A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Hétfőn az élettani és orvostudományi díj nyertesének nevét hozzák nyilvánosságra, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj következik. A békedíj kitüntetettjét pénteken, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjét pedig október 12-én jelentik be.
A Nobel-díjakkal idén 1,2 millió dollár pénzjutalom jár. A kitüntetéseket minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. A békedíjat Oslóban, a többi díjat Stockholmban nyújtják át.
Szeptemberben az elemzői várakozásoknál erőteljesebben, hároméves csúcsra gyorsult az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat mai adatai alapján.
Az euróövezet éves inflációs rátája szeptemberben 3,8 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabb szintre emelkedett az augusztusi 3,2 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján.
Az elemzői várakozásokban 3,6 százalékos infláció szerepelt. Havi bázison az euróövezeti fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az augusztusi 0,4 százalékot követően.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállama legyen, ehhez azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen Podgoricában.
Az Európai Bizottság elnöke méltatta Montenegró reformeredményeit, különösen a jogállamiság területén, és közölte: az EB azon dolgozik, hogy az év végéig valamennyi hátralévő tárgyalási fejezetet lezárjanak. A bizottság hamarosan konkrét ütemtervet is bemutat a folyamatban élen járó tagjelöltek számára. A montenegrói miniszterelnök megerősítette: kormánya 2026 végéig szeretné lezárni a tárgyalási fejezeteket, és 2028-as uniós csatlakozással számol.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
A munkaügyi miniszter bejelentette, hogy meghosszabbítják az energia‑támogatási utalványokat 2026 végéig. Több mint 710 000 romániai háztartás részesül a támogatásban,…
Súlyos bírságokat és akár bontási kötelezettséget is kockáztatnak azok a lakástulajdonosok, akik engedély nélkül végeznek építési munkákat – figyelmeztetnek a…
Mai műsorunkban a heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte a kormány igazságügyi nyugdíjreformról szóló tervezetét, ami jelentős…
Andrew Mountbatten‑Windsort tegnap vették őrizetbe – éppen 66. születésnapján. A volt királyi családtagot azzal gyanúsítják, hogy évekkel ezelőtt bizalmas brit…
Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány közös projektjeként elkészült román nyelv és irodalom segédanyag – az RMDSZ területi szervezeteinek közvetítésével…
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek nyilvánította Donald Trump 50 százalékot is elérő vámtarifáit. A döntés után az amerikai elnök azonnal új, 10 százalékos globális importvámot rendelt el minden kereskedelmi partnerre – írja a Reuters. Az intézkedés ideiglenes, 150 napig marad érvényben.
Trump emellett új vizsgálatokat is elrendelt a kereskedelmi törvények alapján, amelyek lehetővé tehetik a magasabb vámok újbóli bevezetését. A pénzügyminiszter szerint a bevételek így is nagyjából változatlanok maradnak.
A vámok alól kivételt élveznek többek között a gyógyszerek, egyes mezőgazdasági termékek, valamint a Kanada és Mexikó felől érkező, a két országgal között szabadkereskedelmi megállapodásnak megfelelő áruk.
Szakértők szerint a döntés újabb jogi vitákat és nemzetközi feszültségeket hozhat.
Hírügynökségi források szerint az amerikai elnök többhetes légicsapás-sorozatra készül Irán ellen – bár a Fehér Ház egyelőre nem mutatott be világos indoklást a nyilvánosságnak arról, miért lenne szükség egy ilyen konfliktusra.
A Reutersnek nyilatkozó magas rangú tisztviselők szerint az adminisztrációban többen attól tartanak, hogy a háborús retorika elvonja a figyelmet a választók számára legfontosabb témáról: a megélhetési költségekről.
A republikánus kampánystáb és több kabinettag azt hangsúlyozza, hogy egy újabb közel-keleti háború politikai öngól lehet, különösen a bizonytalan szavazók körében, de a republikánus bázis sem lelkesedik a háborúért. Egy Irán elleni konfliktus ellentmondana Donald Trump kampányígéreteinek, ráadásul komoly veszteségekkel és kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
A munkaügyi miniszter bejelentette, hogy meghosszabbítják az energia‑támogatási utalványokat 2026 végéig. Több mint 710 000 romániai háztartás részesül a támogatásban, amely a rezsiköltségek csökkentését célozza.
A támogatás 50 lej havonta, és kizárólag villanyszámla fizetésére használható fel a bejelentett fogyasztási helyen.
A kérelmeket a postahivatalokban és a helyi önkormányzatoknál lehet benyújtani – vagy interneten, a munkaügyi minisztérium honlapján elérhető EPIDS alkalmazáson keresztül.
A hatóságok külön felhívják a figyelmet arra, hogy a személyes adatok és a fogyasztási hely adatai legyenek pontosak, mert a hibás kitöltés érvénytelenítheti a kérelmet. Eddig a benyújtott kérelmek mintegy negyedét érvénytelenítették.
Továbbra is erős havazás és viharos szél okoz fennakadásokat Románia déli és keleti részén, valamint a fővárosban. Több útszakaszt lezártak Ialomița, Brăila, Călărași és Giurgiu térségében. Bukarestben az éjszaka folyamán a tűzoltók 15 esetben avatkoztak be kidőlt fák és leszakadt épületelemek miatt, autók rongálódtak. A hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy a vihar vasárnap reggelig tart, és a széllökések elérhetik a 70 km/órát.
Az Otopeni és Băneasa repülőtéren is erős havazás és szél nehezíti a működést. Bár járattörlések nincsenek, több gép késik a csökkent látótávolság és a gépek jégtelenítése miatt.
Bukarestben a keddi havazás nyomán hatalmas hótömegek torlódtak fel, a járdák jegesek, sok helyen víz áll az utakon. A fővárosi polgármesteri hivatal bejelentette, hogy folytatja az ellenőrzéseket a kerületekben, és bírságokat szab ki, mivel több helyen nem megfelelően végezték a hóeltakarítást. Eközben a város által vásárolt hóolvasztó berendezések továbbra is kihasználatlanul állnak a raktárakban.
A meteorológusok 16 megyére és Bukarestre érvényes sárga riasztást adtak ki, amely február 22-én délelőtt 10 óráig marad érvényben
"
["post_title"]=>
string(55) "Hóvihar bénítja az ország déli és keleti részét"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(42) "hovihar-benitja-az-orszag-delet-es-keletet"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-02-21 10:05:17"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-02-21 08:05:17"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=459982"
["menu_order"]=>
int(888)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3699 (24) {
["ID"]=>
int(459980)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-02-21 09:56:52"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-02-21 07:56:52"
["post_content"]=>
string(1241) "
Súlyos bírságokat és akár bontási kötelezettséget is kockáztatnak azok a lakástulajdonosok, akik engedély nélkül végeznek építési munkákat – figyelmeztetnek a hatóságok. A jogszabályok szerint minden olyan beavatkozás, amely a lakás szerkezetét, külsejét vagy rendeltetését módosítja, csak építési engedéllyel végezhető.
Engedély nélkül tilos például tartófalat bontani, erkélyt beépíteni, homlokzatot módosítani, vagy olyan klímát felszerelni, amely megváltoztatja az épület külsejét.
A törvény ugyanakkor engedély nélkül is megenged kisebb javításokat: tető- és kerítésjavítást, festést, burkolást, nyílászárócserét az eredeti méretek megtartásával, illetve könnyű, nem teherhordó válaszfalak építését.
Az engedély nélküli munkákért 1 000 és 100 000 lej közötti bírság járhat, súlyosabb esetekben pedig büntetőjogi felelősség is felmerülhet. A hatóság akár a szabálytalanul végzett munkák lebontását is elrendelheti.
Az OVES Enterprise nevű román szoftvercég által kifejlesztett robotrepülőgép már túl van az első teszteken – írja a Defense Express című ukrán kiadvány. A Szahara névre keresztelt rakéta különlegessége, hogy a beépített Nemesis AI segítségével 200 milliszekundumonként elemzi a fedélzeti és műholdas adatokat, és automatikusan átvált inerciális navigációra, ha GPS‑zavarást észlel.
A mindössze 55 kilogrammos rakéta hatótávolsága jelenleg 200 kilométer, de már dolgoznak a 600, illetve 1100 kilométeres változaton is. A robbanófej tömege legfeljebb 10 kilogramm. Emiatt elvileg nem tekinthető teljes értékű cirkálórakétának, viszont jól illeszkedik az újabb trendekbe, ahol egyre több ország fejleszt könnyű, AI‑vezérelt, nagy hatótávolságú fegyvereket.
Romániának jelenleg nincs saját állami rakétaprogramja, a hadsereg jelenleg a norvég NSM rakétákra támaszkodik, amelyek 185–300 kilométeres hatótávval rendelkeznek.
Az ítélőtáblák közös felhívásban kérik Nicușor Dan államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek az alkotmánybíróságon ötszöri halasztás után átment új nyugdíjtörvényt. A bírák szerint a jogszabály valójában felszámolja a szolgálati nyugdíjat, és nyílt diszkriminációt jelent más, hasonló jövedelmű közalkalmazotti csoportokhoz képest.
A törvény elfogadásáért Ilie Bolojan miniszterelnök kormánya másodszor is felelősséget vállalt december 2-án, miután az első változatot az alkotmánybíróság elutasította. A módosított jogszabály február 18-án, öt halasztás után kapott zöld utat.
Az új szabályok szerint: a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz, szemben a jelenlegi 80 százalékos bruttó alapú számítással; a nyugdíjkorhatár évente egy évvel emelkedik, míg 2042-re eléri a 65 évet; 35 év szolgálati idővel továbbra is lehetséges a korai nyugdíjazás, de 65 év alatt évi 2 százalékos levonás jár a nyugdíjból a törvényes korhatár eléréséig.
Mai műsorunkban a heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte a kormány igazságügyi nyugdíjreformról szóló tervezetét, ami jelentős siker a Bolojan-kabinet számára, akárcsak a koalíció legújabb megállapodásai. Szó lesz a nehéz gazdasági helyzetről, miután kiderült, hogy a román gazdaság technikai recesszióba került, de beszámolunk a Márton Áron emlékévről, a nagyváradi premontrei apát kilakoltatási ügyéről, valamint a legújabb átfogó demográfiai elemzésről is.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik a müncheni biztonságpolitikai konferenciáról, amelyen résztvettek a világ legfontosabb vezetői, és ahol az Egyesült Államok és Európa viszonya állt a középpontban.
Bűnösnek találta a bíróság azt az osztrák hegymászót, aki egy évvel ezelőtt hátrahagyta a barátnőjét Ausztria legmagasabb hegyén, ahol a nő halálra fagyott. Thomas P.-t gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolták, és felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték.
A 33 éves Kerstin G. 2025. januárban, a 3840 méteres Grossglockner csúcsa alatt mindössze 45 méterrel halt meg, miután a mászópartnere és barátja, a 39 éves Thomas P. otthagyta a hegyen, idézi fel a történteket a BBC.
Norbert Hofer bíró, aki maga is tapasztalt hegymászó, és a tiroli hegyi és helikopteres mentőcsapatokkal dolgozik, azt mondta, a párnak vissza kellett volna fordulnia, mivel Kerstinnek nem volt elég tapasztalata téli körülmények között.
A tárgyalás során kiderült, nem ő volt az első barátnő, akit a férfi hátrahagyott a hegyen.
Andrew Mountbatten‑Windsort tegnap vették őrizetbe – éppen 66. születésnapján.
A volt királyi családtagot azzal gyanúsítják, hogy évekkel ezelőtt bizalmas brit kormányzati dokumentumokat adott át az elítélt szexuális ragadozónak, Jeffrey Epsteinnek, amikor kereskedelmi megbízottként dolgozott.
Andrew-t több mint tízórás kihallgatás után szabadon engedték, de az eljárás tovább folyik, és a rendőrség további helyszíneken is folytatja a házkutatásokat.
Jeffrey Epstein végrendeleti végrehajtói legalább 25 millió dolláros egyezséget ajánlottak fel az áldozatoknak, hogy lezárják a 2024-ben indított csoportos pert.
Az egyezség nem jelent beismerést, és a végső összeg akár 35 millió dollárra is nőhet, ha több mint 40 áldozat jogosultnak bizonyul.
A két végrehajtót – Epstein egykori ügyvédjét és könyvelőjét – azzal vádolják, hogy segítették és eltussolták Epstein illegális tevékenységeit, amit ők tagadnak.
Donald Trump bejelentette, hogy utasítani fogja az amerikai ügynökségeket – köztük a Pentagont –, hogy kezdjék meg az idegenekkel és az UFO‑jelenségekkel kapcsolatos kormányzati akták azonosítását és nyilvánosságra hozatalát. A bejelentés azután érkezett, hogy Trump azzal vádolta Barack Obamát: titkos információkat árult el, amikor egy podcastben arról beszélt, statisztikailag valószínűnek tartja a földönkívüli élet létezését. Obama később pontosított: elnöksége alatt nem látott bizonyítékot arra, hogy idegenek kapcsolatba léptek volna az emberiséggel.
Trump szerint Obama „nagy hibát követett el”, ugyanakkor ő maga azt mondta, nincs véleménye arról, léteznek‑e idegenek. Néhány órával később mégis közölte: a „hatalmas érdeklődésre” tekintettel kezdeményezi az UFO‑akták teljes körű nyilvánosságra hozatalát. A Pentagon egy 2024‑es jelentésben azt írta: nincs bizonyíték arra, hogy az amerikai kormány valaha találkozott volna földönkívüliekkel, és a legtöbb észlelés hétköznapi tárgyakhoz köthető.
Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány közös projektjeként elkészült román nyelv és irodalom segédanyag – az RMDSZ területi szervezeteinek közvetítésével – minden olyan iskolába eljut, ahol magyar anyanyelvű tanulók tanulnak.
A kötet 30 vizsgajellegű feladatsort és részletes javítókulcsot tartalmaz. Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatási főosztályának ügyvezető alelnöke szerint a tesztgyűjtemény egyedisége abban rejlik, hogy a javítókulcs mellett részletes fogalmazásmintákkal és kidolgozott érvelő szövegekkel segíti a felkészülést. Ez az első olyan célzott módszertani segítség, amely kifejezetten az országos vizsgára készülő tanulóknak nyújt támogatást az írásbeli feladatok ezen típusában is.
A kiadványt az Oktatási és Kutatási Minisztérium, valamint az Országos Tanterv és Értékelési Központ (CNEE) hivatalosan jóváhagyta, ami intézményes legitimitást biztosít a tanórai használathoz.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek nyilvánította Donald Trump 50 százalékot is elérő vámtarifáit. A döntés után az amerikai elnök azonnal új, 10 százalékos globális importvámot rendelt el minden kereskedelmi partnerre – írja a Reuters. Az intézkedés ideiglenes, 150 napig marad érvényben.
Trump emellett új vizsgálatokat is elrendelt a kereskedelmi törvények alapján, amelyek lehetővé tehetik a magasabb vámok újbóli bevezetését. A pénzügyminiszter szerint a bevételek így is nagyjából változatlanok maradnak.
A vámok alól kivételt élveznek többek között a gyógyszerek, egyes mezőgazdasági termékek, valamint a Kanada és Mexikó felől érkező, a két országgal között szabadkereskedelmi megállapodásnak megfelelő áruk.
Szakértők szerint a döntés újabb jogi vitákat és nemzetközi feszültségeket hozhat.
