A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Az európai uniós tagállamok támogatják az uniós tanács Agenda 2030 munkacsoportjának következtetéseit – nyilatkozta tegnap az MTI-nek Borbély László. A kormány Fenntartható Fejlődési Főosztályának vezetője, szerint az erről szóló dokumentumot április 9-én, Luxemburgban fogadja majd el a tagországok általános EU-ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsa.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt üzente Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy orosz és ukrán televíziós csatornák közötti tévéhíd helyett inkább ők ketten tárgyaljanak személyesen egymással.
Az oltások fontosságáról indítottak tájékoztató kampányt Kezdeményezés a jövőnek elnevezéssel. A tájékoztató kampány jelentőségét növeli, hogy Románia Európa legsúlyosabb kanyarójárványával küzd. A kampányt a Romániai Krónikus Betegek Szervezeteinek Szövetsége indította.
Párizst hibáztatta a Nyugat-Balkán európai uniós (EU) integrációjának késlekedése miatt a lengyel külügyminiszter a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn.
Theresa May brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) további halasztására van szükség annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.
Teherán megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását hétfőn, az iráni külügyminisztérium pedig a 2015-ös atomalkuban vállalt más kötelezettségek hatvan napon belüli felfüggesztését is kilátásba helyezte, amennyiben a többhatalmi szerződést aláíró kormányok nem segítenek Iránnak kivédeni az amerikai szankciókat.
A NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelésére összpontosít az Amerikai Egyesült Államok az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 29 tagországa külügyminisztereinek ma kezdődő kétnapos jubileumi tanácskozásán – derült ki Donald Trump amerikai elnöknek tegnap a washingtoni Fehér Házban tett nyilatkozatából.
Tavaly 113 millió embert fenyegetett éhínség vagy veszélyes élelmiszerhiány a világ 53 országában fegyveres konfliktusok vagy természeti katasztrófák következtében – derült ki az ENSZ élelmezési válságokról szóló, tegnap közzétett éves jelentéséből.
A Legfelsőbb Törvényszék elnöke, Cristina Tarcea azzal vádolja a Legfelsőbb Bírói Tanács vezetőjét, Lia Savoneát, hogy a törvényszék jelenlegi vezetését próbálja eltávolítani és kevésbé független személyeket kinevezni az intézmény élére.
Az európai uniós tagállamok támogatják az uniós tanács Agenda 2030 munkacsoportjának következtetéseit – nyilatkozta tegnap az MTI-nek Borbély László. A kormány Fenntartható Fejlődési Főosztályának vezetője, szerint az erről szóló dokumentumot április 9-én, Luxemburgban fogadja majd el a tagországok általános EU-ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsa.
Borbély kijelentette: a dokumentum irányadó lesz abban, hogy a következő 4-5 évben hogyan lehet a gyakorlatba átültetni a fenntartható fejlődésre irányuló Agenda 2030 célkitűzéseit az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság január végén egy vitaanyagot terjesztett elő, amely arról szól, hogy miként lehet megvalósítani 2030-ig egy fenntarthatóbb Európát. Ezt megelőzően, 2015-ben az ENSZ 193 tagországának képviselői megegyeztek a fenntartható fejlesztési akciótervről, amelynek célja a mélyszegénység felszámolása, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a nők helyzetének javítása, valamint a klímaváltozás elleni harc.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt üzente Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy orosz és ukrán televíziós csatornák közötti tévéhíd helyett inkább ők ketten tárgyaljanak személyesen egymással.
Az ukrán államfő a Facebookon arra reagált, hogy a Putyinhoz közel álló Viktor Medvedcsuk ukrán politikus érdekeltségébe tartozó NewsONE ukrán televízió és az Ukrajnában a Kreml propagandatévéjének nevezett orosz Rosszija24 azt tervezi, hogy július 12-én tévéhidat létesítve közös vitaműsort szentelnek - Beszélnünk kell címmel - a két ország közötti viszonynak, beleértve a Donyec-medencei konfliktust. Zelenszkij a beszélgetéshez "társaságnak ajánlotta" Donald Trump amerikai elnököt, Theresa May brit kormányfőt, Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia államfőt, a helyszínnek pedig Minszket.
Az oltások fontosságáról indítottak tájékoztató kampányt Kezdeményezés a jövőnek elnevezéssel. A tájékoztató kampány jelentőségét növeli, hogy Románia Európa legsúlyosabb kanyarójárványával küzd. A kampányt a Romániai Krónikus Betegek Szervezeteinek Szövetsége indította.
Az oltástörvény tervezetét 2017-ben fogadta el a Szenátus, jelenleg képviselőházi vitán van – jelenti a közszolgálati rádió főcsatornája.
Párizst hibáztatta a Nyugat-Balkán európai uniós (EU) integrációjának késlekedése miatt a lengyel külügyminiszter a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn.
Jacek Czaputowicz szerint a hivatalos francia álláspont az uniós bővítés iránti társadalmi bezárkózottságban gyökerezik. Czaputowicz annak kapcsán beszélt a Nyugat-Balkán uniós integrációjáról, hogy a múlt héten ez volt napirenden a lengyelországi Poznanban megtartott, hat nyugat-balkáni ország és tíz EU-tagállam részvételével szervezett csúcstalálkozón.
Theresa May brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) további halasztására van szükség annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.
A konzervatív párti brit kormányfő tegnap este, hétórás kabinetülés után, Downing Street-i hivatalában felolvasott nyilatkozatában kijelentette: a kormány a lehető legrövidebb halasztásra törekszik, amely csak addig tart, amíg sikerül elfogadtatni "egy" megállapodást a Brexit feltételrendszeréről.
Guy Verhofstadt, aki a Brexit koordinálásáért felel az Európai Parlamentben üdvözölte tegnap este Theresa May bejelentését a rendezett Brexit érdekében kigondolt tervéről.
Emmanuel Macron francia államfő pedig úgy vélte, hogy az Európai Unió nem válhat tartósan a Brexit miatti brit válság túszává, és amennyiben Londonnak nem sikerül április 10-ig egy "hiteles alternatív tervet" bemutatnia, úgy "maga választja a megállapodás nélküli kilépést" az Európai Unióból.
Mint ismert, London tavaly novemberben megállapodásra jutott az EU-val a kilépés feltételeiről, ezt azonban a londoni alsóház eddig háromszor elutasította. A brit EU-tagság az eredeti tervek alapján múlt pénteken megszűnt volna, de Theresa May a kialakult patthelyzet miatt a kilépés halasztását kérte. A jelenlegi jogi helyzet szerint az Egyesült Királyságnak jövő péntekig van ideje arra, hogy ismertesse az EU-val terveit az előrelépésre, ha újabb halasztást kér.
Teherán megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását hétfőn, az iráni külügyminisztérium pedig a 2015-ös atomalkuban vállalt más kötelezettségek hatvan napon belüli felfüggesztését is kilátásba helyezte, amennyiben a többhatalmi szerződést aláíró kormányok nem segítenek Iránnak kivédeni az amerikai szankciókat.
A bejelentést megerősítette az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője is, hozzátéve, hogy a dúsítottság szintje nemsokára akár a 20 százalékot is elérheti. A hétvégén a 2015-ös megállapodásban részes európai országok felszólították Iránt, hogy tartsa magát a szerződésben foglalt korlátozásokhoz.
A NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelésére összpontosít az Amerikai Egyesült Államok az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 29 tagországa külügyminisztereinek ma kezdődő kétnapos jubileumi tanácskozásán – derült ki Donald Trump amerikai elnöknek tegnap a washingtoni Fehér Házban tett nyilatkozatából.
Az amerikai elnök üdvözölte, hogy egyes NATO-tagországok megnövelték védelmi kiadásaikat, de ezúttal sem mulasztotta el korholni azokat a tagállamokat, amelyek még mindig nem növelték meg az elvárt mértékben védelmi költségvetéseiket. Donald Trump ezúttal is Németországot emelte ki.
Jelenleg csupán hét tagország teljesíti azt a 2014-ben rögzített elvárást, miszerint a bruttó nemzeti termékkel arányosan 2 százalékot fordítanak védelmi célokra.
Az amerikai fél a ma kezdődő tanácskozáson várhatóan javasolni fogja, hogy növeljék kettőről négy százalékra a katonai kiadásokat.
Nyolc kulturális világörökségi helyszínt vett fel listájára tegnap az UNESCO Világörökségi Bizottsága soros tanácskozásán, Bakuban.
Az új kulturális helyszínek Azerbajdzsánban, Portugáliában, Oroszországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és az Egyesült Államokban vannak - ismertette a nemzetközi szervezet honlapja.
Tavaly 113 millió embert fenyegetett éhínség vagy veszélyes élelmiszerhiány a világ 53 országában fegyveres konfliktusok vagy természeti katasztrófák következtében – derült ki az ENSZ élelmezési válságokról szóló, tegnap közzétett éves jelentéséből.
A legsúlyosabban érintett térségek és országok mindenekelőtt Jemen, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Afganisztán, Szíria, Szudán, Dél-Szudán, Etiópia és Nigéria északi része. A jelentés szerint 2018-ban a fekete kontinensen mintegy 72 millióan éheztek.
2017-hez képest tavaly 11 millióval csökkent az éhezők száma, ennek ellenére a helyzet riasztó, mert a szám évről évre meghaladja a százmilliót és ez az elhúzódó konfliktusok miatt előreláthatólag nem is fog változni.
A Legfelsőbb Törvényszék elnöke, Cristina Tarcea azzal vádolja a Legfelsőbb Bírói Tanács vezetőjét, Lia Savoneát, hogy a törvényszék jelenlegi vezetését próbálja eltávolítani és kevésbé független személyeket kinevezni az intézmény élére.
Savonea tegnap jelentette be, hogy az Igazságügyi Felügyelőség ellenőreit küldi ki a Legfelsőbb Törvényszékhez, miután az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a korrupciós ügyeket tárgyaló három bíróból álló testületek létrehozatalát.
Az európai uniós tagállamok támogatják az uniós tanács Agenda 2030 munkacsoportjának következtetéseit – nyilatkozta tegnap az MTI-nek Borbély László. A kormány Fenntartható Fejlődési Főosztályának vezetője, szerint az erről szóló dokumentumot április 9-én, Luxemburgban fogadja majd el a tagországok általános EU-ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsa.
Borbély kijelentette: a dokumentum irányadó lesz abban, hogy a következő 4-5 évben hogyan lehet a gyakorlatba átültetni a fenntartható fejlődésre irányuló Agenda 2030 célkitűzéseit az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság január végén egy vitaanyagot terjesztett elő, amely arról szól, hogy miként lehet megvalósítani 2030-ig egy fenntarthatóbb Európát. Ezt megelőzően, 2015-ben az ENSZ 193 tagországának képviselői megegyeztek a fenntartható fejlesztési akciótervről, amelynek célja a mélyszegénység felszámolása, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a nők helyzetének javítása, valamint a klímaváltozás elleni harc.