Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve.
A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a közelmúltban a helyszínen egyeztettek a két település polgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai polgármesterek szerint az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópályaszakasz is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Valamivel több mint egy éve van hivatalban a Hargita megyei Kászon község új polgármestere András Tamás, akivel a kilencedik kászoni karácsonyi vásáron találkoztam és kértem meg, vonja meg ennek a valamivel több, mint egy éves mandátumnak a mérlegét.
A kilencedik kászoni karácsonyi vásáron készült összeállításunkat december 25-i műsorunkban hallhatják.
Közösségteremtő ereje van a közös adventi gyertyagyújtásnak – ezt bizonyította be a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület 2017-ben elindított kezdeményezése, amely mára már tradícióvá vált, és a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő eseményeken.
Nyolc évvel ezelőtt még nem volt szokás a romániai városokban köztéri adventi koszorúk állítása, ezért a civil kezdeményezés úttörőnek számított. Balta-Taics Tünde ötletgazda szerint családias hangulatú az adventi gyertyagyújtás, a közösség a magáénak érzi, és minden vasárnap más-más adventi hírnököt kérnek fel a gyertyagyújtásra. Pataky Lehel Zsolt kérdezte a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnökét, Balta-Taics Tündét.
December 21-én, vasárnap – kelet-európai idő szerint 17 óra 2 perckor – lesz a téli napforduló, azaz a csillagászati tél kezdete. Az év leghosszabb éjszakája vár majd ránk, de másnaptól egészen a nyári napfordulóig hosszabbodnak a nappalok. A téli napforduló amúgy a legtöbb ősi vallás egyik legalapvetőbb ünnepe volt, azt hirdette, hogy a sötétség felett mindig úrrá lesz a világosság.
Most jött el az ideje annak, hogy rátérjek a karácsonyra, illetve az azt megelőző szentestére. Krisztus születésének megünneplése 325 és 335 között, a 325 május 20. és július 25. között tartott niceai zsinat intézkedései kapcsán került be a köztudatba. Az ünnep napját nem volt egyszerű kitűzni, mivel egyesek szerint Jézus december 20-án született, mások viszont úgy vélték, hogy április 18-án vagy 19-én, de november 25-e és január 6-a is felmerült a világrajövetelének dátumaként. Végül az illetékesek december 25-ét jelölték meg az ünnep napjának, ezzel is ellensúlyozva a téli napforduló alkalmával tartott pogány ünnepet.
A mai részben a karácsony szavunk eredetére is kitérek: az etimológiai szótár szerint déli szláv, valószínűleg bolgár jövevényszó, a magyarba a keleti egyház műszavaként került be, sokan viszont úgy vélik, hogy ősi magyar szó.
Fontos megjegyezni, hogy a magasztos érzelmi töltet ellenére kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, nevezetes napok, történelmi események, időszakok nevét, és ebből kifolyólag az advent, a szenteste, a karácsony, a vízkereszt, a húsvét és a pünkösd szavakat is. Ugyanakkor az ünnepi jókívánságokban csupán az első szót kezdjük nagybetűvel, a többi kisbetűs. Idén egyébként december 21-én gyújtjuk meg a negyedik gyertyát, a szeretet szimbólumát az adventi koszorún.
December 31-én már a szilveszteri mulatságok kerülnek előtérbe, január elsején pedig boldog új évet kívánunk egymásnak. Ha írott formában küldünk üzenetet, ajánlott különbséget tenni a különírt új év és az egybeírt újév között. A különírt változat rövid idő óta tartó évet jelent, míg az egybeírt írásmóddal az év első napjára mint ünnepre célzunk. Mivel általában a jókívánság nem egyetlen napra, hanem a teljes évre szól, a „Boldog új évet kívánunk!” mondatban külön kell írni az új évet szavakat, és természetesen ilyenkor is csak a jókívánság első szavát kezdjük nagybetűvel. Az idén tízéves legújabb szabályzat szerint a csupa nagybetűs, pontok és felkiáltójel nélküli BÚÉK rövidítéssel is üzenhetünk majd a szeretteinknek. Kedves hallgatóink, köszönöm az egész évi figyelmüket. Ferencz Melániát hallották, áldott karácsonyt, és békés, boldog új esztendőt kívánok!
Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve.
A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a közelmúltban a helyszínen egyeztettek a két település polgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai polgármesterek szerint az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópályaszakasz is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Anyanyelvünk állandóan változik, új fogalmakkal bővül a szókincs, néhány megnevezés pedig eltűnik a süllyesztőben. Jó példa erre A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amely mintegy 8000 szóval többet sorakoztat fel, mint az elődje.
Ma és holnap zajlik Bukarestben a régiók és városok nyolcadik európai csúcstalálkozója. A (Re)New Europe (Újítsuk meg Európát) címet viselő esemény résztvevői – az eredetileg március végére időzített Brexitre, illetve a közelgő EP-választásokra való tekintettel – azt vitatják meg, miként járulhatnak hozzá a helyi és regionális önkormányzatok az Európai Unió szolidaritásának biztosításához, az európai demokrácia megerősítéséhez, az állampolgárokkal való párbeszéd ösztönzéséhez.
A parlament elutasította a 2019-es költségvetési törvény újratárgyalását, és tegnapi plenáris ülésén abban a formájában fogadta el ismét a jogszabályt, amelyet eredetileg is elküldött kihirdetésre az államfőhöz. A büdzsét 245 szavazattal 115 ellenében hagyták jóvá.
A jogszabályt múlt év végén fogadta el a Parlament. A jogszabály ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 83 törvényhozója emelt óvást a taláros testületnél.
A 15 évvel ezelőtti 4.300.000-ről 2.800.000-re csökkent hazánkban az iskolába járó tanulók száma – jelentette be Ecaterina Andronescu tanügyminiszter a romániai megyei jogú városok közgyűlésén.
Elutasította tegnap az Alkotmánybíróság a PNL és az USR beadványát, amelyet a bírák és ügyészek törvénytelenségeit kivizsgáló ügyosztály beindítását előíró sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály ellen nyújtott be a két ellenzéki párt.
Hétfőn vitatja meg a képviselőházi plénum az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elleni egyszerű indítványt. A végső szavazást szerdán tartják – döntött…
A volt igazságügyi minisztert egy olyan ügyben hallgatják ki, amely 2012-be nyúlik vissza, amikor ügyvédként tevékenykedett – tájékoztat az Agerpres rendőrségi forrásokra hivatkozva.
A brit kormány tegnap este bejelentette, hogy ha a londoni alsóház egy héten belül elfogadja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, London a Brexit egyszeri, június 30-áig terjedő elhalasztását fogja kérni az Európai Uniótól, annak érdekében, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.
Anyanyelvünk állandóan változik, új fogalmakkal bővül a szókincs, néhány megnevezés pedig eltűnik a süllyesztőben. Jó példa erre A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amely mintegy 8000 szóval többet sorakoztat fel, mint az elődje.
A szótározandó szavakból összeállított előzetes lista mérete jóval terjedelmesebb volt, a kiadvány készítői viszont egyenként mérlegelték, hogy végül mi kerüljön be a szótári részbe.
A végleges
változatban a magyar nyelvhasználók leggyakrabban használt szavaival
találkozhatunk, többnyire a társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos élet
területéről. A válogatásnál az aktualitás is sokat nyomott a latban,
olyannyira, hogy számos neologizmus, azaz új szó is bekerült a szótárba,
leginkább az időszerűség miatt.
Az egyik ilyen szó
a szelfi, magyar kiejtés szerint leírva. Ellenzői többek között az önkép,
pillanatportré, önpillanatkép, önfotó, illetve az önfénykép kifejezéseket
igyekeztek meghonosítani a magyar nyelvben, egyelőre kevés sikerrel.
De ott van még a
szintén magyar kiejtés szerinti ímél, amely elektronikus levélként,
villámlevélként és drótpostaként is megpróbál betörni a köztudatba. Ha továbbra
is az angol megnevezést szeretnénk használni, mindenképp tegyünk kötőjelet az e
betű és a mail szó közé, ugyanis a magyarban van egy másik kifejezés, amelynek
az egybeírt email-lel azonos az írásmódja, a kiejtése viszont más. Zománcot
jelent.
Mielőtt kiderülne,
milyen szavak váltak elavulttá, érdemes tisztázni a magyarítás és a
magyarosítás közötti különbséget, főként azért, mert nagyon sokan vegyítik a
két fogalmat… amúgy sokáig én sem voltam tisztában azzal, hogy mikor melyiket
kell használni. A nyelvészek szerint akkor beszélünk magyarításról, amikor
idegen szót, kifejezést magyarral helyettesítünk. Például a már említett szelfit
az önarcképpel, az e-mailt pedig a drótpostával. A magyarosítás viszont azt
jelenti, hogy idegen eredetű szót magyarosra változtatunk, alakítunk, esetleg
magyaros átírást használunk. A magyar kiejtés szerinti szelfi és az ímél is
ebbe a kategóriába sorolható.
Természetesen olyan
szavak, kifejezések is vannak, amelyek az eggyel korábbi, vagyis az 1986-ban
kiadott helyesírási szabályzat megjelenése óta időszerűtlenné váltak. Példaként
felhoznám az agárkutyát, az átíró könyvelést, illetve a csillaglábat;
ezek közül egyik sem szerepel a legújabb szabályzatban.
Nem mellékesen
2017-ben megjelent a Magyar helyesírási szótár, amely az előszóban leírtak
szerint a tágabb értelemben vett, határokon átívelő magyar köznyelv helyesírási
szótára kíván lenni. „Ennek szellemében a köznyelvi elemeken túl tartalmazza a
szélesebb körben élő szaktudományi szavakat, valamint a fontosabb idegen
szavakat is, szem előtt tartva azt az elvet, hogy helyesírási szótárként
elsősorban az írásmód tekintetében kell tájékoztatással szolgálnia.” A kiadvány
egyébként teljes mértékben igazodik A magyar helyesírás szabályai 12.
kiadásához. Megtaláljuk benne például a nem magyarországi településnevek
hagyományos magyar megnevezését, illetve a hivatalosan használt helyi formát
is. Például: Amszterdam, Kolozsvár, Léva, Rodostó, valamint Varsó.
A magyar helyesírási szótárban nincs utalás a
különféle helyesírási szabályokra, ezért ha a miértekre is szeretnénk választ
kapni, érdemes beszerezni A magyar helyesírás szabályai 12. kiadását. Én
mindkettőt használom a mindennapi munkám során.
A műsor témái: Mi a helyzet a brit uniós kilépéssel a Brexittel, ki győz az ukrajnai elnökválasztáson, Jenei Imre Orbán Viktor futball-ügyi főtanácsosa.
Ma és holnap zajlik Bukarestben a régiók és városok nyolcadik európai csúcstalálkozója. A (Re)New Europe (Újítsuk meg Európát) címet viselő esemény résztvevői - az eredetileg március végére időzített Brexitre, illetve a közelgő EP-választásokra való tekintettel - azt vitatják meg, miként járulhatnak hozzá a helyi és regionális önkormányzatok az Európai Unió szolidaritásának biztosításához, az európai demokrácia megerősítéséhez, az állampolgárokkal való párbeszéd ösztönzéséhez.
A Régiók Európai Bizottsága az EU tanácsadó szerve, amelyet a tagállamok helyi és regionális szinten megválasztott képviselői alkotnak.
A parlament elutasította a 2019-es költségvetési törvény újratárgyalását, és tegnapi plenáris ülésén abban a formájában fogadta el ismét a jogszabályt, amelyet eredetileg is elküldött kihirdetésre az államfőhöz. A büdzsét 245 szavazattal 115 ellenében hagyták jóvá.
A Parlament ezzel lényegében elutasította az elnök felülvizsgálati kérelmét. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kifogásolta, hogy az elnök általánosságokat fogalmazott meg, és nem mondta meg konkrétan, mit kellene módosítani. Johannisnak alkotmányosan már nincs semmilyen eszköze, hogy megtagadja a költségvetés kihirdetését, így azt 10 napon belül alá kell írnia.
Az idei költségvetés azért késett, mert a kormány csak februárban terjesztette a Parlament elé.
Az Igazságügyi Minisztérium közleménye értelmében március 13. és április 5. között zajlik az új legfőbb ügyész kinevezési eljárása.
A jelentkezéseket március 28-áig fogadják, majd 29-én közzéteszik a minisztérium honlapján a törvény által előírt feltételeknek megfelelő pályázók listáját. A jelöltek meghallgatására április 3-án és 4-én kerül sor, az eredményeket április 5-én hozzák nyilvánosságra. Az igazságügyi miniszter által a legfőbb ügyészi tisztségre kiválasztott jelölt kinevezését előbb a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének kell véleményeznie, ezt követően pedig a tárcavezető elküldi a javaslatot az államfőnek - ismerteti az eljárást a szaktárca.
Az új legfőbb ügyészt a bírák és ügyészek jogállásáról szóló, 2004/303-as törvényben rögzített eljárás szerint választják és nevezik ki. A legfőbb ügyészi tisztséget jelenleg betöltő Augustin Lazăr mandátuma április 28-án ér véget.
Nem tilthatja meg a Parlament Klaus Johannis államfőnek, hogy népszavazást is kiírjon május 26-ára, az európai parlamenti (EP) választások napjára.
Erről egyhangúlag döntött tegnap az Alkotmánybíróság. A Parlament tavaly decemberben módosította az EP-választások megszervezéséről szóló törvényt, amelybe a szociálliberális kormánytöbbség egy olyan rendelkezést is belefoglalt, amely tiltaná bármilyen más választás vagy népszavazás rászervezését az EP-választásokra.
Az államfő - alkotmányos hatásköre korlátozására hivatkozva - óvást emelt az Alkotmánybíróságon, a testület pedig neki adott igazat.
A jogszabályt múlt év végén fogadta el a Parlament. A jogszabály ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 83 törvényhozója emelt óvást a taláros testületnél.
Beadványában a két alakulat többek között azt kifogásolta, hogy a törvény a társadalombiztosítási járulék befizetésétől teszi függővé a nyugdíjhoz való jogot, holott a járulékot a munkáltató tartja vissza és fizeti be, így előfordulhat, hogy sérül az állampolgárok nyugdíjhoz való joga, ha - akár tudomásokon kívül - a munkáltató nem tett eleget eme kötelezettségének. A jogszabály most visszakerül a Parlamentbe. (Agerpres)
A 15 évvel ezelőtti 4.300.000-ről 2.800.000-re csökkent hazánkban az iskolába járó tanulók száma – jelentette be Ecaterina Andronescu tanügyminiszter a romániai megyei jogú városok közgyűlésén.
A tárcavezető Románia egyik legnagyobb drámájaként ítélte meg a tanulók számának csökkenését. Nagy az iskolát elhagyó diákok aránya is, ennek egyik oka az, hogy sok, romániai iskolába beiratkozott gyermek időközben külföldre költözött szüleivel - közölte a tanügyminiszter, aki egyébként javaslatokat vár annak kivitelezésére, hogy - a reggeli forgalmi dugók elkerülése érdekében - ne minden iskolában kezdődjön 8-kor a tanítás.
Elutasította tegnap az Alkotmánybíróság a PNL és az USR beadványát, amelyet a bírák és ügyészek törvénytelenségeit kivizsgáló ügyosztály beindítását előíró sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály ellen nyújtott be a két ellenzéki párt.
A jogszabály tehát alkotmányos - közölték az Agerpres hírügynökséggel az Alkotmánybírósághoz közel álló források.
Hétfőn vitatja meg
a képviselőházi plénum az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elleni egyszerű
indítványt. A végső szavazást szerdán tartják – döntött tegnap az alsóház
Állandó Bizottsága.
A volt igazságügyi minisztert egy olyan ügyben hallgatják ki, amely 2012-be nyúlik vissza, amikor ügyvédként tevékenykedett – tájékoztat az Agerpres rendőrségi forrásokra hivatkozva.
'A gazdasági bűncselekményeket vizsgáló osztály végzi a kihallgatást, a főügyészség megbízásából' – közölték a források. Cătălin Predoiut tanúként hallgatják ki az ügyben.
A brit kormány tegnap este bejelentette, hogy ha a londoni alsóház egy héten belül elfogadja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, London a Brexit egyszeri, június 30-áig terjedő elhalasztását fogja kérni az Európai Uniótól, annak érdekében, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.
Az indítvány ma kerül vitára és szavazásra az alsóház elé. Theresa May miniszterelnök a beterjesztés ismertetése előtt közölte: rövid idejű, technikai jellegű halasztásra csak akkor van mód, ha a Brexit-megállapodást a képviselők elfogadják.
May szerint a háznak meg kell értenie, hogy ha továbbra sem támogatja a Brexit-feltételekről szóló egyezséget - amelyet a törvényhozók eddig kétszer, először januárban, majd kedd esete is elutasítottak -, akkor a Brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség, és ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a május végén esedékes európai parlamenti választásokon. (MTI)
Anyanyelvünk állandóan változik, új fogalmakkal bővül a szókincs, néhány megnevezés pedig eltűnik a süllyesztőben. Jó példa erre A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amely mintegy 8000 szóval többet sorakoztat fel, mint az elődje.
A szótározandó szavakból összeállított előzetes lista mérete jóval terjedelmesebb volt, a kiadvány készítői viszont egyenként mérlegelték, hogy végül mi kerüljön be a szótári részbe.
A végleges
változatban a magyar nyelvhasználók leggyakrabban használt szavaival
találkozhatunk, többnyire a társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos élet
területéről. A válogatásnál az aktualitás is sokat nyomott a latban,
olyannyira, hogy számos neologizmus, azaz új szó is bekerült a szótárba,
leginkább az időszerűség miatt.
Az egyik ilyen szó
a szelfi, magyar kiejtés szerint leírva. Ellenzői többek között az önkép,
pillanatportré, önpillanatkép, önfotó, illetve az önfénykép kifejezéseket
igyekeztek meghonosítani a magyar nyelvben, egyelőre kevés sikerrel.
De ott van még a
szintén magyar kiejtés szerinti ímél, amely elektronikus levélként,
villámlevélként és drótpostaként is megpróbál betörni a köztudatba. Ha továbbra
is az angol megnevezést szeretnénk használni, mindenképp tegyünk kötőjelet az e
betű és a mail szó közé, ugyanis a magyarban van egy másik kifejezés, amelynek
az egybeírt email-lel azonos az írásmódja, a kiejtése viszont más. Zománcot
jelent.
Mielőtt kiderülne,
milyen szavak váltak elavulttá, érdemes tisztázni a magyarítás és a
magyarosítás közötti különbséget, főként azért, mert nagyon sokan vegyítik a
két fogalmat… amúgy sokáig én sem voltam tisztában azzal, hogy mikor melyiket
kell használni. A nyelvészek szerint akkor beszélünk magyarításról, amikor
idegen szót, kifejezést magyarral helyettesítünk. Például a már említett szelfit
az önarcképpel, az e-mailt pedig a drótpostával. A magyarosítás viszont azt
jelenti, hogy idegen eredetű szót magyarosra változtatunk, alakítunk, esetleg
magyaros átírást használunk. A magyar kiejtés szerinti szelfi és az ímél is
ebbe a kategóriába sorolható.
Természetesen olyan
szavak, kifejezések is vannak, amelyek az eggyel korábbi, vagyis az 1986-ban
kiadott helyesírási szabályzat megjelenése óta időszerűtlenné váltak. Példaként
felhoznám az agárkutyát, az átíró könyvelést, illetve a csillaglábat;
ezek közül egyik sem szerepel a legújabb szabályzatban.
Nem mellékesen
2017-ben megjelent a Magyar helyesírási szótár, amely az előszóban leírtak
szerint a tágabb értelemben vett, határokon átívelő magyar köznyelv helyesírási
szótára kíván lenni. „Ennek szellemében a köznyelvi elemeken túl tartalmazza a
szélesebb körben élő szaktudományi szavakat, valamint a fontosabb idegen
szavakat is, szem előtt tartva azt az elvet, hogy helyesírási szótárként
elsősorban az írásmód tekintetében kell tájékoztatással szolgálnia.” A kiadvány
egyébként teljes mértékben igazodik A magyar helyesírás szabályai 12.
kiadásához. Megtaláljuk benne például a nem magyarországi településnevek
hagyományos magyar megnevezését, illetve a hivatalosan használt helyi formát
is. Például: Amszterdam, Kolozsvár, Léva, Rodostó, valamint Varsó.
A magyar helyesírási szótárban nincs utalás a
különféle helyesírási szabályokra, ezért ha a miértekre is szeretnénk választ
kapni, érdemes beszerezni A magyar helyesírás szabályai 12. kiadását. Én
mindkettőt használom a mindennapi munkám során.