Nicuşor Dan holnap újabb egyeztetéseket tart a politikai pártokkal a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ezúttal sikerül többséget találni egy stabil kormány létrehozásához, és elmondta, hogy a parlamenti szünet idején nem tartotta célszerűnek újabb jelölt megnevezését.
Nicuşor Dan korábbi álláspontja szerint olyan jelöltet kíván megnevezni, aki mögött tényleges parlamenti többség áll, hogy elkerülhető legyen egy újabb sikertelen kormányalakítás.
A parlamenti pártok vezetőségei hétfőn ülnek össze, hogy kidolgozzák stratégiájukat az új kormány megalakítása érdekében.
A Szociáldemokrata Párt Országos Politikai Tanácsa Sinaján gyűlt össze, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetőségei is várhatóan ma döntenek a kérdésről, míg a Románok Egységéért Párt közleményben kérte előrehozott választások megszervezését a jelenlegi politikai zsákutcából való kilábalás érdekében. Ugyanakkor tárgyalnak az új parlamenti ülésszak prioritásairól amelyek között szerepel a közigazgatás és az állami vállalatok átszervezése, a választási reform és az egységes közalkalmazotti bértörvény.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják annak a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását, amely lehetővé teszi bizonyos középiskolák számára, hogy a helyek legfeljebb felére külön felvételi vizsgát szervezzenek. A miniszter azt is közölte, hogy a jogszabály módosításáig az oktatási minisztérium a jelenleg hatályos rendelkezés alapján előkészíti és közzéteszi a felvételi módszertanát és ütemtervet.
Ma lezárul az Országos Helyreállítási és Reziliencia Terv, egy uniós különalapból finanszírozott, beruházásokat és reformokat támogató mechanizmus, amelyet Európa koronavírusjárvány utáni újjáépítésének támogatására hoztak létre.
A terv keretében Románia számára biztosított, több mint 20 milliárd eurós keretből az ország ténylegesen mintegy 13 milliárd eurót tudott lehívni. A fennmaradó összeg attól függ, hogy az Európai Bizottság hogyan értékeli a bukaresti hatóságok által az utolsó pillanatban végrehajtott reformokat.
Románia a sereghajtók között van az uniós helyreállítási alap célkitűzéseinek teljesítésében – derül ki az Európai Bizottság adataiból. A támogatások és hitelek lehívásának arányát tekintve Dánia áll az élen, száz százalékos teljesítménnyel, Ausztria 92, Csehország pedig 89 százalékkal követi. Románia a 27 tagállam közül a 21. helyen áll, mintegy 64 százalékos lehívási aránnyal.
Nicuşor Dan holnap újabb egyeztetéseket tart a politikai pártokkal a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ezúttal sikerül többséget találni egy stabil kormány létrehozásához, és elmondta, hogy a parlamenti szünet idején nem tartotta célszerűnek újabb jelölt megnevezését.
Nicuşor Dan korábbi álláspontja szerint olyan jelöltet kíván megnevezni, aki mögött tényleges parlamenti többség áll, hogy elkerülhető legyen egy újabb sikertelen kormányalakítás.
Köszöntöm a hallgatókat a magyar kultúra napján, amelyet 1989 óta ünnepelünk minden évben! Rögtön megemlítem Kölcsey Ferencet: a költő, politikus és nyelvújító a kézirat szerint harminchárom évesen, 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását csekei magányában. „A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című tudományos rendszerezésből.
A 2025-ös év második felében elért megtakarítások lehetővé tették, hogy a költségvetési hiányt a GDP több mint 1 százalékával csökkentsük, az eredetileg vállalt 8,4 százalékos cél alá – közölte Facebook oldalán Ilie Bolojan kormányfő.
Megtartotta első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport. A megbeszélésen részt vett Ilie Bolojan miniszterelnök is.
Az RMDSZ javaslatára a kormány hivatalosította Nyárádszereda zászlaját – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési és közigazgatási miniszter, a javaslatot…
A kormány délelőtti ülésén megvitatta a nyugdíj és az állami bér halmozását tiltó törvénytervezetet. A jogszabály szerint az államnál dolgozni akaró nyugdíjasok alkalmazásuk idejére le kell mondjanak szolgálati nyugdíjuk 85 százalékáról.
A Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu szerint Romániának ki kellene fizetnie az 1 milliárd dolláros csatlakozási díjat az amerikai Béketanács számára.
Nem hisz a véletlenekben a korrupcióellenes ügyészség vezetője, Marius Voineag, és szerinte sokatmondó azok időzítése, akik különféle vádakat fogalmaznak meg az igazságszolgáltatással kapcsolatban, ugyanis közeledik a főügyészek mandátumának lejárta – közölte az ügyész tegnap este az Antena 3 műsorában.
Hatodszor is a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, de ezt megelőzően a Székely Nemzeti Tanács széleskörű társadalmi vitát kezdeményez a kérdésben – jelentették be az SZNT tegnapi, Sepsiszentgyörgyön tartott lakossági fórumán.
A romániaiak 40 százaléka használja a mesterséges intelligenciát hétköznapi problémáinak megoldására – derül ki az egyik fejvadász platform legfrissebb adataiból.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát.
Köszöntöm a hallgatókat a magyar kultúra napján, amelyet 1989 óta ünnepelünk minden évben! Rögtön megemlítem Kölcsey Ferencet: a költő, politikus és nyelvújító a kézirat szerint harminchárom évesen, 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását csekei magányában. „A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című tudományos rendszerezésből.
A mai részből Erkel Ferenc sem maradhat ki: a közismert zeneszerző és karmester 1844-ben megnyerte a Kölcsey-vers megzenésítésére kiírt pályázatot; a zsűri egyik tagja Vörösmarty Mihály volt. A megzenésített Himnuszt 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban.
Az 1910-es Erkel-centenáriumra kiadott Erkel-emlékkönyvben olvasható egy visszaemlékezés, amelyet Gárdonyi Géza jegyzett le a zeneszerzővel készített korábbi interjúja alapján. Szó szerint idézem: „Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene ezt a Himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a Himnusz…”
Eddig tartott az idézet, most pedig szeretnék megosztani a hallgatókkal egy érdekességet: mivel a Himnuszt és a mondanivalóját viszonylag nehezen lehet közel vinni a fiatalsághoz, egy kreatív kezdeményezés során képregény készült az eredeti kézirat szövegezése alapján.
A mai rész vége felé fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a magyar kultúra napja megnevezés minden egyes szava kis kezdőbetűs, noha számos példa van az ellenkezőjére. Ugyanakkor kiemelném a kultúra szavunkat, amelyben a második ú hosszú, a kulturális szóban viszont mindkét u rövid.
Zárásként két megszívlelendő idézetet osztok meg a kultúrával kapcsolatban. Kodály Zoltán szerint „ne legyen kultúra magyarság, és magyarság kultúra nélkül”. Míg Bartók Béla ezt mondta: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.
A 2025-ös év második felében elért megtakarítások lehetővé tették, hogy a költségvetési hiányt a GDP több mint 1 százalékával csökkentsük, az eredetileg vállalt 8,4 százalékos cél alá - közölte Facebook oldalán Ilie Bolojan kormányfő.
Hozzátette: további adóemelések nélkül dolgoznak a 2026-os költségvetésen. Bolojan szerint az idei költségvetés kidolgozása reális alapokon zajlik: a tervezett hiány valamivel több mint 6 százalék lesz, az infláció pedig várhatóan 4 százalék körülire csökken. A kormány elismeri: a hiánycsökkentés negatív hatásai jelenleg még érezhetők a mindennapokban, de a következő hónapokban a gazdaság újra növekedési pályára állhat.
Megtartotta első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport. A megbeszélésen részt vett Ilie Bolojan miniszterelnök is.
Az ülést Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, a munkacsoport koordinátora vezette, és a pénzügyminisztérium, valamint a koalíció politikai formációinak képviselői vettek részt minden közigazgatási szinten – a megyei tanácsoktól a városokig és községekig.
Az RMDSZ javaslatára a kormány hivatalosította Nyárádszereda zászlaját – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési és közigazgatási miniszter, a javaslatot felterjesztő tárca vezetője. Hozzátette, a kormány már 2021-ben elfogadta a Maros megyei település címerét.
A kormány délelőtti ülésén megvitatta a nyugdíj és az állami bér halmozását tiltó törvénytervezetet. A jogszabály szerint az államnál dolgozni akaró nyugdíjasok alkalmazásuk idejére le kell mondjanak szolgálati nyugdíjuk 85 százalékáról.
Kivételt képeznek többek között a felsőoktatásban dolgozó katonák és rendőrök, valamint a köztisztséget betöltő megválasztott személyek, illetve a parlamenti alárendeltségben lévő intézmények, például a Pénzügyi Felügyelet, az Energia Árszabályozó Hatóság vagy a Számvevőszék alkalmazottai.
A Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu szerint Romániának ki kellene fizetnie az 1 milliárd dolláros csatlakozási díjat az amerikai Béketanács számára.
Úgy fogalmazott: a biztonság soha nem lehet túl drága. Grindeanu tegnap beszélt erről az Antena 3 CNN műsorában. Elmondta: amikor a biztonságról van szó, a költségek másodlagosak, hiszen Románia stratégiai partneréről és a legfontosabb biztonsági garanciát nyújtó szereplőről van szó.
Nem hisz a véletlenekben a korrupcióellenes ügyészség vezetője, Marius Voineag, és szerinte sokatmondó azok időzítése, akik különféle vádakat fogalmaznak meg az igazságszolgáltatással kapcsolatban, ugyanis közeledik a főügyészek mandátumának lejárta - közölte az ügyész tegnap este az Antena 3 műsorában.
A nyilatkozat a Recorder oknyomozó riportjára és az igazságügyi rendszeren belüli feszültségekre utalt. A DNA vezetője elismerte, hogy az igazságszolgáltatásban vannak javítandó területek, ugyanakkor hangsúlyozta: a változtatásokat nem „nyilvános zajban”, hanem megalapozott szakmai viták alapján kell végrehajtani.
Hatodszor is a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, de ezt megelőzően a Székely Nemzeti Tanács széleskörű társadalmi vitát kezdeményez a kérdésben – jelentették be az SZNT tegnapi, Sepsiszentgyörgyön tartott lakossági fórumán.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke közölte, hogy „a hatodik beterjesztés nem kudarc, hanem tartás”. Elmondta: mivel a parlamentben az a gyakorlat alakult ki, hogy sürgősségi eljárással utasítják el az autonómiastatútumot, ezúttal „megfordítják a sorrendet”, és előbb széleskörű társadalmi vitát kezdeményeznek a kérdésről, lakossági fórumokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek.
Románia világviszonylatban a harmadik helyen áll a lakástulajdonosok számát illetően - derül ki egy nemzetközi tanulmányból.
A lakástulajdonosok aránya Romániában majdnem 94 százalék és ezzel az ország vezető helyen van Dél-Korea és Lengyelország társaságában. A 36 országra kiterjedő elemzésben vizsgálták az öt éven időszakonkénti változási irányát, az árak éves alakulását, valamint a hozzáférési mutatókat, beleértve a jövedelmeket és a lényeges létfenntartási költségeket.
A romániaiak 40 százaléka használja a mesterséges intelligenciát hétköznapi problémáinak megoldására - derül ki az egyik fejvadász platform legfrissebb adataiból.
A legtöbben valamilyen sajátos probléma megoldására kérnek tanácsot, hogy szöveget, képet vagy hangot generáljanak, illetve termékeket és szolgáltatásokat keressenek. A romániaiak 64 százaléka információ szerzésére használja a mesterséges intelligenciát, míg a válaszadók 40 százaléka fordításhoz, kivonatok készítéséhez vagy számítások elvégzéséhez kér segítséget a mesterséges intelligenciától. Habár a mindennapokban egyre rutinosabb használói a mesterséges intelligenciának, a romániaiak figyelnek arra, hogy milyen adatokat osztanak meg ezzel. A válaszadók 40 százaléka nem szívesen oszt meg személyes adatokat, mint amilyen a tartózkodási hely, kedvelések vagy online viselkedés, még akkor sem, ha ennek hatására sokkal jobb és személyre szabottabb szolgáltatást kapnának cserében.
Több hegyvidéki polgármester függesztette fel a helyi adók és illetékek bevételezését.
Csütörtöktől érvényes intézkedést azzal magyarázták, hogy nem tudják, alkalmazható-e még az 50 százalékos adókedvezmény, amely az Erdélyi Szigethegység és a Duna-delta településeire érvényes egy jogszabály értelmében. Az Erdélyi Szigethegységben Topánfalva, Abrudbánya, Aranyoslápos, és Fehérvölgy településeken jelentették be - közölte a román közszolgálati rádió tudósítója.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát.
Ugyancsak a magyar kultúra napja alkalmából ma este adják át Kolozsváron a 14. Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A gálán négy jeles erdélyi magyar művészt díjaz az RMDSZ, akik munkájukkal az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon járulnak hozzá.
Köszöntöm a hallgatókat a magyar kultúra napján, amelyet 1989 óta ünnepelünk minden évben! Rögtön megemlítem Kölcsey Ferencet: a költő, politikus és nyelvújító a kézirat szerint harminchárom évesen, 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását csekei magányában. „A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című tudományos rendszerezésből.
A mai részből Erkel Ferenc sem maradhat ki: a közismert zeneszerző és karmester 1844-ben megnyerte a Kölcsey-vers megzenésítésére kiírt pályázatot; a zsűri egyik tagja Vörösmarty Mihály volt. A megzenésített Himnuszt 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban.
Az 1910-es Erkel-centenáriumra kiadott Erkel-emlékkönyvben olvasható egy visszaemlékezés, amelyet Gárdonyi Géza jegyzett le a zeneszerzővel készített korábbi interjúja alapján. Szó szerint idézem: „Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene ezt a Himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a Himnusz…”
Eddig tartott az idézet, most pedig szeretnék megosztani a hallgatókkal egy érdekességet: mivel a Himnuszt és a mondanivalóját viszonylag nehezen lehet közel vinni a fiatalsághoz, egy kreatív kezdeményezés során képregény készült az eredeti kézirat szövegezése alapján.
A mai rész vége felé fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a magyar kultúra napja megnevezés minden egyes szava kis kezdőbetűs, noha számos példa van az ellenkezőjére. Ugyanakkor kiemelném a kultúra szavunkat, amelyben a második ú hosszú, a kulturális szóban viszont mindkét u rövid.
Zárásként két megszívlelendő idézetet osztok meg a kultúrával kapcsolatban. Kodály Zoltán szerint „ne legyen kultúra magyarság, és magyarság kultúra nélkül”. Míg Bartók Béla ezt mondta: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.
