Adásunkban szólunk az idei Kölcsey-díjakról és a száz évvel ezelőtt született Erdélyi Helikon mozgalomról, majd interjút hallhatnak Gálfalvi Ágnessel, a marosvásárhelyi Lector Kiadó főszerkesztőjével.
Bukaresti Rádió/SRR
A Kölcsey-díjat olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományozzák, akik sokat tettek az aradi magyarságért, és önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. Idén Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át a kitüntetést. Erről hallhatunk Pataky Lehel Zsolt hangképes összeállításában.
A marosvásárhelyi székhelyű Lector Kiadó Doina Gecse-Borgovan Haza: úton című prózakötetével vett részt idén a bukaresti Liszt Intézet által szervezett Irodalmi szálak elnevezésű kortárs irodalmi és műfordítói minifesztiválon. A kiadó főszerkesztőjével, Gálfalvi Ágnessel Forró László készített interjút.
Erdélyi Helikon (1926-2026) címmel tartott előadást Dávid Gyula irodalomtörténész az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Dávid Gyulát a Kolozsvári Rádió munkatársa, László Tibor kérte mikrofonhoz az előadást követően.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy elkészült az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciamegállapodás tervezete. A héten háromoldalú találkozót tartanak Abu-Dzabiban az ukrán, amerikai és orosz delegációk részvételével, ahol a tárgyalási kereteket véglegesítik. Zelenszkij szerint Ukrajna készen áll „valódi lépésekre” egy tartós béke érdekében, és számít az amerikai támogatásra a helyreállítási és gazdasági dokumentumok kidolgozásában. Az elnök úgy véli, a pénteken életbe lépett eszkalációcsökkentő intézkedések erősítik a lakosság bizalmát, és segítik a háború lezárásához szükséges feltételek megteremtését.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 50 százalékról 18-ra csökkenti az indiai termékekre kivetett vámokat, miután India vállalta, hogy leállítja az orosz olaj vásárlását.
Narendra Modi miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy India nagy mennyiségben vásárol majd amerikai olajat, szenet, technológiát és mezőgazdasági termékeket. A megállapodás része lehet a venezuelai olajimport is.
A bejelentés egyelőre nem tartalmaz pontos dátumokat vagy hivatalos dokumentumokat. A Fehér Ház még nem adott ki elnöki rendeletet a vámcsökkentésről - mutat rá a Reuters.
Az Európai Ügyészség egy kiterjedt autócsalási hálózatot leplezett le, amely súlyosan megrongálódott vagy totálkáros amerikai autókat hozott be Európába, majd újszerűként értékesített – köztük Romániában is.
A járműveket csak felületesen javították, sok esetben rejtett hibákkal, működésképtelen biztonsági rendszerekkel kerültek vissza a forgalomba, komoly veszélyt jelentve a vásárlókra.
A hálózat hamis papírokkal és fedőcégekkel kerülte el a vám- és áfafizetést.
A nyomozás több európai országra kiterjed, Romániában is tartottak házkutatásokat, és több gyanúsítottat őrizetbe vettek. A kár értéke több tízmillió euróra tehető.
Adásunkban szólunk az idei Kölcsey-díjakról és a száz évvel ezelőtt született Erdélyi Helikon mozgalomról, majd interjút hallhatnak Gálfalvi Ágnessel, a marosvásárhelyi Lector Kiadó főszerkesztőjével.
Bukaresti Rádió/SRR
A Kölcsey-díjat olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományozzák, akik sokat tettek az aradi magyarságért, és önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. Idén Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át a kitüntetést. Erről hallhatunk Pataky Lehel Zsolt hangképes összeállításában.
A marosvásárhelyi székhelyű Lector Kiadó Doina Gecse-Borgovan Haza: úton című prózakötetével vett részt idén a bukaresti Liszt Intézet által szervezett Irodalmi szálak elnevezésű kortárs irodalmi és műfordítói minifesztiválon. A kiadó főszerkesztőjével, Gálfalvi Ágnessel Forró László készített interjút.
Erdélyi Helikon (1926-2026) címmel tartott előadást Dávid Gyula irodalomtörténész az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Dávid Gyulát a Kolozsvári Rádió munkatársa, László Tibor kérte mikrofonhoz az előadást követően.
Kihirdette az államfő a magánnyugdíjak folyósításának új szabályozását, amely korlátozza a megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét. A jogszabály szerint…
A petrozsényi Adrian Ahrițculesei hegymászó meghódította az Antarktisz legmagasabb csúcsát, a 4892 méter magas Vinson-hegyet. A dél-erdélyi hegymászó az úgynevezett…
Tegnap ezrek búcsúztatták Brigitte Bardot színésznőt a dél-franciaországi Saint-Tropezben rendezett gyászszertartáson, mielőtt a francia riviérán fekvő város tengerparti temetőjében örök…
Az év első Natura Stúdiójában Grekofski Nathalie építésszel és festőművésszel beszélgetünk. Az ember szabad gondolkodási erőivel a természetet – amely…
2026-ban Magyarországon parlamenti választások lesznek, ez a megmérettetés a rendszerváltás óta az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik. A tét az, hogy Orbán…
A forgalomba helyezett új autók száma tavaly mintegy 4 százalékkal nőtt és elérte a 156 803 járművet 2024-hez képest. Tavaly 8849 teljes elektromos járművet írattak forgalomba, ami csaknem 10 százalékos csökkenést jelent éves összevetésben. Ugyanakkor a hibrid járművek száma csaknem 32 százalékkal, 77 140-re nőtt. A forgalomba helyezett új autók száma azért fontos statisztika, mert ez tükrözi legjobban az eladott új autók számát. Ugyanakkor miközben a forgalomba helyezett új autók száma csak mintegy 4 százalékkal nőtt, a használt autóké mintegy 10 százalékkal emelkedett 328 834-re.
A statisztikai hivatal friss adatai szerint tavaly a 16 és 74 év közötti internetezők 74 százaléka rendelt vagy vásárolt online árut vagy szolgáltatást. Ez 1,4 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. A növekedés mind a férfiak, mind a nők körében megfigyelhető, ugyanakkor a nők továbbra is valamivel aktívabbak az online vásárlásban. A város–vidék különbség továbbra is jelentős. Életkor szerint a fiatalok a legaktívabbak: a 16–34 évesek több mint 86 százaléka vásárolt online, de az idősebb korosztályban is egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel.
A Pro Infrastructură Egyesület szerint rekordév lehet az idei a romániai autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat szempontjából – adta hírül a Maszol hírportál. A szervezet becslése szerint jövőre 244 kilométernyi új autópálya és gyorsforgalmi út nyílhat meg a forgalom előtt. Jelenleg 1416 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út áll az autósok rendelkezésére, további 840 kilométer van kivitelezés vagy tervezés alatt, míg 486 kilométer esetében még zajlanak a közbeszerzési eljárások. A 2024-ben felállított, közel 195 kilométeres abszolút rekord, valamint a 2025-ös becsült 146 kilométer után 2026-ban tehát újabb csúcs dőlhet meg az egyesület becslése szerint.
Kihirdette az államfő a magánnyugdíjak folyósításának új szabályozását, amely korlátozza a megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét. A jogszabály szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalók magánnyugdíj-megtakarításuk legfeljebb 30 százalékát vehetik fel egy összegben, a többit 8 év alatt havi részletekben kaphatják meg, vagy ehelyett élethosszig tartó életjáradékot választhatnak.
A petrozsényi Adrian Ahrițculesei hegymászó meghódította az Antarktisz legmagasabb csúcsát, a 4892 méter magas Vinson-hegyet. A dél-erdélyi hegymászó az úgynevezett hét csúcs-kihívás keretében érte el a sikert, ami során a világ hét legmagasabb csúcsának meghódítását tűzte ki célul.
Tegnap ezrek búcsúztatták Brigitte Bardot színésznőt a dél-franciaországi Saint-Tropezben rendezett gyászszertartáson, mielőtt a francia riviérán fekvő város tengerparti temetőjében örök nyugalomra helyezték a francia filmsztárt az állatvédő alapítványa által szervezett zártkörű temetésen. A temetési konvoj a tisztelők tapsának kíséretében haladt át a kisváros kikötőjén, mielőtt a templomhoz érkezett, ahova csak a meghívottak léphettek be a szertartásra.
Az Európai Bizottság mától újabb 40 ezer ingyenes vonatjegyet kínál a DiscoverEU program keretében azoknak a fiataloknak, akik idén töltik be a 18. életévüket. A kiválasztott pályázók akár 30 napig utazhatnak ingyen Európában 2026 és 2027 között, miközben kedvezménykártyát is kapnak számos szolgáltatáshoz.
Az év első Natura Stúdiójában Grekofski Nathalie építésszel és festőművésszel beszélgetünk.
Az ember szabad gondolkodási erőivel a természetet – amely egyaránt van kívül és belül az emberben – újrateremti, és ebben a teremtő folyamatban egy új, dinamikus egyensúly születik – vallja adásunk vendége, aki szerint az organikus építészet egy különleges látásmód, melynek látható megnyilvánulásai az épületek.
Grekofski Nathalie olajfestményeket is készít, és hagyományos technikával ikonokat fest. Autodidakta módon a művészeten keresztül törekszik átadni az élettapasztalatait, és egyúttal érzékelhetővé, láthatóvá tenni mások számára annak tiszta forrását. Szavaiból érezhető, hogy mennyire közelinek érzi magához az építészet rejtett dimenzióit, és mennyire tiszteli Makovecz Imrét, akivel tizenöt éven át dolgozott. Beszélgetésünkből kiderül, hogy hogyan találkozott mesterével, és milyen embernek ismerte meg őt. De mindezek előtt halljuk, életútja miként vezette Magyarországra az akkor 23 éves frissen végzett építészt?
2026-ban Magyarországon parlamenti választások lesznek, ez a megmérettetés a rendszerváltás óta az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik. A tét az, hogy Orbán Viktor – aki 2010 óta megszakítás nélkül miniszterelnök – hatalmon maradhat, vagy az ellenzék – elsősorban a Magyar Péter vezette Tisza Párt – képes lesz-e átvenni a kormányzást. A Fidesz–KDNP szövetség továbbra is a politikai élet meghatározó ereje, Orbán személye pedig a kampány központi figurája. A kormányzó pártok a stabilitásra és a nemzeti szuverenitásra való hivatkozással, valamint jövedelememelésekkel próbálják megszólítani a választókat. A Fidesz legnagyobb kihívója a Tisza Párt, amely rövid idő alatt országos tényezővé vált, és a közvélemény-kutatások szerint fej-fej mellett halad a Fidesszel. Magyar Péter új politikai stílust képvisel, hangsúlyozza a korrupció elleni fellépést és az átláthatóságot, miközben igyekszik megszólítani a fiatalabb nemzedéket.
A hagyományos ellenzéki pártok háttérbe szorultak, így a Tisza Párt vált az egyetlen reális kihívóvá. A választás kimenetele bizonytalan: az ellenzék lendületben van, de a Fidesz erőforrás-fölénye és tapasztalata komoly előnyt jelent. Orbán Viktor leváltása 15 év után először tűnik reális lehetőségnek, ugyanakkor sok elemző szűk kormánypárti győzelmet valószínűsít. A kampány fő témái a gazdaság és megélhetés, a szuverenitás kérdése, a fiatal szavazók mozgósítása, valamint az EU-val való viszony.
A 2026-os év egyik nagy kérdése az Egyesült Államok és Európa viszonyának alakulása lesz. Ha Donald Trump december elején közzétett új nemzetbiztonsági stratégiáját vesszük alapul, a transzatlanti relációban új fejezet kezdődik. A dokumentum nem szövetségesként, hanem ideológiai riválisként tekint Európára. „Támogatni kell az Európán belüli ellenállást a jelenlegi fősodorral szemben” – áll a stratégiában, amely egy teljes fejezetet szentel az EU kritikájának. Aki tavaly még azt hitte, hogy J. D. Vance amerikai alelnök magánakciója volt a Müncheni Biztonsági Konferencián elmondott vitriolos vádbeszéde, az most már tudhatja: a teljes Trump-kormányzat azon dolgozik, hogy úgymond „jó útra térítse” Európát. J.D. Vance megrótta az európai politikusokat a demokrácia állapotáért, kifogásolta a szólásszabadság „túl gyakori” korlátozását a gyűlöletbeszédre hivatkozva, a német politikusoknak pedig felrótta a szélsőjobboldal köré vont „tűzfalat”, aminek szerinte nincs helye egy demokráciában.
A Fehér Ház által kiadott új nemzetbiztonsági stratégia tételesen megfogalmazza: Washington céljának tekinti Európa jelenlegi kurzusának megváltoztatását. Ennek érdekében pedig Washingtonnak prioritásként kell kezelnie „az ellenállás erősítését” Európa jelenlegi irányvonalával szemben, a „hasonló gondolkodású” pártok támogatása révén. A dokumentum „civilizációs eltűnés” kockázatáról beszél, és azt állítja, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a kontinens 20 éven belül felismerhetetlenné válhat. A dokumentum szerint az amerikai diplomácia feladata segíteni azoknak az európai országoknak, amelyek vissza akarják nyerni „civilizációs önbizalmukat”, ami hosszabb távon a transzatlanti kapcsolatok újraértelmezését vetíti előre.
Olaszország ad otthont a XXV. Téli Olimpiai és Paralimpiai Játékoknak február 6. és 22., illetve március 6. és 15. között. Technikailag azonban már február 4-én elkezdődnek a küzdelmek – hiszen ekkor indul a vegyes páros curlingtorna alapszakasza, valamint a női jégkorongtorna csoportmeccsei és a férfi snowboard big air selejtezője. A Milánó–Cortina 2026-os téli olimpia minden eddiginél látványosabbnak ígérkezik. A február 6-i nyitóünnepség a legendás milánói stadionban, a San Siróban lesz, míg a február 22-i záróünnepségen a verónai ókori amfiteátrumban, az Arena di Verona falai között búcsúztatják majd a játékokat. A jeges sportok többségének – köztük a műkorcsolyának, a hokinak és a gyorskorcsolyának – Milánó ad otthont, míg a Dolomitok és az Alpok lejtőin zajlanak majd a havas számok. A téli olimpián több mint 3500 sportoló indul 116 versenyszámban, 16 sportágban. Az olimpiai láng 2025 végén indult útjára, és mintegy 12 000 kilométert tesz meg Olaszország-szerte, mielőtt megérkezik a San Siróba. Olaszország korábban már kétszer is rendezett téli olimpiát: 1956-ban Cortinában és 2006-ban Torinóban.
Donald Trump első elnöksége idején alaposan elbánt Kínával, elsősorban a vámtarifái révén. Az azóta eltelt évek alatt azonban a pekingi vezetés felkészült a következő csatára. Számos nyugati megfigyelő szerint ezúttal Kína nemcsak megvédeni tudja magát, de vissza is tud vágni az Egyesült Államoknak, sőt nyerésre áll a Trump által indított kereskedelmi háborúban – állapította meg a tekintélyes The Economist. Az Egyesült Államok technológiai exportkorlátozásokkal igyekezett akadályozni Kínát, hogy felzárkózzon a fejlett félvezetőket illetően, de kiderült: ezek a lépések legfeljebb késleltetni tudták a feltörekvő ázsiai nagyhatalom fejlődését. Mi több, éppen az amerikai korlátozások hatására Peking jelentősen felgyorsította a képességei kiépítésére irányuló beruházásokat és fejlesztéseket. Ráadásul Peking sikerrel azonosított egy területet, ahol az USA sérülékeny, ez pedig a ritkaföldfémek előállítása. Ez utóbbiak nélkülözhetetlenek a számítógépes chipek és védelmi technológiák gyártásában, az okostelefonoktól a vadászgépekig.
Noha ezek az ásványok a Föld számos pontján fellelhetők, a feldolgozásukban Kína óriási előnyre tett szert, elsősorban a tőkeerős nyugati államok vízióhiánya miatt. Mára Kína kvázi monopóliumot élvez a ritkaföldfémek előállításában, ezek mintegy 90 százalékát kínai vállalatok dolgozzák fel. Kína egyre magabiztosabbnak tűnik, és egyre inkább úgy értékeli, hogy az Egyesült Államok visszahúzódik a nemzetközi színtérről, ami alapjaiban változtathatja meg a globális hatalmi egyensúlyt. A következő években a kereskedelem, a biztonságpolitika és a globális intézmények működése szempontjából is meghatározó lesz, hogy az Egyesült Államok mennyire képes fenntartani vezető szerepét, és hogy Európa, valamint más térségek milyen stratégiával reagálnak Kína megerősödésére.
A forgalomba helyezett új autók száma tavaly mintegy 4 százalékkal nőtt és elérte a 156 803 járművet 2024-hez képest. Tavaly 8849 teljes elektromos járművet írattak forgalomba, ami csaknem 10 százalékos csökkenést jelent éves összevetésben. Ugyanakkor a hibrid járművek száma csaknem 32 százalékkal, 77 140-re nőtt. A forgalomba helyezett új autók száma azért fontos statisztika, mert ez tükrözi legjobban az eladott új autók számát. Ugyanakkor miközben a forgalomba helyezett új autók száma csak mintegy 4 százalékkal nőtt, a használt autóké mintegy 10 százalékkal emelkedett 328 834-re.
