Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Tovább veszíti értékét a lej az euróval szemben. A jegybank által közölt középárfolyam 4,81 lej, ami több mint fél banival kisebb, mint tegnap és újabb rekordot jelent.
A helyi önkormányzatok alárendeltségébe helyezik át azokat az erdei utakat, amelyek európai pénzekkel korszerűsíthetők – jelentette be az ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
A Bákó Megyei Törvényszék végzése értelmében Hargita megye önkormányzata is beléphet abba a perbe, amelyet Csíkszentmárton község indított a Bákó megyei Darmanesti önkormányzata ellen az úzvölgyi temetőt darmanesti-i közvagyonná nyilvánító önkormányzati határozat érvénytelenítése céljával.
A Kovászna Megyei Törvényszék ítélete értelmében nem kell kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának a tornyára a város „magyar megszállás alóli felszabadítása” emlékére.
Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket – jelentette ki Ömer Celik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának szóvivője a CNN Türk hírtelevízió élő adásában arra az értesülésre reagálva, hogy az ország megnyitotta határait az Európába vágyó menekültek előtt.
Az Európai Unió komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Szíriában „jelentős nemzetközi katonai konfliktus” kirobbanásának kockázata alakult ki – írta pénteki Twitter-üzenetében Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Az El Al izraeli légitársaság felfüggesztette minden Rómába, Milánóba, Velencébe és Nápolyba, valamint Thaiföldre irányuló járatát – közölte rádiónk izraeli tudósítója.
Erről az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatott. A Közegészségügyi Intézetben létrehozott szolgáltatás ingyenesen hívható a 08 008 00 358-as telefonszámon naponta 8 és 23 óra között, beleértve a hétvégét is.
Florin Cîţu bukaresti szenátornak, a tavaly november óta kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik alelnökének, ügyvivő pénzügyminiszternek adott kormányalakítási megbízást tegnap Klaus Johannis.
A függetlenként induló Nicuşor Dan jelöltségét támogatja a Nemzeti Liberális Párt (PNL), nem állít saját polgármesterjelöltet Bukarestben – jelentette be ma az alakulat elnöke, Ludovic Orban.
Tovább veszíti értékét a lej az euróval szemben. A jegybank által közölt középárfolyam 4,81 lej, ami több mint fél banival kisebb, mint tegnap és újabb rekordot jelent.
Ugyanakkor a lej több mint 3 banival erősödött a dollárhoz képest, amely 4,36 lejbe kerül. A svájci frankkal szemben a lej 0,2 banival vesztett értékéből. Az arany is 4 lejjel lett olcsóbb, mint tegnap – közölte a nemzeti bank.
A helyi önkormányzatok alárendeltségébe helyezik át azokat az erdei utakat, amelyek európai pénzekkel korszerűsíthetők – jelentette be az ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Costel Alexe szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a Romsilva, amelyhez jelenleg tartoznak az erdei utak, nem pályázhat európai támogatásra és az országnak nincs elég pénze az utak korszerűsítésére.
A Bákó Megyei Törvényszék végzése értelmében Hargita megye önkormányzata is beléphet abba a perbe, amelyet Csíkszentmárton község indított a Bákó megyei Darmanesti önkormányzata ellen az úzvölgyi temetőt darmanesti-i közvagyonná nyilvánító önkormányzati határozat érvénytelenítése céljával.
Darmanesti önkormányzata tavaly márciusban saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő sírkertben. Korábban a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
A Kovászna Megyei Törvényszék ítélete értelmében nem kell kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának a tornyára a város "magyar megszállás alóli felszabadítása" emlékére.
A toronyzászló kitűzéséért a székelyföldi magyar szimbólumok és feliratok ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indított pert, arra kérve a bíróságot, hogy kötelezze Antal Árpád polgármestert a zászló kitűzésére. A pert tavaly áthelyezték a Bukaresti törvényszékre, de az megállapította illetéktelenségét, így az ügy visszakerült Sepsiszentgyörgyre.
Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket - jelentette ki Ömer Celik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának szóvivője a CNN Türk hírtelevízió élő adásában arra az értesülésre reagálva, hogy az ország megnyitotta határait az Európába vágyó menekültek előtt.
Kifejtette: a Szíriában zajló támadások következtében "mozgolódás van" mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében. A szóvivő emlékeztetett: Törökország már korábban közölte, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán. A szóvivő hozzátette: konkrét támogatást akarnak látni az Európai Uniótól. Csütörtökön 33 török katona meghalt, mintegy 30 pedig megsebesült egy légicsapásban a Törökországgal határos északnyugat-szíriai Idlíb tartományban.
Az Európai Unió komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Szíriában "jelentős nemzetközi katonai konfliktus" kirobbanásának kockázata alakult ki - írta pénteki Twitter-üzenetében Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió "a biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges valamennyi intézkedést megfontolja". Kiemelte, hogy azonnal véget kell vetni a katonai akcióknak a helyzet elmérgesedésének elkerülése érdekében. Az elmúlt hetekben különösen kiéleződtek az ellentétek Moszkva és Ankara között az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezetben kialakult helyzet miatt.
Az El Al izraeli légitársaság felfüggesztette minden Rómába, Milánóba, Velencébe és Nápolyba, valamint Thaiföldre irányuló járatát – közölte rádiónk izraeli tudósítója.
A koronavírus járvány miatti veszteségeket az El Al 50 millió dollárra becsüli. Ugyanakkor az izraeli hatóságok felkérték az állampolgárokat, ne utazzanak külföldre, Szaúd Arábia pedig felfüggesztette a zarándoklatot Mekkába.
Erről az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatott. A Közegészségügyi Intézetben létrehozott szolgáltatás ingyenesen hívható a 08 008 00 358-as telefonszámon naponta 8 és 23 óra között, beleértve a hétvégét is.
A telefonszámon információkkal szolgálnak a COVID – 19 koronavírus megnyilvánulásáról, a megbetegedés megelőzéséről és a megelőző viselkedésről. A zöld vonal kizárólag a lakossági tájékoztatást szolgálja, nem sürgősségi hívószám – figyelmeztet a kormány stratégiai kommunikációs csoportja. A közleményben felkérik az embereket, hogy a 112-es egységes segélyhívószámot továbbra is csak sürgősségi esetekben hívják, a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatás végett hívják a 08 008 00 358-as zöld számot.
A hatóságok hozzáteszik: mind ez idáig Románia területén egyetlen koronavírus-fertőzést igazoltak, tehát nem lehet járványról beszélni.
Florin Cîţu bukaresti szenátornak, a tavaly november óta kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik alelnökének, ügyvivő pénzügyminiszternek adott kormányalakítási megbízást tegnap Klaus Johannis.
Az államfő azt követően döntött erről, hogy a Parlament nem szavazott bizalmat a házszabályban megszabott 15 nap alatt Ludovic Orban korábbi kormányfőjelölt, ügyvivő miniszterelnök régi-új kormányának, aki emiatt kedden visszaadta kormányalakítási megbízását.
A 47 éves Cîţu az Egyesült Államokban 1996-ban szerzett közgazdász-matematikusi oklevelet és mesteri fokozatot, a Parlamentben pedig a korábbi szociáldemokrata kormányok fogyasztásra alapozó gazdaságpolitikájának egyik leghangosabb bírálója volt.
Rövidesen ismerteti a Parlamenttel a kormánynévsort és a kormányprogramot - jelentette ki tegnap este Florin Cîţu kijelölt miniszterelnök.
Hozzátette: 'Miniszterelnöki jelölésem a garancia arra, hogy a PNL kormányon marad. Remélem, hogy ezúttal a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogja késleltetni a beiktatási eljárást' - jelentette ki Florin Cîţu a Victoria-palotában.
A függetlenként induló Nicuşor Dan jelöltségét támogatja a Nemzeti Liberális Párt (PNL), nem állít saját polgármesterjelöltet Bukarestben - jelentette be ma az alakulat elnöke, Ludovic Orban.
A döntést azonban még a PNL bukaresti szervezete vezetőségének és az alakulat végrehajtó bizottságának is jóvá kell hagynia - tette hozzá.
Tovább veszíti értékét a lej az euróval szemben. A jegybank által közölt középárfolyam 4,81 lej, ami több mint fél banival kisebb, mint tegnap és újabb rekordot jelent.
Ugyanakkor a lej több mint 3 banival erősödött a dollárhoz képest, amely 4,36 lejbe kerül. A svájci frankkal szemben a lej 0,2 banival vesztett értékéből. Az arany is 4 lejjel lett olcsóbb, mint tegnap – közölte a nemzeti bank.
