A konfliktus első napjaiban a nyersolaj ára mintegy 8 százalékkal emelkedett, az európai gázár pedig 20 százalékkal ugrott meg. A Brent olaj ára március 9-én elérte a hordónkénti 116,78 dollárt.A legfrissebb adatok szerint az olajár mérséklődni kezdett: tegnap a Brent hordónként 102 dollár körül állt. Ehhez hozzájárult, hogy az American Petroleum Institute megnövekedett amerikai olajtartalékokról számolt be, és Irak is bejelentette a kirkuki mezőkről induló, Törökország felé irányuló kőolajexport újraindítását.
Az iráni erők ugyanakkor folytatják a térség energetikai infrastruktúrája elleni támadásokat. Teherán állítása szerint az Egyesült Államok és Izrael tegnap csapást mért a Déli Parsz (South Pars) gázmezőre — a világ egyik legnagyobb ilyen létesítményére. Válaszul a Déli Parsz gázmezője elleni támadásra, Teherán megtorló csapásokat mért a szomszédos Katar legnagyobb gázmezőjére, Ras Laffanra, jelentős károkat okozva, és diplomáciai szakadékot okozva a két ország között. Donald Trump azt nyilatkozta, hogy "felrobbantja a teljes iráni Dél-Parsz gázmezőt", ha Teherán ismét megtámadja a katari gázmezőket.
Európai vonatkozásban: a Hormuzi-szoroson halad át a tengeri úton szállított globális nyersolaj mintegy egyötöde, az LNG-szállítmányok hasonló hányada, valamint a legszélesebb körben használt műtrágya egyharmada. Ez az inflációt, a gazdasági növekedést és az EU versenyképességét egyaránt nyomás alá helyezi.
Az Európai Unió 27 vezetője csütörtökön viharos csúcstalálkozóra készül, ahol Magyarország vétója az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitel ellen, a közel-keleti háború súlyosbodása és a tartósan magas energiaárak fogják uralni a megbeszéléseket.
Kevés az esély arra, hogy az április 12-i magyarországi parlamenti választások előtt ezügyben eredményre jussanak, Orbán Viktor pedig kijelentette, hogy a magyar kormány álláspontja változatlan ebben az ügyben.
Az egységes piac, a kereskedelem, a védelem, a biztonság, a migráció és a multilaterális rendszer helyzete is napirendre kerül, valamint egy rövid megbeszélés a következő hétéves költségvetésről.
A csütörtöki napirend másik fontos pontja a közel-keleti háború kiszélesedése és az általa kiváltott messzemenő következmények világszerte.Az európaiakat váratlanul érte, amikor Donald Trump amerikai elnök a múlt héten a segítségüket kérte a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásához, amely az energiaexport számára létfontosságú átjáró, amelyet Irán lezárt. A globális olajárak emiatt továbbra is hordónként 100 dollár felett maradnak. Az európai közreműködés vagy az ENSZ beleegyezése nélkül indított katonai konfrontációhoz való csatlakozás gondolatát széles körben visszautasították.
Az EU vezetői csütörtökön megvizsgálják a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságának helyreállítására irányuló lehetséges megoldásokat, de szigorúan diplomáciai szempontból.
Mint arról tegnapi híradónkban beszámoltunk, tegnap elsüllyedt egy vontatóhajó Midiánál.
A vontatóhajó a Rompetrol által üzemeltetett Midia Marine Terminal tulajdonában van, és egy olajszállító tartályhajó lerakódását segítette, amikor a baleset bekövetkezett. A fedélzeten tartózkodó öt személy közül kettőnek a holttestét tegnap emelték ki a vízből - közölte ma a román tengerészeti hatóság. Az ügyészség még vizsgálja abaleset körülményeit és okait. A búvárok ma folytatják a másik három tengerész keresését.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által március 16-án elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Románia legnagyobb műtrágyagyára, a marosvásárhelyi Azomureș súlyos helyzetben van.A vállalat már korábban is komoly gazdasági nehézségekkel küzdött, ám az iráni konfliktus nyomán magasra szökő energiaárak tovább rontották a kilátásokat. Az Azomureș az ország legnagyobb műtrágyagyártója és egyben az egyik legnagyobb földgázfogyasztója. Az üzem megmentésére rendelkezésre álló idő egyre szűkül — jelenleg a Romgaz állami energiavállalat általi felvásárlás tűnik az egyetlen reális kiútnak. A döntés nemcsak gazdasági, hanem munkahelyek ezreit érintő szociális kérdés is.A műtrágyaszektor létfontosságú láncszemet jelent a mezőgazdasági ellátási láncban, és ezáltal a nemzeti élelmiszer-biztonság szempontjából is.
A konfliktus első napjaiban a nyersolaj ára mintegy 8 százalékkal emelkedett, az európai gázár pedig 20 százalékkal ugrott meg. A Brent olaj ára március 9-én elérte a hordónkénti 116,78 dollárt.A legfrissebb adatok szerint az olajár mérséklődni kezdett: tegnap a Brent hordónként 102 dollár körül állt. Ehhez hozzájárult, hogy az American Petroleum Institute megnövekedett amerikai olajtartalékokról számolt be, és Irak is bejelentette a kirkuki mezőkről induló, Törökország felé irányuló kőolajexport újraindítását.
Az iráni erők ugyanakkor folytatják a térség energetikai infrastruktúrája elleni támadásokat. Teherán állítása szerint az Egyesült Államok és Izrael tegnap csapást mért a Déli Parsz (South Pars) gázmezőre — a világ egyik legnagyobb ilyen létesítményére. Válaszul a Déli Parsz gázmezője elleni támadásra, Teherán megtorló csapásokat mért a szomszédos Katar legnagyobb gázmezőjére, Ras Laffanra, jelentős károkat okozva, és diplomáciai szakadékot okozva a két ország között. Donald Trump azt nyilatkozta, hogy "felrobbantja a teljes iráni Dél-Parsz gázmezőt", ha Teherán ismét megtámadja a katari gázmezőket.
Európai vonatkozásban: a Hormuzi-szoroson halad át a tengeri úton szállított globális nyersolaj mintegy egyötöde, az LNG-szállítmányok hasonló hányada, valamint a legszélesebb körben használt műtrágya egyharmada. Ez az inflációt, a gazdasági növekedést és az EU versenyképességét egyaránt nyomás alá helyezi.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy három évtized szünet után Románia újraindítja a Kínába irányuló agrár-élelmiszeripari exportot. A miniszter Pekingben…
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege kedvezően véleményezte Marius-Ionel Ștefan kinevezését a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyészhelyettesi tisztségébe. Ezzel szemben…
Kedves hallgatóink március 19-én, csütörtökön karbantartási munkálatok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a nagyváradi adótorony körzetében középhullámon az…
Joe Kent, az Egyesült Államok Nemzeti Terrorelhárítási Központjának vezetője kedden bejelentette lemondását. Közlése szerint döntését az Iránnal szembeni katonai fellépéssel…
A parlament költségvetési bizottságai megkezdték a 2026‑os állami költségvetés részletes vitáját. A képviselők sorra szavaznak minden intézmény büdzséjéről, és több…
Ma este különleges orgonakoncertet tartanak Bukarestben: Pálúr János magyar orgonaművész lép fel a Szent József‑katedrálisban. A koncert címe Teremtéstörténet, amelyben…
Adásunkban beszélgetést hallhatnak Ferencz Angélával, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjével, akit nemrégiben beválasztottak a Kulturális Minisztérium alárendeltségében működő Román…
A bejelentett bojkott ellenére csaknem minden általános iskola megszervezte a próba‑képességvizsgát. Az oktatási minisztérium a hétfői adatok összesítése után közölte:…
Románia nem vesz részt a Közel‑Keleten zajló háborúban, és továbbra is a feszültség csökkentését célzó diplomáciai erőfeszítéseket tartja elsődlegesnek –…
A svájci Vaud kanton parlamentje ma szavaz arról a javaslatról, amelynek indoklása szerint az izraeli labdarúgó‑szövetség továbbra is mérkőzéseket rendez…
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy három évtized szünet után Románia újraindítja a Kínába irányuló agrár-élelmiszeripari exportot. A miniszter Pekingben több megállapodást írt alá a kínai hatóságokkal. Ezek egyebek mellett az élelmiszerbiztonság konszolidálásra, beruházások vonzására, az innováció ösztönzésére és technológia-transzferre vonatkoznak. Köztük van az export újraindítására vonatkozó egyezmény is, ami már most lehetővé teszi, hogy hazánk tejtermékeket, csirkehúst és halászati termékeket exportáljon Kínába. A tervek szerint a távol-keleti országba irányuló román termékek sorát fokozatosan bővítik, így két hónap múlva újraindulhat a gabonaexport is. A miniszter szerint előrehaladott állapotban vannak a sertéshús kivitelére vonatkozó tárgyalások is.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege kedvezően véleményezte Marius-Ionel Ștefan kinevezését a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyészhelyettesi tisztségébe. Ezzel szemben a testület negatívan véleményezte Marinela Mincă kinevezését ugyanarra a tisztségre. Az elmúlt két hétben lezajlott meghallgatások mérlege szerint a Radu Marinescu igazságügyi miniszter által javasolt nyolc jelölt közül háromnak az alkalmasságát véleményezte kedvezően a CSM ügyészi részlege. Közülük Codrin Horațiu Miron a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) főügyészhelyettesi, Ioan Viorel Cerbu a DNA főügyészi, Marius-Ionel Ștefan pedig a DNA főügyészhelyettesi tisztségére pályázik. A miniszter elmondta, hogy a kinevezési eljárás folytatódik a CSM véleményétől függetlenül.
Ma délután a parlament plenáris ülésén kellene megvitatni a 2026-os állami költségvetés-tervezetet. A parlamenti ülést délután 4 órára tervezték. Ma délelőtt még zajlottak a viták a költségvetési bizottságokban. A képviselőház költségvetési bizottságában hatalmas vita alakult ki, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt 1,1 milliárd lej értékű szociális csomagra leadott szavazatok többségbe kerültek, de az AUR nyolc képviselője noha jelen volt, nem szavazott. A vita arról szólt, hogy ebben az esetben a szabályzat szerint elfogadottnak tekinthető-e a módosító indítvány. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint a liberálisok azért nem támogatták a javaslatot, mert a szociális kiadások 2022 óta jelentősen megnőttek, akkor 174 milliárd lejt tettek ki, most 249 milliárd lejt, és ez az újabb 1,1 milliárd lejes emelés hosszú távon fenntarthatatlan. A vita elakadt, az eredeti tervek szerint a képviselőház és a szenátus csütörtöki együttes ülésének kellene szavaznia a költségvetés-tervezetről.
Az Újvárad évfordulós dupla számát Kemenes Henriette ismerteti.
Az olvasás, az olvasási szokások jelentik a fő motívumát az öt éve alapított Újvárad folyóirat legújabb, 2026-os, 2.-3. számának. Az Olvasni jó szokás dolga című vezércikk mellett teret kapnak Plainer Zsuzsa antropológus fiatalok körében végzett, kultúrafogyasztási szokásokról szóló felmérésének eredményei és tanulságai. Ehhez kapcsolódnak a lap induló podcast sorozatában elhangzott nézőpontok tanári, újságírói és könyvtárosi szemszögből. Két képzőművészt kínál a dupla szám: Vetró András kézdivásárhelyi szobrászt pályaképéről Nagy Miklós Kund faggatta, míg Ozsváth Zsuzsa Fonák című egyéni kiállítását Balázs Zoltán és Vadas László ajánlja. S ha már képzőművészet, a Vad nézés sorozat újabb részében Antonello da Messina 15. századi Mária-ábrázolása ihlette meg a képet elemző Radics Viktóriát és Tamás Dénest. Sall László oknyomozó írása egy európai hírű egykori nagyváradi magánkönyvtár, az Ullmann család gyűjteményének emlékezetét, sorsát térképezi fel. Az új rovatokkal is bővült folyóirat irodalom rovatában Vass Tibor, Imre Eszter, Le Julianna Phuonglinh Foualin, Horváth Florencia és Lovassy Cseh Tamás verseit, prózáit, esszéjét olvashatják.
A lapszám már kapható a jobb könyvesboltokban és újságárusoknál, olvasható a laptapír.hu oldalon, és megvásárolható a holnap.ro online könyváruházban.
Kedves hallgatóink március 19-én, csütörtökön karbantartási munkálatok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a nagyváradi adótorony körzetében középhullámon az 1593-kHz-es frekvencián. Megértésüket köszönjük!
Joe Kent, az Egyesült Államok Nemzeti Terrorelhárítási Központjának vezetője kedden bejelentette lemondását. Közlése szerint döntését az Iránnal szembeni katonai fellépéssel kapcsolatos nézetkülönbségek indokolták. Kijelentette, hogy az Izrael felől érkező nyomás hajszolta bele Trump elnököt az Irán elleni háborúba.
A tisztségviselő egy közösségi bejegyzésben azt írta: lelkiismereti okokból nem tudja támogatni az Irán elleni hadműveleteket, és úgy véli, hogy a konfliktus kialakulásában külső nyomás is szerepet játszott.
"Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést nemzetünkre, és egyértelmű, hogy ezt a háborút Izrael és annak hatalmas amerikai lobbija nyomására indítottuk el” - szögezte le.
Lemondólevelében – amelyet Donald Trump elnöknek címzett – írt egy általa „félretájékoztatási kampánynak” nevezett folyamatról, amelyet magas rangú izraeli tisztviselők és a hírmédia folytatott. Szerinte ez aláásta Trump úr „Amerika az első” (America First) platformját, és háborúpárti érzelmeket szított az Irán elleni háború ösztönzésére.
Kent, aki korábban Irakban szolgált, párhuzamot vont a 2003-as iraki háborút megelőző vitákkal, és felidézte, hogy felesége, Shannon Kent katonai szolgálat közben vesztette életét Szíriában.
„Mint veterán, aki 11 alkalommal vett részt bevetésen, és mint Aranycsillagos férj (Gold Star husband), aki szeretett feleségét, Shannont egy Izrael által kreált háborúban veszítette el, nem tudom támogatni a következő generáció harcba küldését és halálát egy olyan háborúban, amely semmilyen hasznot nem hajt az amerikai népnek, és nem igazolja az amerikai életek árát” – írta.
A New York Times felidézte, hogy Joe Kent az elmúlt években a visszafogottabb külpolitikai megközelítés egyik szószólója volt, és tanácsadóként dolgozott Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója mellett.
A parlament költségvetési bizottságai megkezdték a 2026‑os állami költségvetés részletes vitáját. A képviselők sorra szavaznak minden intézmény büdzséjéről, és több fontos fejezet már átment a bizottságokon.
Jóváhagyták a Fejlesztési Minisztérium költségvetését, amelynek fő prioritása a helyreállítási alapok lehívása. A tárca 5 372 beruházást kezel, a kifizetések jelenleg 73 százalékon állnak. A minisztérium szerint idén akár a beruházások fele lezárulhat.
Zöld jelzést kapott a kormányfőtitkárság költségvetése is, amely 32 százalékkal nő, többek között a Fiatalok Olimpiai Fesztiválja és az „Nadia év” programjai miatt.
A bizottságok jóváhagyták a bíróságok, az ombudsman és az audiovizuális tanács költségvetését is, utóbbi jelentős növekedéssel számol a dezinformáció elleni új, mesterséges intelligenciát használó rendszer bevezetésére.
A költségvetés körüli viták miatt egyes liberálisok fontolgatják a kormányból való kilépést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető testülete hétfőn állásfoglalást tett közzé, amelyben leszögezte: az alakulat a kormány által jóváhagyott formában támogatja a 2026-os állami költségvetés tervezetét.
Eközben a szociáldemokraták egy sor módosító javaslatot nyújtottak be. Sorin Grindeanu pártelnök azt nyilatkozta, nem áll szándékában tárgyalásokba bocsátkozni az ellenzéki alakulatokkal az indítványok támogatásáról, de felkérte párttársait, „harcoljanak” a parlamenti szakbizottságokban ezek elfogadásáért. A PSD elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy módosító javaslataikat meg fogja szavazni a parlament, mert – mint fogalmazott – fontos, hogy a szolidaritási csomag részét képező intézkedéseik bekerüljenek a költségvetésbe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség hat állami intézmény felszámolását kezdeményezte
Cristian Ghinea szenátor szerint a Romániai Tudósok Akadémiája, az Orvostudományi és a Műszaki Tudományok Akadémiája, a Levante Intézet, a Román Emberjogi Intézet, valamint az 1989-es Forradalom Intézet nem végez érdemi tevékenységet, költségvetésük több mint 95 százaléka fizetésekre megy el. A politikus szerint a hat intézmény évente 27 millió lejt emészt fel, amelyből akár 30 új mentőautót lehetne vásárolni, vagy egymillió iskolai ebédet biztosítani.
Ma este különleges orgonakoncertet tartanak Bukarestben: Pálúr János magyar orgonaművész lép fel a Szent József‑katedrálisban. A koncert címe Teremtéstörténet, amelyben a művész Mózes első könyvéből választott idézetekhez kapcsolódó improvizációkat ad elő.
Pálúr János a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, nemzetközileg elismert orgonista, aki pályája során több rangos díjat nyert, és olyan helyszíneken koncertezett, mint a párizsi Notre‑Dame. A bukaresti közönség legutóbb 2025-ben hallhatta őt nagy sikerrel ugyanebben a katedrálisban.
Adásunkban beszélgetést hallhatnak Ferencz Angélával, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjével, akit nemrégiben beválasztottak a Kulturális Minisztérium alárendeltségében működő Román Kulturális Alap (AFCN) igazgatótanácsába a 2026–2028 közötti időszakra. A testület tagjainak névsora a közelmúltban vált nyilvánossá, és a tizenkét tag között helyet kapott Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő is.
Benedek Csilla mindenekelőtt a kultúra fogalmáról, a Hargita Megyei Kulturális Központ élén betöltött szerepéről, valamint a kulturális menedzseri munka kihívásairól kérdezte Ferencz Angélát.
A bejelentett bojkott ellenére csaknem minden általános iskola megszervezte a próba‑képességvizsgát.
Az oktatási minisztérium a hétfői adatok összesítése után közölte: az intézmények 97,8 százalékában megtartották a román nyelv és irodalom vizsgát. 104 iskolában nem tartották meg a próbafelmérőt, ezekbe több mint ötezer nyolcadikos jár.
A vizsgasorozat ma matematikával folytatódott, holnap pedig a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi felmérése következik. Az eredményeket nem teszik közzé, a jegyeket március 30‑án közlik a tanulókkal személyesen.
Románia nem vesz részt a Közel‑Keleten zajló háborúban, és továbbra is a feszültség csökkentését célzó diplomáciai erőfeszítéseket tartja elsődlegesnek – közölte a külügyminisztérium. A bukaresti állásfoglalás arra reagált, hogy Irán politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Romániával szemben, ha az ország engedélyezi, hogy az Egyesült Államok romániai támaszpontokat használjon Irán elleni műveletekhez.
Teherán szerint ez a háborúba való belépéssel lenne egyenértékű, és sértené a nemzetközi jogot. A román külügy ezzel szemben hangsúlyozza: a 2006‑os kétoldalú megállapodás jogi keretet ad az amerikai jelenlétnek, a Romániában működő rakétavédelmi rendszerek pedig kizárólag önvédelmi célokat szolgálnak.
Bukarest egyúttal elítélte Irán Öböl-menti támadásait, és felszólította Teheránt, hogy hagyjon fel az emberéleteket és a világgazdaságot veszélyeztető akciókkal.
A svájci Vaud kanton parlamentje ma szavaz arról a javaslatról, amelynek indoklása szerint az izraeli labdarúgó‑szövetség továbbra is mérkőzéseket rendez az illegálisan megszállt palesztin területeken, így az UEFA tagsága a svájci adófizetőket is „cinkossá” teszi a nemzetközi jogsértésekben.
A határozat támogatói azzal érvelnek, hogy az UEFA kifejezetten azért élvez adómentességet, mert a nemzetközi sportszövetségek fontos szerepet játszanak a béke előmozdításában, valamint a rasszizmus és diszkrimináció elleni küzdelemben.
A kezdeményezés mögött álló civil szervezetek emlékeztetnek: Oroszországot az ukrajnai invázió után azonnal felfüggesztették, Izrael esetében azonban eddig nem történt hasonló lépés.
A Vaud kantoni parlament ülését helyi idő szerint 14 órára hívták össze.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy három évtized szünet után Románia újraindítja a Kínába irányuló agrár-élelmiszeripari exportot. A miniszter Pekingben több megállapodást írt alá a kínai hatóságokkal. Ezek egyebek mellett az élelmiszerbiztonság konszolidálásra, beruházások vonzására, az innováció ösztönzésére és technológia-transzferre vonatkoznak. Köztük van az export újraindítására vonatkozó egyezmény is, ami már most lehetővé teszi, hogy hazánk tejtermékeket, csirkehúst és halászati termékeket exportáljon Kínába. A tervek szerint a távol-keleti országba irányuló román termékek sorát fokozatosan bővítik, így két hónap múlva újraindulhat a gabonaexport is. A miniszter szerint előrehaladott állapotban vannak a sertéshús kivitelére vonatkozó tárgyalások is.
