bármilyen felelős, korábbi koalíciós partnerekkel (PSD, PNL, USR) kötött megoldásra, de "a szélsőséges és magyarellenes AUR szalonképessé tételében vagy legitimálásában nem fog részt venni"- nyilatkozta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor arra is figyelmeztetett, hogy a teljes jogkörű kormány hiányában a minisztériumok működése elakadt, sürgősségi rendeletek nem hozhatók, és ez veszélyezteti az uniós forrásokhoz jutást – amit ki kell pótolni hitelből vagy megszorításokból, és ez tovább gyengíti az ország gazdasági helyzetét.
Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között áprilisban létrejött tűzszünet, majd a júniusban aláírt békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott az elmúlt 48 órában. Kedden Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban – az egyik tartályhajó ki is gyulladt –, amire válaszul az amerikai hadsereg több mint 80 iráni célpontot vett célba: légvédelmi rendszereket, parti radarállomásokat, páncéltörő rakétakapacitásokat és több mint 60 iráni gyorsnaszádot semmisítettek meg a szoros környékén.
Irán válaszképpen ma 85 amerikai katonai létesítmény ellen indított rakéta- és dróntámadást Kuvaitban és Bahreinben. Az Egyesült Államok emellett – alig 20 nappal a júniusi megállapodás aláírása után – visszavonta az iráni olajexportra vonatkozó szankciómentességet, ami eredetileg augusztus 21-ig lett volna érvényben; a döntés szerint minden iráni olajkereskedelmet július 17-ig fel kell számolni. Trump elnök – aki éppen az ankarai NATO-csúcson tartózkodott, amikor jóváhagyta a csapásmérési tervet – szerdán kijelentette, hogy szerinte "vége" az ideiglenes megállapodásnak, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokat pedig "időpocsékolásnak" nevezte, hozzátéve: "valami nincs rendben velük, rossz emberek, tisztességtelen játékosok". Ugyanakkor nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét is, jelezve, hogy tárgyalóit esetleg hagyja tovább egyeztetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez Khamenei ajatollah temetési szertartásainak kellős közepén történik: a volt legfelső vezető koporsóját szerdán Nadzsafba, majd csütörtökön szülővárosába, Mashhadba szállítják végső nyugalomra. Pezeshkian iráni elnök – aki éppen az iraki temetési menetnél tartózkodott – a csapások hírére visszatért az országba.
Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA) augusztus 31-ig érvényes figyelmeztetést adott ki, amely szerint a légitársaságoknak kerülniük kell Irán és Irak légterét.
91 éves korában elhunyt Sofia Corradi jogász és oktatási szakértő, az Erasmus diákcsereprogram társalapítója. Corradi elsőként még az 1960-as évek végén vetette fel az európai egyetemek közti diákcsereprogram ötletét, az azóta az Európai Unión kívül is működő program pedig még 1987-ben indult útjára és létrejötte óta nagyjából 15 millió diák vette igénybe az ez által nyújtott lehetőségeket.
Nem szép, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarországra, az Európai Unió egyik tagállamába utazik az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra – jelentette ki az EU külpolitikai főképviselője a Reuters szerint.
Nem adnának teljes szavazati jogot az Európai Unióban a jövőben csatlakozó országoknak – ezt a forgatókönyvet veszik számításba Moldova Köztársaság és Ukrajna csatlakozására. Az ezután csatlakozó országok nem rendelkeznének vétójoggal, ezzel meggyőzhetnék a szkeptikus politikusokat, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy fogadják el a bővítést – írja a Politico.
Megdőlt az október 20-án valaha mért hidegrekord Romániában. Hétfő reggel Csíkszeredában -9,2 fokot mértek, míg az eddigi rekordot 1949. október 20-án jegyezték -9 fokkal.
Az Európai Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy támogassák azt a tervezetet, amelynek köszönhetően ellenőrzést lehetne végezni a nem orosz zászló alatt közlekedő tanker hajók fedélzetén, amelyeket Oroszország a kőolajexportra vonatkozó nemzetközi korlátozások kijátszására használ.
Június elejétől 47 West Nile fertőzött esetet regisztráltak, a legtöbbet Bukarestben, Galac, Braial és Iflov megyében – közölte az Országos Közegészségügyi Intézet. Ezek közül 39-et erősítettek meg laboratóriumi vizsgálattal, egy beteg pedig életét vesztette.
A kormány prioritásként kezeli a már leszerződött beruházások finanszírozásának biztosítását és a késedelmes állami kifizetések törlesztését – jelentette ki a miniszterelnök.
Év végére megközelíti a 30 milliárd eurót a költségvetési hiány – nyilatkozta Ilie Bolojan miniszterelnök. Elmondta, Románia minden évben 25 százalékkal többet költ, mint amennyit beszed.
Az Országos Sótársaság parajdi képviselő állandó jelleggel alábecsülték a tárnák beázásának veszélyét – olvasható a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentésében.
91 éves korában elhunyt Sofia Corradi jogász és oktatási szakértő, az Erasmus diákcsereprogram társalapítója. Corradi elsőként még az 1960-as évek végén vetette fel az európai egyetemek közti diákcsereprogram ötletét, az azóta az Európai Unión kívül is működő program pedig még 1987-ben indult útjára és létrejötte óta nagyjából 15 millió diák vette igénybe az ez által nyújtott lehetőségeket.
A „Mamma Erasmus” becenévvel illetett Corradi több, mint két évtizeden keresztül vett részt a kezdeményezés ügyeiben, az alapítás gondolatát pedig saját bevallása szerint egy kellemetlen személyes tapasztalata ültette el benne, egyetemi tanulmányai során ugyanis Fulbright-ösztöndíjjal jutott el a New York-i Columbia Egyetemre, hazatérése után ugyanakkor római egyeteme nem fogadta el az USA-ban letett vizsgáit. A programot a 16. században tevékenykedő holland tudósról és humanistáról, Rotterdami Erasmus-ról neveztek el.
Úgy osszák fel, ahogy most van – mondta Donald Trump az ukrajnai háború befejezéséről újságíróknak az amerikai elnöki repülőgép fedélzetén.
A The Guardian szerint az amerikai elnök megerősítette, a legjobb megoldás a háború befejezésére, hogy felosszák Donbaszt úgy, hogy a legnagyobb része maradjon Oroszország ellenőrzése alatt, hiszen mint mondta, már fel van osztva, maradhat úgy. Később lehet szó tárgyalásokról, de egyelőre mindkét fél álljon le a frontvonalon, menjen haza, fejezzék be a harcokat és a gyilkolást - mondta Donald Trump az újságíróknak a Hotnews szerint.
Nem szép, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarországra, az Európai Unió egyik tagállamába utazik az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra - jelentette ki az EU külpolitikai főképviselője a Reuters szerint.
Az uniós külügyminiszterek luxemburgi tanácskozása előtt Kaja Kallas azt mondta, jól jönnek Donald Trump erőfeszítései a béke elérésére, de az a fontos, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő találkozzon Vlagyimir Putyinnal. Kestutis Budrys litván külügyminiszter a találkozó előtt azt mondta, Putyinnak nincs helye egyetlen európai fővárosban sem. Neki az egyetlen hely Európában Hágában van, a nemzetközi törvényszék előtt, nem valamelyik fővárosban - közli a Hotnews.
Nem adnának teljes szavazati jogot az Európai Unióban a jövőben csatlakozó országoknak - ezt a forgatókönyvet veszik számításba Moldova Köztársaság és Ukrajna csatlakozására. Az ezután csatlakozó országok nem rendelkeznének vétójoggal, ezzel meggyőzhetnék a szkeptikus politikusokat, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy fogadják el a bővítést - írja a Politico.
Ez a forgatókönyv biztosítaná az Európai Unió gyors bővítését Ukrajna és Moldova Köztársaság felvételével - közli a Hotnews. Az olasz lapnak nyilatkozó három európai diplomata és egy uniós hivatalosság szerint a csatlakozási szabályok módosítása még csírájában van és minden tagállamnak jóvá kellene hagynia. Anton Hofreiter, a német parlamenti európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke azt mondta, az új tagoknak addig kellene lemondani vétójogukról, amíg végrehajtják a kulcsfontosságú intézményi reformokat, mint amilyen a minősített többségi szavazás a legtöbb politikai kérdésben. A kezdeményezés lehetőséget adna a jelenleg csatlakozni kívánó Ukrajnának, Moldovának és Montenegrónak, hogy részesüljenek az uniós csatlakozás előnyeiből vétójog nélkül.
Megdőlt az október 20-án valaha mért hidegrekord Romániában. Hétfő reggel Csíkszeredában -9,2 fokot mértek, míg az eddigi rekordot 1949. október 20-án jegyezték -9 fokkal.
Hideg reggelre ébredtek más településeken is Hargita megyében. Gyergyóalfaluban -8, Maroshévízen -7, a Bucsin-tetőn -6, Székelyudvarhelyen pedig -4 fok volt. A meteorológusok szerint a derült égbolt miatt holnap reggel is -8-9 fok körüli minimumokat várhank, de a nagyszebeni meteorológusok holnaptól a hőmérséklet növekedésére számítanak.
Az Európai Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy támogassák azt a tervezetet, amelynek köszönhetően ellenőrzést lehetne végezni a nem orosz zászló alatt közlekedő tanker hajók fedélzetén, amelyeket Oroszország a kőolajexportra vonatkozó nemzetközi korlátozások kijátszására használ.
Ezek az ellenőrzések azoknak az országoknak a közreműködésével valósulna meg, amelyek zászlója látható az illető hajókon. A Reuters emlékeztet, hogy a hónap elején a G7 országok megállapodtak abban, hogy korlátozzák azokat az eszközöket, amelyekkel Moszkva az ukrajnai háborút finanszírozza és figyeljék az Oroszországot a szankciók elkerülésében segítő államokat, akárcsak azokat, amelyek orosz kőolaj-importja megnövekedett. Az ellenőrzésekre vonatkozó dokumentumot hétfőn vitatják meg az Európai Unió külügyminiszteri találkozóján, amelyen részt vesz Oana Ţoiu román diplomáciai vezető is.
Június elejétől 47 West Nile fertőzött esetet regisztráltak, a legtöbbet Bukarestben, Galac, Braial és Iflov megyében - közölte az Országos Közegészségügyi Intézet. Ezek közül 39-et erősítettek meg laboratóriumi vizsgálattal, egy beteg pedig életét vesztette.
Az intézet szakértői javasolják az embereknek, hogy védekezzenek a szúnyogok ellen hosszú ujjú felsőt és nadrágot viselve, szúnyoghálóval akadályozzák meg azok berepülését a házakba, illetve vegyi anyagokkal irtsák őket, számolják fel a tócsákat a gazdaságok körül, illetve távolítsák el az állott vízzel tele edényeket és a háztartási hulladékot a gazdaságokból.
A kormány prioritásként kezeli a már leszerződött beruházások finanszírozásának biztosítását és a késedelmes állami kifizetések törlesztését - jelentette ki a miniszterelnök.
A közszolgálati rádió Actualităţi csatornáján Ilie Bolojan hangsúlyozta, ezek is a sürgősen megoldandó kérdések között vannak, akárcsak a költségvetési bevételek begyűjtésének javítása és a közkiadások csökkentése. Véleménye szerint a hónap végéig a koalíció megoldást talál a közigazgatási költségek csökkentésére is, a reformcsomagért pedig a kormány felelősséget vállal a parlamentben. Hangsúlyozta, ha 13 ezer személyt bocsátanának el, 2000 önkormányzatnak kellene leépítéseket végrehajtania, ezer polgármesteri hivatalnak pedig „semmit sem kellene tennie”, mert eddig is jól gazdálkodtak, „nem dobták ki a pénzt az ablakon”. A miniszterelnök azt mondta, a jövő évben már nem lesz szükség takarékossági intézkedésekre. Ilie Bolojan szerint novemberben elkészül a jövő évi költségvetés tervezete, amely a 6 százalékhoz minél közelebb álló deficittel kell számoljon. Úgy vélte, Románia szilárd ország, amely gond nélkül talpra tud állni egy év alatt, amennyiben megteszi a szükséges intézkedéseket.
Év végére megközelíti a 30 milliárd eurót a költségvetési hiány - nyilatkozta Ilie Bolojan miniszterelnök. Elmondta, Románia minden évben 25 százalékkal többet költ, mint amennyit beszed.
A kormányfő szerint ha nem sikerül csökkenteni a kiadásokat és növelni a bevételeket, illetve ésszerűsíteni a beruházásokat, a következő években jelentősen beszűkül a kormány pénzügyi mozgástere, a fejlesztések helyett kamatköltségekre kell majd fordítani a pénzt.
Az Országos Sótársaság parajdi képviselő állandó jelleggel alábecsülték a tárnák beázásának veszélyét - olvasható a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentésében.
Az Országos Sótársaságnál és az Országos Vízügyi Igazgatóságnál végzett ellenőrzést követően a testület megállapította, hogy a kitermelő vállalatnak semmilyen védelmi stratégiája nem volt a berendezésekre és a sótartalékokra, kizárólag karbantartási és sürgősségi beavatkozási munkálatokat végeztek, anélkül, hogy hosszú távú védelmi munkálatokba fektettek volna be. Ezen felül a parajdi sóbánya éves kitermelési programjait csak formálisan hagyták jóvá, nem vették figyelembe a műszaki követelményeket. Ezért nem volt lehetséges az Országos Sótársaságnál történt szabálytalanságok büntetése - állítja a miniszterelnök ellenőrző testülete jelentésében.
91 éves korában elhunyt Sofia Corradi jogász és oktatási szakértő, az Erasmus diákcsereprogram társalapítója. Corradi elsőként még az 1960-as évek végén vetette fel az európai egyetemek közti diákcsereprogram ötletét, az azóta az Európai Unión kívül is működő program pedig még 1987-ben indult útjára és létrejötte óta nagyjából 15 millió diák vette igénybe az ez által nyújtott lehetőségeket.
A „Mamma Erasmus” becenévvel illetett Corradi több, mint két évtizeden keresztül vett részt a kezdeményezés ügyeiben, az alapítás gondolatát pedig saját bevallása szerint egy kellemetlen személyes tapasztalata ültette el benne, egyetemi tanulmányai során ugyanis Fulbright-ösztöndíjjal jutott el a New York-i Columbia Egyetemre, hazatérése után ugyanakkor római egyeteme nem fogadta el az USA-ban letett vizsgáit. A programot a 16. században tevékenykedő holland tudósról és humanistáról, Rotterdami Erasmus-ról neveztek el.